Találati lista:
81. cikk / 146 Nyertessé nyilvánítás jogi kifogás elbírálásának folyamatban léte alatt
Kérdés: Amennyiben oly módon nyilvánít győztesnek egy ajánlattevőt a bírálóbizottság és a döntéshozó testület, hogy közben a másik pályázó (akinek érvénytelenítette ajánlatát, de nem formai hiba miatt ugyanez a grémium) jogi kifogást nyújtott be, és nincs még ez ügyben határozat, a nyertessé nyilvánítás érvényesnek tekinthető-e? Élhet-e kártérítési keresettel a nyertesnek nyilvánított cég, ha mégsem ő lesz a tender lebonyolítója?
82. cikk / 146 Jogorvoslat és előzetes vitarendezés kapcsolata
Kérdés: Élhetek-e jogorvoslattal akkor, ha nem kértem az ajánlatkérőnél az előzetes vitarendezést?
83. cikk / 146 Jogorvoslati határidők és költségek
Kérdés: A jogorvoslati határidők az idén azonosak a korábbi Kbt.-beli rendelkezésekkel? És hogyan alakulnak a jogorvoslati eljárás költségei?
84. cikk / 146 Kiírás megtámadásának feltétele
Kérdés: Ha a kiírást támadom, akkor meg kell vennem ahhoz a dokumentációt, hogy érdekeltként minősítsenek a jogorvoslati eljárásban?
85. cikk / 146 Jogorvoslati kérelem továbbításának elmulasztása
Kérdés: Mit tehetünk akkor, ha a KD nem továbbítja a bírósághoz a határozata elleni jogorvoslati kérelmet?
86. cikk / 146 Kizárás jogszerűsége tárgyalásos eljárásban
Kérdés: Társaságunk szolgáltatás (műszaki ellenőrzés) megrendelésére vonatkozóan ajánlatott tett közbeszerzési eljárásban. Az eljárást a Kbt. VI. fejezete (általános egyszerű közbeszerzési eljárás) szerint folytatta le az ajánlatkérő. Az eljárás fajtája hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás volt. A tárgyalást két fordulóban bonyolították le. Összesen három ajánlattevő vett részt a tenderen. Az első fordulóban az ajánlattevőkkel külön tárgyalt az ajánlatkérő. Az 1. fordulóban a legmagasabb ajánlati árat Társaságunk adta, így az egyenkénti tárgyalások 2. fordulójában már nem vehettünk részt. Kérdésünk, hogy jogszerű volt-e a kizárásunk a 2. fordulóból, nem törvénysértő-e, hogy csak két ajánlattevő tehetett ajánlatot a 2-ban (esetleges összejátszás lehetősége miatt)? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban keretlétszámot nem határozott meg, csak a többfordulós tárgyalás lehetőségét tartotta fenn, de az ajánlattevői létszám sem alsó, sem felső határát nem határozta meg.
87. cikk / 146 Jogorvoslat eltúlzott alkalmassági feltételek előírása esetén
Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő által meghatározott műszaki alkalmassági feltételek nyilvánvalóan túlzottak a beszerzés tárgyához képest?
88. cikk / 146 Adattartalom nélküli ajánlat megtámadása
Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy ajánlatnak nevezett, de gyakorlatilag semmilyen adatot nem tartalmazó dokumentum alapján érvénytelenné nyilvánított ajánlat esetében a döntést jogorvoslattal támadhassa meg az ajánlattevő? (Ezzel ugyanis az eljárás teljes anyagába betekintést nyerhet a döntőbizottságon.)
89. cikk / 146 Ajánlatkérő javításainak terjedelme
Kérdés: Mi a határa annak, hogy valami nyilvánvaló számítási hiba? Ha az ajánlatkérő erre hivatkozással javít, és mi azzal nem értünk egyet, kérhetünk-e jogorvoslatot? Van-e valamilyen korlátja a gyakorlatban a javítási lehetőségnek?
90. cikk / 146 Jogorvoslat dokumentáció hiányában
Kérdés: Közös ajánlattevőként kívántunk indulni egy közbeszerzési eljárásban. A dokumentációt partnerünk vette ki. Végül is nem indultunk a tenderen, de az ajánlatkérő dokumentációjában Kbt.-t sértő kitételek voltak. Élhetünk-e jogorvoslattal?
