211 talált cikk a tervezés kifejezésre

Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredményét hirdetménnyel közzétették. Kérdés, hogyan lehet tudni, milyen alapon folytatták le? Például 1 fős cég, 600 milliós nagyságrendű tervezési munka, alvállalkozó bevonása nélkül. Hogyan vizsgálták alkalmasságát stb.? Az eljárásra vonatkozó dokumentum valahol megtekinthető? Lehet-e információt kérni valahonnan?

Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?

Kérdés: Speciális vízi létesítmény megvalósítása esetében melyik építésügyi hatóságiengedély-köteles (például szivattyútelep magasépítése, átalakítása stb.), és hogyan alkalmazandó a 162/2004. Korm. rendelet?

Kérdés: Csak vízi létesítmény megvalósítására irányuló közbeszerzésnél kell figyelembe venni a vonatkozó előírásokat – kormányrendelet 3. §-ának (4) bekezdése –, vagy felújításnál, rekonstrukciónál stb. is?

Kérdés: Jellemzően vízjogi engedélyt nem igénylő építési munkákra (például engedéllyel rendelkező létesítmény rekonstrukciója), melyek elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a 162/2004. Korm. rendelet? És ha egy projektben új – vízjogiengedély-köteles és meglévő – műtárgy rekonstrukciójára pályázunk, melyek összesen az egybeszámítás miatt elérik a közbeszerzési értékhatárt, hogyan vonatkozik a munkákra a kormányrendelet?

Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?

Kérdés: A cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölő társaság 2009-ben nyertes lett egy közbeszerzési eljáráson belül együttesen kiírt tervezési és kivitelezési pályázatnak. A tervezési munkák egy része olyan létesítmények kiviteli tervdokumentációjának az elkészítését is tartalmazta, amely abban az eljárásban nem került kivitelezésre, megvalósításra. Az általuk elkészített kiviteli tervdokumentációk egy része alapján, 2010-ben az ajánlatkérő további létesítmények megvalósítását kívánja nyílt közbeszerzési eljáráson megpályáztatni. Mivel a Kbt. 10. § (6) bekezdésének a jelenleg hatályos rendelkezésre történő módosítása az indoklás szerint kifejezetten azt a lehetőséget kívánta kizárni, hogy "a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vevő személy az építmény kiviteli tervének beszerzésére irányuló eljárásban is részt vehessen", arra kérjük válaszukat, hogy az összeférhetetlenségi előírások figyelembevételével a társaság (mellyel továbbra is annak alvállalkozójaként kívánunk együttműködni), a további – részben általa tervezett – létesítmények kivitelezési munkáira vonatkozó közbeszerzési eljáráson részt vehet-e? Válaszukban kérjük, hogy részünkre szíveskedjenek megadni a törvényi hivatkozást is!

Kérdés: A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?

Kérdés: Ha valaki készít pályázathoz például restaurálási tervet, megszerzi-e azokat a jogokat, amelyek a szerzői jogok szerint őt illetik, ha arra a feladatra más is alkalmas akár más technológiával?

Kérdés: Van egy kb. 120 millió forint költségigényű építési beruházási engedélyes tervünk, amelyet megvalósítás, közbeszerzésre való hirdetése előtt tervellenőrzésre kell-e küldeni, vagy el kell készíteni a kiviteli tervet, és azt kell ellenőriztetni? Egyáltalán kell-e a beruházási tervet ellenőriztetni közbeszerzési eljárás megindítása előtt és mikor? Eddig én nem találtam erre való hivatkozást a Kbt.-ben, de kaptam olyan információt, amely szerint a tervellenőrzés kötelező.