2023 talált cikk a teljesítés kifejezésre

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?

Kérdés: A Kbt. 121. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti nyílt eljárást folytatunk elektronikus árlejtéssel. Az egyik ajánlat több mint 20 százalékkal eltér a becsült érték összegétől, de a többi ajánlathoz képest is alacsonyabb árakat tartalmaz. Ilyen esetben, hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő? Az árlejtés előtt indokolást kér be, tekintettel arra, hogy csak az érvényes ajánlatot tevők vehetnek részt az árlejtésen, avagy az árlejtés után kéri be az indokolást? Esetleg előtte és utána is indokolást kér be? Amennyiben árlejtés előtt is rá kell kérdezni, az indokolás kérésénél egyúttal közölni kellene a becsült értéket és a rendelkezésre álló anyagi fedezetet is minden ajánlattevővel – ellentétben a kormányrendelet szövegével, mely szerint csak az árlejtés után kell ezeket ismertetni?

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozóval kezdtük meg a szerződés teljesítését. Bevonhatunk helyette más alvállalkozót a teljesítés alatt?

Kérdés: Alvállalkozónk kizáró okok hatálya alá került a szerződés megkötését követően, és még több mint másfél év van hátra a szerződéses jogviszonyból. Mit tehetünk, illetve mit kell tennünk ebben az esetben?

Kérdés: Mit tehetünk, ha a szerződés teljesítése során az alvállalkozói teljesítés (részvétel) 30 százalékra emelkedik? (Bejelentett, 10 százalék feletti alvállalkozóról van szó.)

Kérdés: Egy megnyert építési beruházási pályázat során szerződéskötés előtti stádiumban állunk (alvállalkozó nem lett megjelölve). Időközben úgy alakult, hogy szükséges lesz alvállalkozó bevonása a kivitelezés során. Milyen feltételekkel lehet az ajánlatban meg nem jelölt alvállalkozót bevonni a kivitelezés során?

Kérdés: Nyilatkoztunk arról, hogy az alvállalkozó milyen arányban részesül majd az árbevételből. A szerződés teljesítésének idejére ez az arány változott – rosszul mértük fel az arányt az ajánlattételkor –, de az alvállalkozói minőséget a változás nem érintette. Mit kell tenni ebben az esetben?

Kérdés: Egyik közbeszerzési pályázatunkat a következő indokkal utasították el: az ajánlatkérő a részvételi felhívásban egyebek mellett előírta egy fő hegesztő szakmérnökkel való rendelkezést. Az ajánlatkérő szerint az általunk megjelölt szakember nem a Kbt.-ben írtaknak megfelelően került bevonásra. A részvételi felhívásban foglaltak szerint a megjelölt szakembernek a teljesítésben részt kell vennie. Részvételi jelentkezésünkben megjelölt szakember a teljesítésben megbízási jogviszonyban kíván részt venni. Ezt követően az ajánlatkérő a Kbt. 4. §-ának 2. pontját idézte (alvállalkozó meghatározása). Kifogásolta, hogy a részvételre jelentkezésben becsatolt nyilatkozatok szerint a szakembert nem jelölték meg alvállalkozóként. Az ajánlatkérő hivatkozott arra is, hogy az előzőekre vonatkozóan hiánypótlási felhívást küldött, melynek teljesítése során a megjelölt szakember nem került alvállalkozóként megjelölésre, és a hiánypótlásban erre vonatkozóan kért iratokat sem csatoltuk. A megbízási szerződéssel rendelkező szakemberrel napi kapcsolatban vagyunk. Munkáját – zömmel műszaki adminisztrációs munkáról van szó – akár számítógépes kapcsolaton keresztül is el tudja látni. Magánszemély, így nem lehet alvállalkozó, aki minden, az alkalmasságáról szóló iratot bemutatott a pályáztatónak, de csak mint megbízási szerződéssel rendelkező. A pályáztató a hiánypótlás keretében olyan dolgokat kért, amit nem lehet teljesíteni (aláírási címpéldányt, a szakember alvállalkozóként való megjelölését, majd nyilatkozatot más szervezetek kapacitására történő támaszkodásról). Helyesen járt el a pályáztató?

Kérdés: A beszerzés tárgyára vállalkozási szerződést kell kötnünk. Adhatunk-e előleget az ajánlattevőnek?

Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem kérünk teljesítési biztosítékot, és a nyertes ajánlattevő visszalép a szerződéskötéstől, kérhetünk-e kártérítést és milyen összegben – figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a visszalépéssel nem követett el jogsértést?