2023 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Mi történik az ajánlati biztosítékkal nyertesség esetén?

Kérdés: Mire irányul az egységes per? Milyen gyakorlati célokat szolgál?

Kérdés: Ha bejelöltem, hogy a teljesítéshez nem veszek igénybe alvállalkozót, de mégis úgy alakul, hogy 10 százalék alatti mértékben szeretném ezt megtenni, megtehetem a nyilatkozat ellenére?

Kérdés: A 111. számú Közbeszerzési Levelekben több helyen írják, hogy "ha az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban előírta a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók megjelölését ...". Ugyanezt tartalmazza a Kbt. 71. § (3) bekezdése: "... akkor kell eljárni, ha az ajánlattevőnek az (1) bekezdés b) pontja szerint meg kell jelölnie az ilyen alvállalkozókat." A Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint "Az ajánlatban meg kell jelölni ... az ajánlattevő által a szerződés teljesítéséhez a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat ...". Az én értelmezésem szerint az ajánlattevőnek minden esetben meg kell neveznie a tíz százalékot meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóit – amit a törvény szerint elő sem kell írni a felhívásban. Jól értem?

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?

Kérdés: A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?

Kérdés: A szerződés teljesítésének időszakában változhatnak-e a konzorcium tagjai?

Kérdés: Ha az ajánlatkérő semmilyen tartalmi elemet nem ír elő a konzorciális szerződés vonatkozásában, akkor mit kell abba beleírni?

Kérdés: Mi történik a késve érkezett ajánlattal?

Kérdés: A kiírás szerint, ha az ajánlattevő, illetve a minősített alvállalkozó az ajánlattételi határidőt megelőző x hónapban kibocsátott jogerős fizetési meghagyás vagy a letelepedése szerinti ország jogrendszerében követelés érvényesítésére vonatkozó bármilyen jogi eljárás alapján ki nem egyenlített tartozással bír, vagy végrehajtási eljárás hatálya alatt áll, vagy folyamatban lévő végrehajtási eljárásban ki nem egyenlített tartozással bír, nem nyújthat be ajánlatot. Jogszerű ez?