Alvállalkozó adatfrissítése

Kérdés: A Kbt. alapján az alvállalkozónk adatváltozását jelentenünk kell az ajánlatkérő részére. Ez az adatfrissítési kötelezettségünk meddig áll fenn: amíg az alvállalkozónk részt vesz a teljesítésben és kifizettük, vagy a mi szerződésünk teljesítéséig, vagy amíg az ajánlatkérőnek meg kell őriznie az iratokat?
Részlet a válaszából: […] százalékos aránya, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értéke.Az adatváltozás közlési idejének értelmezését megzavarhatja a (3) bekezdés utolsó mondatfordulata, amely az alvállalkozói teljesítést követő adatszolgáltatást is előír; nevezetesen az alvállalkozói teljesítést követően meg kell adni az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét kell bejelenteni. Logikusnak tűnhet az a megközelítés, hogy az alvállalkozói teljesítés lezárását követően – amely időben eshet az ajánlattevői szerződésteljesítés bármely időszakára – már ne terhelje az ajánlattevőt egy adatszolgáltatási kötelezettség, hiszen az alvállalkozó a továbbiakban már nem vesz részt a szerződés teljesítésében, és az ajánlattevővel megkötött szerződésének időtartama is lejárhatott már.A Kbt. 138. § (3) bekezdése viszont kifejezetten előírja azt is, hogy az alvállalkozók bejelentésben közölt adatainak változásáról a nyertes ajánlattevő a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles az ajánlatkérőt tájékoztatni.A Kbt. kógens szabályozási jellegére tekintettel, a Kbt.-től eltérni csak akkor lehet, ha az eltérést a törvény kifejezetten[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat nyilvánossága határidő-hosszabbítást követően

Kérdés: Az ajánlatkérő meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, de cégünk már korábban benyújtotta az ajánlatot. Bontás vélhetően nem történt, vagy nem látjuk. Mivel a többi ajánlattevő így információt fog szerezni az ajánlatunkról, kérdésünk, hogy ezt hogyan tudjuk megakadályozni?
Részlet a válaszából: […] módosítani és újra benyújtani, amennyiben szükséges. Tehát a meghosszabbítás semmilyen hatással nincs a már benyújtott ajánlat státuszára vonatkozóan. Az ajánlatot az ajánlatkérő nem látja, bontás nem történhet, így a többi ajánlattevő sem szerez róla tudomást. Ebben az esetben, amennyiben nem kívánja az ajánlatot az érintett gazdasági szereplő módosítani, úgy nincs teendője, az EKR-ből[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Biztosíték módosítása szerződéses szakaszban

