Egybeszámítás a gyakorlatban


Egy uniós közbeszerzési értékhatárt el nem érő árubeszerzés (élelmiszer) esetében hogyan kell minősíteni az eljárást, illetve a szerződés(eke)t az alábbiak figyelembevételével?
A beszerzés tárgyának jelentős része kivételi körbe tartozik – Kbt. 120. §-ának e) pontja –, azonban a korábbi Kbt. miniszteri indokolása szerint bizonyos élelmiszerek (például a nyershús) beszerzése nem. Kivételi körbe tartozó, illetve nem tartozó élelmiszerek együttes beszerzése esetén mi a követendő eljárás? A kivételt nem képező élelmiszer-beszerzés becsült értéke nem éri el a nyolcmillió forintot, illetve kevesebb mint 20 százaléka a teljes beszerzési becsült értéknek.
1. -Az egybeszámítás szabálya alkalmazandó-e jelen beszerzésben a kivételek tekintetében? Egybe kell-e számítani a kivételnek nem minősülő élelmiszer értékét a kivételt képező egyéb élelmiszerekkel – Kbt. 18. §-ának (2) bekezdése?
2. -Ha a kivételi kör nem tárgya a közbeszerzésnek, akkor arra nem szükséges közbeszerzési eljárást lefolytatni, ez esetben azonban a kivételt nem képező árubeszerzés, annak értéke alapján szintén nem közbeszerzés-köteles. Jól értelmezzük-e a Kbt. rendelkezéseit, miszerint egybeszámítás hiányában közbeszerzés lefolytatásának nincs helye?
3. -Egybeszámítás esetében a teljes beszerzésre kell-e közbeszerzést lefolytatni?
4. -Egybeszámítás esetén, a Kbt. 18. §-ának (3) bekezdése alapján a kivételnek nem minősülő élelmiszer beszerzése leválasztható-e a teljes beszerzésről? Ez esetben a kivételi kör tekintetében kötelező-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Lehetséges közbeszerzés nélkül a szerződéskötés a kivételi körbe tartozó élelmiszerek beszerzésére? Emellett pedig a leválasztott nyolcmillió forint értéket el nem érő, kivételt nem képező élelmiszer-beszerzésre kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2014. május 7-én (170. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3405

[…] az ajánlatkérő egy eljárás keretében vásárolja meg az élelmiszereket (a kivételt képezőt és a kivételt nem képezőt), akkor a beszerzés becsült értéke a teljes szerződési mennyiség értéke. Jelen esetben nem egybeszámítási szabály alkalmazásáról van ugyanis szó, hanem a közbeszerzés értékének kiszámítására vonatkozó általános, a Kbt. 11. és 12. §-ában szabályozott értékszámítási szabályok alkalmazásáról. A 18. § (2) bekezdésre hivatkozás jelen esetben téves, ugyanis az azt az esetet rendezi, ha több szerződést köt az ajánlatkérő ugyanarra a tárgyra, és mindegyik tárgy közbeszerzési kötelezettség alá esik. Jelen esetben viszont a kivételnek minősülő élelmiszerekre nem vonatkozik a közbeszerzési kötelezettség.2. Amennyiben a kivételt nem képező árubeszerzés értéke nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt (nettó 8 millió forint), akkor nincs közbeszerzési kötelezettsége az ajánlatkérőnek. Az egybeszámítási szabály jelen esetben nem irány­adó, mert azt csak akkor kell alkalmazni, ha több, egyenként is közbeszerzési kötelezettség alá tartozó beszerzést folytat külön-külön az ajánlatkérő.3. Abban az esetben, ha a kivételi körbe tartozó élelmiszereket és a kivételi körbe nem tartozó élelmiszereket az ajánlatkérő egy szerződésben szerzi be, akkor, mint fent is jeleztük, a teljes mennyiség […]
 
Kapcsolódó címkék:  
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.