149 talált állásfoglalás a tulajdonos kifejezésre

Kérdés: Az új törvény tartalmaz majd új szabályokat a szerződés megkötése és teljesítése vonatkozásában?

Kérdés: Hová tűnt a Kbt.-ből az erőforrás meghatározása?

Kérdés: Bizonytalan vagyok abban, hogy pontosan mit is jelent az összeférhetetlenség szabálya. Arra szeretnék választ kapni, hogy pontosan kik azok, akik az összeférhetetlenség miatt ki vannak zárva az ajánlatadás lehetőségéből? Szeretnék erről egy kis magyarázatot, hogyan kell ezt értelmezni?

Kérdés: Mit jelent az, ha ajánlatkérő a felhívásban fix mennyiség mellett opciós mennyiségre is igényt tart ajánlattevő részéről? Az opciós mennyiséget milyen pontossággal kell meghatározni?

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy a megrendelt fix mennyiség díja tartalmazza a vételi jog ellenértékét, azaz az opciós mennyiség díját is?

Kérdés: Jogszerű-e az a kikötés, hogy ajánlatkérő jogosult az opciós mennyiségre, de nem köteles azt lehívni, és ha ajánlatkérő ilyen mennyiséget nem rendel, akkor ajánlattevő nem élhet semmilyen igénnyel? De mivel a rendelésre számítani kell, erre ajánlattevőnek készülnie kell, mely költségeket jelent. Kártalanításra sem jogosult ebben az esetben?

Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?

Kérdés: Az önkormányzat ingatlanügyeit a város megbízásával egy korlátolt felelősségű társaság bonyolítja le. Működési költségeit az önkormányzat biztosítja, melynek 10 százaléknál több más forrásból származó saját bevétele van. Az önkormányzat uniós pályázaton nagy összeget nyert építési beruházásra. Fenti korlátolt felelősségű társaság szeretne indulni bizonyos részekben a közbeszerzési eljárásokban ajánlattevőként. Kérdésem, hogy az önkormányzat képviselő-testületéből delegált Közbeszerzési Bíráló Bizottság (Közbeszerzési Szabályzat szerinti) összeférhetetlen-e ebben az esetben, mivel saját cégről van szó? A bizottság egyik tagja a kft. felügyelőbizottságának elnöke.

Kérdés: A 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. alapján lehetőségünk van 10 százalék alatti nevesített alvállalkozó bevonására a Kbt. 71. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Korábban külföldi anyavállalatunkat erőforrást nyújtó szervezetként vontuk be, mivel 100 százalékos tulajdonosa a vállalatunknak. Mivel azonban most 10 százalék alatti alvállalkozóként is bevonhatjuk, ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, ugyanis az ajánlati felhívások nem rendelkeznek külön a 10 százalék alatti alvállalkozóról, csak az ajánlattevőt, a 10 százalék feletti alvállalkozót, illetve az erőforrást nyújtó szervezetet említik például a kizáró okok igazolása, az aláírók aláírási címpéldánya, illetve cégkivonat tekintetében. Az ajánlattevőnek elegendő a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkoznia. Így gyakorlatilag elegendő az alkalmassági követelményeknek való minimumkövetelmények igazolása a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján, illetve az alvállalkozó nevének és címének feltüntetése az ajánlatban. Jól értelmezzük a szabályt?

Kérdés: Társaságunk helyi közösségi közlekedési közszolgáltatást végez a város közigazgatási hatá­rain belül kizárólagosan, a helyi önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján. A társaságot a helyi önkormányzat és a helyi Volán-társaság hozta létre, majd a Volán-társaság kivásárlását követően az önkormányzat kizárólagos tulajdonába került. 2008-ban a társaság az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló holding tulajdonába került. A holding a társaság 49 százalékát privatizálta azzal, hogy a vezető tisztségviselőt a közgyűlés kétharmados szavazattöbbséggel választja, de személyére a kisebbségi tulajdonos tesz javaslatot. Kérdésem, hogy a szerkesztőség álláspontja szerint társaságunk a Kbt. mely fejezete és melyik rendelkezése alapján ajánlatkérő?