Kérdés: Egy építési beruházás megvalósítására irányuló szerződésünkben a vállalkozó azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy a gazdasági nehézségek miatt csökkentsük az előírt teljesítési és jótállási biztosíték összegét, illetve szeretné a befizetett biztosítékot visszakérni. Lehetséges szerződésmódosítással csökkenteni a biztosíték mértékét és megváltoztatni a biztosíték rendelkezésre bocsátásának módját?
Részlet a válaszából: […] biztosítéknyújtásra szolgáló dokumentumot (pl. garancialevél), amely megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a szerződésben foglalt feltételeknek, és a biztosíték összegének az előírt időtartam alatti folyamatos rendelkezésre állását biztosítja. Ez a változtatási jog a Kbt. egy kifejezett rendelkezésén alapul, és véleményünk szerint nem igényelhet szerződésmódosítást.Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat, azon belül is a szerződést oly módon elkészíteni, hogy a szerződéses rendelkezések ne korlátozzák a szerződéskötő ajánlattevő biztosítéknyújtási forma megváltoztatására vonatkozó jogát. Így pl. nem javasolt az aláírt szerződésben rögzíteni, hogy az ajánlattevő melyik biztosítéknyújtási formát választotta, vagy ha az ajánlatkérő ragaszkodik a kiinduló biztosítéknyújtási forma szerződésben való rögzítéséhez, akkor a változtatást illetően javasolt arról rendelkezni, hogy felek nem tekintik a szerződés módosításának vagy a szerződéses rendelkezések biztosítsák a módosítás lehetőségét. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő szerződésmódosításhoz kötné a biztosítéknyújtási forma megváltoztatását, akkor akarategyezőségre is szükség lenne a megváltoztatáshoz; vagy ha az ajánlatkérő olyan jogi körülményeket teremtene, hogy a Kbt. szerződésmódosítási szabályainak alkalmazásának kérdésköre felmerüljön, véleményünk szerint már jogsértő módon korlátozza az ajánlattevő szabad döntési jogát.A szerződéses biztosítékok mértékének csökkentésére vagy törlésére irányuló szerződésmódosítás ugyanakkor rendkívül aggályos és jogszerűsége nehezen indokolható.A Kbt. kógens jellegéből adódóan a Kbt. rendelkezéseitől csak annyiban lehet eltérni, amennyire az eltérést maga a jogszabály engedi. A szerződésmódosítás akkor jogszerű, ha megfelel a Kbt. 141. §-ában foglalt feltételeknek. A Kbt. 141. §-a három nagy esetkörben csoportosítja azokat a feltételeket, amely fennállása esetén a szerződésmódosítás jogszerűnek minősül.A teljesítési, illetve jóteljesítési biztosíték mint szerződéses biztosíték mértékének csökkentésére vagy a biztosíték törlésére a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt ún. „de minimis” módosítás nem alkalmazható, mivel nem a szerződéses ellenérték változtatása a módosítás célja.A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítási automatizmus akkor lehet alkalmazható, ha az ajánlatkérő mindenki számára megismerhető módon, előre, pontosan rögzítette a szerződéses biztosíték módosításának feltételeit és tartalmát, azaz pl. mely esetben, hogyan csökkenthető vagy törölhető a szerződésből. Ezt az esetkört a közbeszerzési szabályozás nem is tekinti szerződésmódosításnak.A szerződéses biztosíték módosítására nem alkalmazható a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja, mivel a biztosíték módosítása nem minősül további beszerzésnek.A Kbt. 141. § (6) bekezdése kizárólag nem érdemi módosítást tesz szükségessé. A szerződéses biztosíték csökkentése vagy törlése lényeges módosításnak tekinthető, mert a szerződéses biztosíték ajánlatkérő általi előírása minden bizonnyal befolyásolta a gazdasági szereplők döntését a közbeszerzési eljárásban való részvételről, mindemellett az enyhítéssel a szerződés gazdasági egyensúlya is a nyertes ajánlattevő javára változna meg. Ezért a Kbt. 141. § (6) bekezdése sem alkalmazható.Az előre nem láthatóságra alapított szerződésmódosításhoz [Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont] előírt feltételek, hogy a szerződéses biztosítékok mértékének csökkentését vagy törlését olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét (a szerződéses ellenértékre vonatkozó harmadik feltétel jelen esetben nem releváns). A nehéz gazdasági helyzetre való általános hivatkozás nem elégséges a szerződésmódosítás[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Elkésett részvételi jelentkezés DBR-ben

