382 talált cikk a termék kifejezésre

Kérdés: Központi költségvetési szerv esetén kell-e éves közbeszerzési tervet készíteni, vagy negyedévente elég jelezni az igényeket? Előzetes összesítő szükséges-e?

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítőben megjelent felhívás alapján nem mindig lehet eldönteni, hogy tud-e a cég ajánlatot tenni vagy sem, mert a tenderfüzetben van a termék részletesen leírva. Kérhetem-e díjmentesen a tenderfüzetbe történő betekintést, vagy meg kell vennem a füzetet?

Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárásnál négy évre, a hirdetmény nélküli szakaszban mit jelent a legkedvezőbb ár? Ez egyenlő-e a keretmegállapodásban rögzített árnál alacsonyabb árral, avagy sem? Például két év múlva hogyan érvényesül az infláció az árban?

Kérdés: Egyszerű közbeszerzés árubeszerzése esetén 2 millió forint feletti éves időszakot tekintve árajánlatokat kell bekérni a Kbt. 299. §-ának (1) bekezdése szerint. Kérdés, ápoló-gondozó otthonoknak milyen csoportosítás szerint kell a 2 millió forintos értékhatárt értelmezni azonkívül, hogy egy beszállítótól beszerzett termékekről van szó (például: pékáru, hús, zöldség, gyógyszer stb.)? Hol találjuk meg az erre vonatkozó jogszabályi előírásokat?

Kérdés: Intézményünk városi önkormányzati tulajdonban lévő kórház. Vonatkozik-e ránk a 10/2005. Korm. rendelet? Jogosultak vagyunk-e például textilt és üzemanyagot kiírni a központi beszerző szervezet nélkül? Folyamatban van egy nyílt eljárás a teljes anyaggazdálkodással kapcsolatban (papírok, papíráruk – például borítékok, iratrendezők; egészségügyi termékek – tűk, fecskendők), ha ez sikertelen lesz, és ha vonatkozik ránk a fent említett rendelet, akkor mit kell tennünk (OEP finanszírozásúak vagyunk)?

Kérdés: Egy intézményi konyha élelmiszer-beszerzésének közbeszerzéses eljárás értékhatárát a Kbt. 40. §-a alapján kell elvégezni (kiszámolni): – az a) pont szerint egyévi (12 hónap) beszerzést gyűjtünk ki árucsoportonként. Ennek az élelmiszer-mennyiségnek az összértéke határozza meg a "becsült értéket" és ez dönti el, hogy milyen értékhatárú eljárást kell benyújtatni (egyszerű, nemzeti, közösségi); – a b) pont szerint ez annyiban módosul, hogy ha nincs a beszerzési piacon olyan szállító, aki egyben tudja mindezt szállítani, akkor a sütőipari terméket, tejet és tejterméket, húst és húskészítményt, zöldség-gyümölcsöt külön-külön összegzem, és így állapítom meg az eljárás értékhatárát és fajtáját. – a c) pont szerint azt kell figyelembe vennem, hogy bár rendeltetésük azonos, a főzéshez használt alapanyagok, de felhasználásuk, csak a tej és tejtermék függ össze bizonyos értelemben a hús és húskészítménnyel. A többi felhasználása nem függ össze. Jól értelmezzük-e a Kbt. kérdésben szereplő rendelkezéseit?

Kérdés: Az egyik ajánlati felhívásban szerepel: "Az ajánlati dokumentáció tartalmazza azt, hogy az ajánlatkérőnek az egyes termékcsoportokban mekkora a rendelkezésre álló pénzügyi keret, amit nem léphet túl. Ezt az ajánlattevő köteles figyelembe venni." Ezt csak a dokumentáció megvétele után tudjuk meg, és ha mégis ennek ismeretében úgy dönt, hogy neki nem éri meg, ki fizeti meg a dokumentáció árát? Visszakérheti-e azt az ajánlattevő?

Kérdés: Pályázat készítésekor a Kbt. 71. §-ának b) pontja alapján nyilatkozatot kell adni az alvállalkozóról. Munkaruha-pályázat esetén az alapanyag-beszállító alvállalkozónak minősül-e?

Kérdés: Kiírható-e közbeszerzési eljárás egy-egy speciális termékre, például banki szolgáltatásra, amelyet csak egy-két bank nyújthat, és ez alapján lehetséges-e zárt meghívásos eljárás lefolytatása?