1862 talált cikk a szolgáltatás kifejezésre

Kérdés: Minősíthetők-e a JPE-k kizárólagos jog alapján tevékenykedő szolgáltatóknak? A hírközlésben általános együttműködési háttér, annak a hatályos Kbt. alvállalkozókra vonatkozó szabályrendszerének való megfeleltetése nem egyedi probléma, így azzal valamennyi, közbeszerzésen indulni kívánó hírközlési szolgáltatóm illetve az ilyen szolgáltató szolgáltatásait igénybe venni kívánó kiíró szembesül. A kérdés megválaszolása és a bizonytalanságok kiszűrése azért is nagy jelentőségű, mert a verseny biztosításának érdekében, ugyanabban a közbeszerzési eljárásban egy gazdasági szereplő nem indulhat ajánlattevőként/részvételre jelentkezőként és más pályázó alvállalkozójaként is, tehát a helyzet téves megítélése súlyos következményekhez, kizáráshoz, illetve az egyes eljárások eredménytelenségéhez vezethet. Mi az álláspontjuk mindezek alapján a kérdésben?

Kérdés: Mennyiben módosultak a tervpályázati eljárásra vonatkozó rendelkezések?

Kérdés: Egy 2011-ben indított szolgáltatás megrendelésére irányuló közösségi eljárás eredményeként szerződést kötöttünk egy céggel 5 darab ingatlan + 40 százalék üzemeltetésére. Most felmerült, hogy egy további ingatlanunkon kellene üzemeltetési szerződést kötni, amelynek a becsült értéke eléri a nettó 8 millió forintot, de nem éri el a megkötött szerződés értékének a 40 százalékát. Ezenkívül az éves közbeszerzési tervünkben is van már hasonló, de más ingatlanra vonatkozó (uniós értékhatár feletti) előirányzat. Amennyiben az új igény műszaki tartalma megegyezik a meglévő szerződés műszaki tartalmával, lehet-e, illetve kell-e a meglévő szerződés terhére megrendelni a szolgáltatótól a szolgáltatást? A szolgáltató köteles-e eleget tenni az új megrendeléseknek?

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?

Kérdés: A Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a feltételek teljesülése esetén akárhányszor megtehetem, hogy közösségi eljárás helyett nemzeti eljárást folytatok le? Vagyis előállhat az a helyzet, hogy az egybeszámítás alapján a közösségi értékhatárt meghaladó beszerzéseket nemzeti eljárásrend szerint bonyolítom le teljes egészében?

Kérdés: Még nem tartunk az árlejtés szakaszában, most volt a bontás, ahol az egyik ár a fedezethez képest aránytalanul alacsonynak tekinthető. Elvileg, mivel nyílt eljárásról van szó (nem tárgyalásos), már most, az érvényesség megállapításához kell kérni indokolást (annak ellenére, hogy az elektronikus árlejtés lehetősége benne van a hirdetményben). Jól gondoljuk? Az elektronikus árlejtésben ez hogyan alakul? Ha ez a legalacsonyabb árú ajánlat (ha érvényes ajánlatot nyújt be, azaz az indokolása elfogadható), az elektronikus árlejtésben automatikusan aránytalanul alacsony árat ad az azt benyújtó, hiszen csak az eredeti alacsony árát indokolta meg. És általánosságban: az aránytalanul alacsony árat – ha az árlejtés szakaszban ad valaki először alacsony árat – hogyan kell kezelni? (A rendelet semmit nem tartalmaz erről, a dokumentáció sem.)

Kérdés: Mivel a régi autóbusztörvény már nincs hatályban, a Kbt. kivételi köre már nem érvényesül az autóbusszal végzett menetrend szerinti szolgáltatás kiszervezésére?

Kérdés: Az élelmiszerek egybeszámítása kapcsán nem egyértelmű, hogy mely termékeket kell egybeszámítani. A főzési alapanyagok vonatkozásában a nemzeti eljárásban a Kbt. kivételt határoz meg, azonban a CPV-kódok alapján történő értelmezése is nehézséget jelent. A törvény értelmében csak az egy beszerzési tárgyba sorolható beszerzéseket kell egymással egybeszámítani. A hasonló áruk és szolgáltatások vonatkozásában a 213/2008/EK irányelv bizonyos besorolást tartalmaz, azonban ez a főzési alapanyagokra konzekvensen nem értelmezhető. Egyes vélemények szerint csak a fő CPV-kódok figyelembevétele szükséges, más vélemények szerint akár a 3. CPV-kódig is értelmezhető a megkülönböztetés. A Kbt. kivételi körébe tartozó élelmiszerek vonatkozásában hogyan kell értelmezni az egybeszámítás kötelezettségét, van-e erre hivatalos állásfoglalás, amely akár jogorvoslati eljárásban is felhasználható?

Kérdés: A referenciával kapcsolatban a 310/2011. kormányrendelet 16. §-ának (2) bekezdése előírja, hogy az igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Az ajánlatkérő a referenciaigazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is. Az ajánlatkérő az alkalmassági minimumkövetelményt a referencia tekintetében előírhatja-e úgy, hogy csak például az adott áru értékesített minimummennyiségét írja elő, vagy mindenképpen az ellenszolgáltatás ellenértékének minimumösszegét kell előírnia referenciakövetelményként?

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?