344 cikk rendezése:
291. cikk / 344 Közbeszerzés tárgyának meghatározása
Kérdés: Az 1995. évi Kbt. 40. §-ának (5) bekezdése rendelkezik arról, hogyan nem lehet meghatározni a közbeszerzés tárgyát, és ha az egyértelmű meghatározás szükségessé teszi egy konkrét típusra, eredetre történő utalást, akkor is a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt. A 2003. évi Kbt. 58. §-ának (7) bekezdése némileg pontosítva azt is kötelezővé teszi ez esetben, hogy: "a megnevezés mellett vagy ezzel egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Kérdésünk ezzel kapcsolatban az, hogy ha még a régi jogszabály alapján kezdődik az eljárás, és a műszaki leírás egy konkrét típust jelöl meg, de ugyanakkor nem tartalmazza, hogy "a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt", majd pedig az eredményhirdetésnél egy másik típusú, műszakilag megegyező, de árát tekintve kedvezőbb ajánlatot hirdeti ki győztesnek, akkor támadható-e ez a másik ajánló részéről, aki viszont drágább, de a kiírás szerinti típusra tett ajánlatot? Ugyanez a kérdés az új jogszabály esetében is, hogy a "vagy ezzel egyenértékű" kitétel elhagyása jogellenessé teszi-e az eljárást? Illetőleg egyáltalán kiírható-e egy konkrét típusra (például árura) a közbeszerzés?
292. cikk / 344 Tartozásigazolás az új Kbt.-ben
Kérdés: Bár a Kbt. már nem tartalmazza, de a régi Kbt.-ben még lehetett kérni igazolást az elkülönített állami pénzalapokkal szemben fennálló tartozásról. Van-e erre még lehetőség?
293. cikk / 344 Szolgáltatás pályáztatása
Kérdés: Mekkora a legkisebb összeg szolgáltatás esetén, amelyet pályáztatni kell?
294. cikk / 344 Elkülönített állami pénzalapok igazolása
Kérdés: A Kbt. 63. § (2) bekezdésének b) pontja hivatkozik a 60. § (1) bekezdés e) pontjára, ahol csak az adó-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetés igazolásáról van szó. E szerint az elkülönített állami pénzalapok irányában (például Munkaerő-piaci Alap) fennálló fizetési kötelezettség milyenségét nem kell igazolni ezután?
295. cikk / 344 Közbeszerzési gyakorlat a jogi szabályozásban
Kérdés: Mi tekinthető közbeszerzési gyakorlatnak a hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység vonatkozásában, és hol találhatók meg az erre vonatkozó előírások?
296. cikk / 344 Erkölcsi bizonyítvány a közbeszerzésben
Kérdés: Az új Kbt. 63. § (2) bekezdésének c) pontja szerint, a 60. § (1) bekezdés a)-d), f) pontja és a 61. § a)-c) pontja esetében "...az ajánlattevő által... közjegyző, kamara.... előtt tett nyilatkozatát... is köteles elfogadni." Tehát ez egy aláírásra jogosult vezető aláírt nyilatkozata a témában, amelyet a közjegyző, kamara hitelesít? Ez a hitelesített nyilatkozat pótolja a 63. § (2) bek. a) pontjában írt hatósági erkölcsi bizonyítványt? Egyébként, egy részvénytársaság kaphat-e hatósági erkölcsi bizonyítványt? Ha igen, akkor honnan kell kérnie azt?
297. cikk / 344 Nemzetközi vonatkozások a békéltetésben
Kérdés: Tartalmaz-e az új Kbt. a békéltetés tekintetében nemzetközi vonatkozású szabályozást?
298. cikk / 344 Igazolások vagylagossága a gyakorlatban
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2004. szeptember 6-i számában a 249. válasz utolsó bekezdése vagylagosságról ír. Rögzíti, hogy az ajánlattevő vagylagosan igazolhat. Az eddigi, a régi Kbt.-re alapuló gyakorlat – beleértve a közbeszerzési döntőbizottsági és a bírói gyakorlatot is – szerint, ha az ajánlatkérő a vagylagos szempontok szerint egyet kiemel – általában az előző évi legjelentősebb szállításokat, árbevételt, mérleget –, és ha az ajánlattevő annak nem felel meg, jogszerűnek minősítették a kizárást. Kérdés: ez megváltozott?
299. cikk / 344 Bírálati szempontok kiválasztása
Kérdés: Az új Kbt. alapján hogyan választhatók ki a bírálati szempontok?
300. cikk / 344 Tanúsítás gyakorlati szempontjai
Kérdés: A gyakorlatban milyen szempontokat kell figyelembe venni a tanúsítványok kiállítása során? Milyen főbb előírásokat tartalmaz a Kbt. ebben a körben? Ki végezhet tanúsítói tevékenységet?