Kérdés: Dinamikus beszerzési rendszer felállítását kezdeményeztük. Az egyik részvételi jelentkezés a részvételi határidőt követően érkezett. A beérkezett részvételi jelentkezést érvénytelenné kell nyilvánítani, vagy a részvételi szakasz lezárását követően úgy kell tekinteni, hogy a gazdasági szereplő már jelentkezett a dinamikus beszerzési rendszerbe?
Részlet a válaszából: […] kifejezetten megengedi. A dinamikus beszerzési rendszerrel vonatkozó speciális rendelkezések közé tartozik, hogy az eljárást megindító vagy – előzetes tájékoztatóval meghirdetett eljárás esetén – meghirdető felhívásban, a dinamikus beszerzési rendszer felállításakor, az ajánlatkérő a részvételi határidőt nem határozhatja meg a részvételi felhívást tartalmazó hirdetmény feladásának vagy a közvetlen részvételi felhívás megküldésének napjától számított harminc napnál rövidebb időtartamban. Dinamikus beszerzési rendszer esetében gyorsított eljárás nem alkalmazható. Ez a részvételi határidő a dinamikus beszerzési rendszer – az első közbeszerzésre vonatkozó ajánlattételi felhívás megküldését megelőző – felállításakor irányadó.A részvételi határidő tehát kizárólag a dinamikus beszerzési rendszer felállítása esetén értelmezhető, ezt követően – a részvételi szakasz folyamatossága miatt – a részvételi jelentkezés benyújtására nem írható elő határidő, ennélfogva a dinamikus beszerzési rendszer felállítását követően egy részvételi jelentkezés elkésettsége már fogalmilag sem lehetséges.Ugyanakkor a Kbt.-ben nem találunk arra vonatkozó szabályt, hogy a dinamikus beszerzési rendszer felállítását célzó részvételi határidő leteltét követően benyújtott (elkésett) részvételi jelentkezés jogi státuszát a dinamikus beszerzési rendszer esetében eltérően kell megítélni. Ezért a Kbt. 2. § (7) bekezdése alapján a meghívásos eljárás általános szabályai alapján kell eljárni, és a részvételi határidő elmulasztására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.A Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen a részvételi jelentkezés, ha a részvételi határidőt követően[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

DBR meghosszabbítása

Kérdés: Van-e jogilag akadálya a DBR meghosszabbításának? Jelenleg 28 jelentkezőt tartalmaz, nem szívesen indítaná újra az ajánlatkérő.
Részlet a válaszából: […] uniós eljárásrendben lehet alkalmazni. Az eljárási cselekmény célja, hogy az ajánlatkérő a DBR fennállásának időtartama alatt módosíthassa a DBR időtartamát és a felhívást, továbbá egyéb közbeszerzési dokumentumokat. Az EKR-ben az érintett EDM eljárási cselekmény keretében a felhívás és a dokumentumok szerkeszthetők lesznek, melyet módosítva továbbá korrigendumot kell feladni. Ebben az esetben a teljes felhívás újra megjelenik, tehát nemcsak a módosításról megadott információk, hanem a hirdetmény aktualizált változata is. A hirdetmény-ellenőrzés időszakában nem fognak tudni új részvételi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Részekre bontás tilalma forráskülönbözőség esetén

Kérdés: Útfelújítást szeretnénk megvalósítani támogatásból. Önkormányzatunk emellett a település másik részén saját forrásból is újítana fel utakat, de ezek csak kisebb értékű felújítások lennének. Ezek az útfelújítások megvalósíthatóak külön-külön a forráskülönbözőség miatt?
Részlet a válaszából: […] beruházások műszaki-gazdasági-funkcionális egységet képeznek-e. Azt szükséges vizsgálni, hogy az egyes beruházások eredménye ugyanazt a gazdasági és műszaki funkciót tölti-e be, az egyes beruházások önállóan is képesek-e a funkciójukat betölteni, az egyes beruházások ugyanazon cél megvalósítására irányulnak-e, az egyes beruházások eredménye azonos-e, az egyes beruházás tárgyát képező tevékenység szakmai tartalma hasonló-e.A műszaki-gazdasági funkcionális egységen felül további kisegítő szempontok figyelemvétele sem hagyható el. A kisegítő szempontok közé tartozik, hogy a két útfelújításról egy egységes döntés született-e (pl. a település úthálózatának korszerűsítése), egységes tervezés valósul-e meg (pl. egy tervezési folyamat vagy egy szerződés keretében), az ajánlatkérő azonossága az egyes beszerzésekre, az egyes beruházások időben összefüggenek-e, a szerződés megkötésére azonos feltételekkel és jogalappal kerül-e sor.A kérdésben felvázolt esetben az ajánlatkérő útfelújításokat akar megvalósítani, csak az azok fedezetét biztosító pénzügyi forrás különböző. Az egyes útfelújítások esetében is a fenti szempontokat szükséges megvizsgálni.Fontos kiemelni, hogy mindezen szempontokat együttesen kell értékelni, ha egy kisegítő szempontra „nemleges” a válasz, még nem teszi bizonyossá a részekre bontás jogszerűségét. Erre példa, ha az ajánlatkérő az útfelújításokat egymást követő időszakban végzi közlekedésracionalizálási okból, vagy az útfelújítások földrajzilag eltérő helyen valósulnak meg, ez az egy-egy szempont még nem elégséges az egybeszámítás mellőzéséhez.Az útfelújítások megítélése különböző következtetésekhez vezethet, ezért az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló adatok alapján kell mérlegelnie az egyes szempontokat.A két útfelújítás nagy valószínűséggel ugyanazt a tevékenységet foglalja magában, ugyanazzal az eredménnyel jár, az utak ugyanazt a funkciót töltik be, ezek az egybeszámítást megerősítő tényezők. De ha az útfelújítással érintett utak pl. földrajzilag elkülönült helyen vannak, és az utak önálló funkciót látnak el, rendeltetésüket önállóan megvalósítják, ez megalapozhatja a részekre bontást. Ugyanakkor, ha a település célja az úthálózat fejlesztése (egységes döntés), vagy az utak egymás nélkül nem funkcionálhatnak (pl. körforgalom és a körforgalomból ki- és[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Referencia igazolása

