Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. január 12-én (90. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1814

[…] hiányosságaival, amelyeket eleve ismer, s fel kell készülnie a hiányosságok rugalmas és gyors pótlására. A Kbt. hiánypótlásra vonatkozó alábbi rendelkezései ismeretében sem követett el jogsértést az ajánlatkérő – a kérdésben szereplő tényállás alapján: – az ajánlatkérőnek az ajánlati felhívásban rendelkeznie kell arról, hogy a közbeszerzési eljárásban a hiánypótlás lehetőségét biztosítja-e, továbbá milyen körben biztosítja azt. Az Európai Unióból származó forrásból támogatott közbeszerzésekre irányuló eljárások esetében az ajánlatkérő legalább egy alkalommal köteles biztosítani a hiánypótlás lehetőségét; – ha az ajánlatkérő teljes körben biztosította a hiánypótlás lehetőségét, és az ajánlatok vizsgálata alapján ez szükséges, az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággal kapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a dokumentációban az ajánlat részeként benyújtásra előírt egyéb iratok utólagos csatolására, hiányosságainak pótlására, valamint egyéb, az ajánlattal kapcsolatos formai hiányosságok pótlására. Ha az ajánlati felhívásban a hiánypótlást korlátozott körben tette lehetővé, a hiánypótlást ebben a körben biztosítja; – a hiánypótlásról az ajánlatkérő egyidejűleg, közvetlenül, írásban köteles tájékoztatni az összes ajánlattevőt, megjelölve a határidőt, továbbá ajánlatonként a hiányokat; – az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásban nem szereplő hiányokat is pótolhat, korlátozott hiánypótlás esetén az ajánlati felhívásban szereplő körben; – a hiánypótlást követően az ajánlatkérő jogosult szükség esetén akár több alkalommal is újabb hiánypótlást elrendelni, ha a korábbi hiánypótlási felhívás(ok)ban nem szereplő hiányt észlelt, és ezt az ajánlattevő az előző bekezdés alapján sem pótolta; – ha az ajánlatkérő több hiánypótlást biztosít, a korábban megjelölt hiányok a későbbi hiánypótlások során már nem pótolhatók – Kbt. 83. §-ának (1)–(6) bekezdései. Abban az esetben azonban, ha az ajánlattevő bizonyítani tudja az ajánlatkérő Kbt. alapelvébe ütköző – esetlegesen egyéb jogellenes - magatartását, a jogorvoslati eljárás megindításakor a következő főbb rendelkezéseket kell figyelembe vennie: A közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt e rész rendelkezései szerint jogorvoslatnak van helye. A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása kérelemre vagy hivatalból indul. Kérelmet nyújthat be az ajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt (a továbbiakban: kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét az e törvénybe ütköző tevékenység vagy mulasztás sérti vagy veszélyezteti. A kérelem a jogsértés megtörténtétől számított tizenöt napon belül, a közbeszerzési eljárást lezáró jogsértő döntés esetében pedig az eredményhirdetéstől számított nyolc napon belül nyújtható be. Ha a jogsértés a kérelmezőnek később jutott tudomására, a határidő a tudomásra jutással veszi kezdetét. A jogsértés megtörténtétől számított kilencven napon túl kérelmet előterjeszteni nem lehet. E határidők elmulasztása jogvesztéssel jár. Az előző bekezdés szerinti határidő számításakor a jogsértés megtörténtének kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét, közvetlen felhívás esetében a felhívás megküldését; – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételét; – a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő beszerzés esetében a szerződés megkötésének időpontját, illetőleg ha ez nem állapítható meg, akkor a szerződés teljesítésének bármelyik fél által történő megkezdését. Az előzőek szerinti határidő számításakor a jogsértés tudomásra jutásának kell tekinteni – a jogellenes tartalmú, a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény közzétételétől vagy közvetlen felhívás kézhezvételétől, illetőleg dokumentáció esetében annak rendelkezésre bocsátásától számított tizenötödik napot; – az előírt határidő lejártánál később feladott hirdetmény esetében a hirdetmény közzétételétől számított tizenötödik napot; – a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződés […]