Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében
Kérdés
Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. június 25-én (64. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1364
[…] mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása (a továbbiakban: hasznosítás). A kutatás-fejlesztés meghatározásában foglalt elemek definícióját a jogalkotó az alábbiak szerint fogalmazta meg az innovációs törvényben: – alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet tiszta alapkutatás, azaz a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése, vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása, továbbá célzott alapkutatás, azaz a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál; – alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás); – kísérleti (vagy prekompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés). Amennyiben a beszerzés besorolható az innovációs törvényben megfogalmazott alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés körébe, és az innovációs törvény, valamint a Kbt. értelmében az eredmények hasznosítása nem csak az ajánlatkérő tevékenységi körén belül történik, nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Tekintettel az értelmezéssel kapcsolatos […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2007. június 25-én (64. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1364
[…] mind az olyan közösségi célú felhasználás, amelynek eredménye a lakosság életminőségének és a közszolgáltatások minőségének javítása, a természeti és épített környezet védelme, az ország fenntartható fejlődése, valamint védelmi képességének és biztonsági helyzetének javítása (a továbbiakban: hasznosítás). A kutatás-fejlesztés meghatározásában foglalt elemek definícióját a jogalkotó az alábbiak szerint fogalmazta meg az innovációs törvényben: – alapkutatás: elsődlegesen a jelenségek lényegére és a megfigyelhető tényekre vonatkozó tudományos ismeretek bővítését célzó kísérleti, tapasztalati, rendszerező vagy elméleti munka, amely lehet tiszta alapkutatás, azaz a tudományos ismeretek bővítésére irányuló kutatás, amelynek nem célja a közvetlen társadalmi vagy gazdasági haszon elérése, vagy az eredmények gyakorlati problémák megoldására történő alkalmazása, továbbá célzott alapkutatás, azaz a tudományos ismeretek bővítésére irányuló olyan kutatás, amelyről valószínűsíthető, hogy a felismert vagy várható, jelenlegi vagy jövőbeli problémák megoldására alapul szolgál; – alkalmazott (vagy ipari) kutatás: új ismeret szerzésére elsődlegesen meghatározott gyakorlati cél érdekében végzett eredeti vizsgálat (a továbbiakban: alkalmazott kutatás); – kísérleti (vagy prekompetitív) fejlesztés: a kutatásból és/vagy a gyakorlati tapasztalatokból nyert, már létező tudásra támaszkodó tevékenység, amelynek célja új anyagok, termékek, eljárások, rendszerek, szolgáltatások létrehozása, vagy a már meglévők lényeges továbbfejlesztése (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés). Amennyiben a beszerzés besorolható az innovációs törvényben megfogalmazott alapkutatás, az alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés körébe, és az innovációs törvény, valamint a Kbt. értelmében az eredmények hasznosítása nem csak az ajánlatkérő tevékenységi körén belül történik, nem kell közbeszerzési eljárást lefolytatni. Tekintettel az értelmezéssel kapcsolatos […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