Kérdés: Ajánlattevőként referenciakövetelményt kívánunk igazolni. Az igazolásra felhasználni kívánt keretszerződés nem járt le az ajánlati felhívás feladását megelőzően, azonban ezen keretszerződés keretében teljesítettünk olyan megrendeléseket, amelyek az ajánlati felhívás szerinti követelménynek mindenben megfelelnek, beleértve az időintervallumot is, azaz az ajánlati felhívás feladását megelőzően már teljesítésre kerültek a megrendelések, továbbá a teljesítés kezdő időpontja is megfelelő. A keretszerződés keretében történt részteljesítések felhasználhatók-e a referencia igazolására annak ellenére, hogy a keretszerződés még élő szerződés?
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő a teljesítés időszakában, amennyiben ezt valójában nem rendelték le. A nem keretmegállapodás esetében is ugyanez a helyzet, ami annyiban különbözik, amennyiben a beszerzés tárgya nem megosztható, és a teljes szerződés teljesítésének teljesítésigazolása például csak a teljes szerződés végén történik. Igaz ez akkor is, amennyiben esetleg a teljesítés részben megtörtént, de az ajánlatkérő például garancia biztosítása vagy egy kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának kötelezettsége miatt a részteljesítést nem igazolja szerződésszerű teljesítésként. Amennyiben erről nincs szó, a teljesítés jelenleg is zajlik, és a referenciát igazoló fél azt szerződésszerűnek tekinti és igazolja, vagy az ajánlattevő saját maga nyilatkozik a részteljesítésről, mely valóban olyan beszerzési tárgyra vonatkozik, mely osztható (tehát nem egy komplex építési beruházás fele), úgy azt az ajánlatkérő köteles elfogadni.Ugyanis a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet az alábbiak szerint fogalmaz:„21/A. §[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Működési hiba az EKR-ben

