211 talált cikk a tervezés kifejezésre

Kérdés: Az új szabályozás szerint az egy időben felmerülő igényeket kell egybeszámítani. Ez annyit jelent, hogy az év közben, vagyis a közbeszerzési terv közzétételét követően felmerülő igényt már nem kell egybeszámítani a tervezés idején ismert igényekkel, és a terv módosításakor az új beszerzést külön sorban kell feltüntetni?

Kérdés: Egy építési beruházáshoz kapcsolódó kiviteli terveztetés, ha jól értelmezem, nemzeti eljárásrendben 25 millió forintig például hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, ezen összeg felett hirdetményes, uniós értékhatárnál pedig a 305/2011. kormányrendelet (6)–(7) bekezdésén kívül kötelezően tervpályázati eljárás lehet. Kötelező-e tervezési szolgáltatás esetében tervpályázati eljárást kiírni az új szabályok szerint?

Kérdés: Igen gyakori gazdasági alkalmassági követelmény az, hogy a pályázónak nagy összegű árbevétellel kell rendelkeznie "informatikai rendszer bevezetése" tárgyú korábbi projektekből. Arra vonatkozóan azonban nem áll rendelkezésre konkrét definíció vagy a gyakorlatból leszűrhető megbízható tapasztalat, hogy milyen tevékenységekből származó árbevétel minősül informatikai rendszer bevezetéséből eredőnek. Idetartoznak-e például a következő szolgáltatásokból származó bevételek: IPVPN-, LAN-, IP-alapú alközpont, WiFi-hálózatok kialakítása, tűzfal, call center, illetve a bevezetéshez szorosan kapcsolódó havidíjas szolgáltatások is megfelelőek lehetnek-e? Kérdésünk tehát arra irányulna, hogy szíveskedjenek részünkre egy olyan definíciót, állásfoglalást adni, amelyre támaszkodva védhető módon tudunk nyilatkozni az informatikai rendszer bevezetése tárgyú árbevétel vonatkozásában.

Kérdés: Az új Kbt. alapján készítendő közbeszerzési tervhez tesz-e közzé mintát a Közbeszerzési Hatóság?

Kérdés: A tervpályázati eljárásnál miért maradt meg az eredményhirdetés? Van ennek valami oka?

Kérdés: Az ajánlati dokumentációban kapott tervek tartalma – véleményünk szerint – sok esetben hibát tartalmaz (például hiányos, nincs jóváhagyatva, részlettervek nincsenek, szakhatósági vagy építési engedély lejárt stb.). Ilyenkor mi a teendő? (A nyertes ajánlattevő ez esetben köteles a hiányosságokat pótolni, mivel a munkát nem tudja átadni, és a szerződött értéket nem kapja meg.)

Kérdés: Lehet-e a Kbt. mostani szabályozása szerint tervezés-kivitelezést megközbeszereztetni úgy, hogy a tervezés is a nulláról indulna, az ajánlatkérő csak annyit tud, milyen és mekkora óvodát szeretne? Ami engem elbizonytalanít, hogy a 162/2004. kormányrendelet még nevesítette a 3. paragrafusában a tervezés-kivitelezést, de a rendeletet hatályon kívül helyező, 215/2010. kormányrendeletben ezt a meghatározást már ebben a formájában nem találom. A Kbt.-ben viszont bent maradt változatlanul a következő meghatározás: "építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt". Akkor viszont nem tudom, hogy milyen külön jogszabály hatalmazna fel az óvoda tervezés-kivitelezés pályáztatására?

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?

Kérdés: Három-, illetve négyéves gépjárműbérleti, illetve lízingszerződés esetén – amennyiben közbeszerzés alá tartozik – az éves, negyedéves kimutatásokban milyen összeggel kell a szerződéseket nyilvántartani? Melyik évre vonatkozóan kell a szerződéseket egybeszámítani – szerződéskötés, lejárat éve?

Kérdés: Nem ütközik a Kbt. alapelveibe az, hogy az ajánlatkérő a környezetvédelemre hivatkozással elsősorban a környezetbarát anyagok használatát írja elő az ajánlattevőknek?