Kérdés: Amennyiben működési hiba történik, de ez nem lesz egyértelmű azonnal, hiszen az ajánlattevőnek vizsgálatot kell kezdeményeznie az ajánlatkérőnél, hogyan tudja meg az ajánlattevő, hogy például a hiánypótlást benyújthatja-e még?
Részlet a válaszából: […] funkciója vagy funkciói nem megfelelő működését eredményezi, és amelya) annak elhárításáig nem teszi lehetővé a működési hibával érintett eljárási cselekmény megtételét vagy az EKR használatát, vagyb) – amennyiben a hiba nem hárítható el – nem teszi lehetővé az eljárás Kbt.-nek vagy végrehajtási rendeletének megfelelő továbbfolytatását…(6) Az EKR működését, illetve a közbeszerzési eljárások EKR-ben történő lefolytatását támogató egyéb informatikai rendszereket vagy informatikai szolgáltatásokat érintő hiba vagy azok korlátozott működőképességét vagy szünetelését eredményező helyzet esetén, az ezen rendszerek üzemeltetője, illetve a szolgáltató köteles a hibáról vagy a korlátozott működést, szünetelést eredményező helyzetről az EKR üzemeltetőjét azok észlelését követően haladéktalanul tájékoztatni. Az EKR üzemeltetője a tájékoztatást az EKR honlapján és saját honlapján közzéteszi.”Mivel a működési hiba nem minden esetben egyértelmű, hogy megállapításra kerül-e, hiszen akár egy eljárási cselekményre is vonatkozhat,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési Adattér

Kérdés: A Közbeszerzési Adattér adatai között minden EU-tagállam adata megtalálható, akkor is, ha még nem csatlakoztak az Adattérhez. Kötelező mégis az adatszolgáltatás, létezik erre már európai szabály?
Részlet a válaszából: […] integrálta azonos struktúrában, EU-értékhatár alatt is. Minden információ nem érhető el mindenki számára, gyakorlatilag ez az előnye annak a tagállamnak, amely csatlakozik az Adattérhez. Az Adattérben új indikátorok kerülnek fejlesztésre, melyek validált adatok alapján teszik lehetővé, hogy az egyes tagállamok saját közbeszerzési teljesítményüket különböző mutatószámok, de egységes módszertan alapján össze tudják hasonlítani. Ez a Belső Piaci Eredménytábla 12 korábbi mutatószámánál lényegesen gazdagabb és színesebb képet nyújt majd[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:      

Indokoláskérés őrzés-védelem esetében

Kérdés: A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 2025. 03. 01-től módosult 72/B. §-ában foglaltak alapján jól értjük, hogy az ajánlatkérő az őrzés-védés tárgyú közbeszerzési eljárásában a bírálat során nem köteles az aránytalan árra vonatkozóan indokolást kérni az ajánlattevőtől, ha az általa megajánlott óradíj nem éri el a minimális vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj összegét? Az ajánlatkérő által alkalmazott értékelési szempont nem a rezsióradíj, hanem az óradíj összege.
Részlet a válaszából: […] milyen összegű rezsióradíjjal számolt, és a rezsióradíj kiszámításakor egyes költségeket milyen összeggel és módon vett figyelembe.”A kérdés arra irányul, hogy amennyiben az ajánlatkérő csak óradíjat ír elő, nem pedig rezsióradíjat, valójában köteles-e figyelembe venni a fenti előírást.A vonatkozó 374/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet a vagyonvédelmi szolgáltatási rezsióradíj éves változásáról és a megállapítására vonatkozó eljárási szabályokról az alábbiak szerint értelmezi a rezsióradíjat:„1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában a) rezsióradíj: a vagyonvédelmet ellátó vállalkozás által vagyonvédelmi feladat elvégzéséhez szükséges, egy munkaórára vetített minimális költség.”Mivel az egy munkaórára vetített óradíjas elszámolás alapja a rezsióradíj, hiszen a kérdés alapján az az egyetlen értékelési szempont, esetünkben valójában a rezsióradíj alapján számolja az ajánlattevő az értékelési szempontnak megfelelő díjat. A törvény az értékelési szempont alapjául szolgáló költségszámítás vonatkozásában fogalmaz meg kötelezettséget, melyből nem vonható le az az következtetés, hogy amennyiben nem azonos kifejezést használ az ajánlatkérő, úgy a költségek vizsgálata nem kötelező. A Korm. rendelet alapján értelmezett rezsióradíj az indokolás részét kell, hogy képezze, amennyiben aránytalanul alacsony az ár, tehát például nem éri el a szakmai kamara[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
2