Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2025. május 7-én (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5462

[…] biztosítéknyújtásra szolgáló dokumentumot (pl. garancialevél), amely megfelel a közbeszerzési dokumentumokban, illetve a szerződésben foglalt feltételeknek, és a biztosíték összegének az előírt időtartam alatti folyamatos rendelkezésre állását biztosítja. Ez a változtatási jog a Kbt. egy kifejezett rendelkezésén alapul, és véleményünk szerint nem igényelhet szerződésmódosítást.Az ajánlatkérő köteles a közbeszerzési dokumentumokat, azon belül is a szerződést oly módon elkészíteni, hogy a szerződéses rendelkezések ne korlátozzák a szerződéskötő ajánlattevő biztosítéknyújtási forma megváltoztatására vonatkozó jogát. Így pl. nem javasolt az aláírt szerződésben rögzíteni, hogy az ajánlattevő melyik biztosítéknyújtási formát választotta, vagy ha az ajánlatkérő ragaszkodik a kiinduló biztosítéknyújtási forma szerződésben való rögzítéséhez, akkor a változtatást illetően javasolt arról rendelkezni, hogy felek nem tekintik a szerződés módosításának vagy a szerződéses rendelkezések biztosítsák a módosítás lehetőségét. Amennyiben ugyanis az ajánlatkérő szerződésmódosításhoz kötné a biztosítéknyújtási forma megváltoztatását, akkor akarategyezőségre is szükség lenne a megváltoztatáshoz; vagy ha az ajánlatkérő olyan jogi körülményeket teremtene, hogy a Kbt. szerződésmódosítási szabályainak alkalmazásának kérdésköre felmerüljön, véleményünk szerint már jogsértő módon korlátozza az ajánlattevő szabad döntési jogát.A szerződéses biztosítékok mértékének csökkentésére vagy törlésére irányuló szerződésmódosítás ugyanakkor rendkívül aggályos és jogszerűsége nehezen indokolható.A Kbt. kógens jellegéből adódóan a Kbt. rendelkezéseitől csak annyiban lehet eltérni, amennyire az eltérést maga a jogszabály engedi. A szerződésmódosítás akkor jogszerű, ha megfelel a Kbt. 141. §-ában foglalt feltételeknek. A Kbt. 141. §-a három nagy esetkörben csoportosítja azokat a feltételeket, amely fennállása esetén a szerződésmódosítás jogszerűnek minősül.A teljesítési, illetve jóteljesítési biztosíték mint szerződéses biztosíték mértékének csökkentésére vagy a biztosíték törlésére a Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt ún. „de minimis” módosítás nem alkalmazható, mivel nem a szerződéses ellenérték változtatása a módosítás célja.A Kbt. 141. § (4) bekezdés a) pontja szerinti szerződésmódosítási automatizmus akkor lehet alkalmazható, ha az ajánlatkérő mindenki számára megismerhető módon, előre, pontosan rögzítette a szerződéses biztosíték módosításának feltételeit és tartalmát, azaz pl. mely esetben, hogyan csökkenthető vagy törölhető a szerződésből. Ezt az esetkört a közbeszerzési szabályozás nem is tekinti szerződésmódosításnak.A szerződéses biztosíték módosítására nem alkalmazható a Kbt. 141. § (4) bekezdés b) pontja, mivel a biztosíték módosítása nem minősül további beszerzésnek.A Kbt. 141. § (6) bekezdése kizárólag nem érdemi módosítást tesz szükségessé. A szerződéses biztosíték csökkentése vagy törlése lényeges módosításnak tekinthető, mert a szerződéses biztosíték ajánlatkérő általi előírása minden bizonnyal befolyásolta a gazdasági szereplők döntését a közbeszerzési eljárásban való részvételről, mindemellett az enyhítéssel a szerződés gazdasági egyensúlya is a nyertes ajánlattevő javára változna meg. Ezért a Kbt. 141. § (6) bekezdése sem alkalmazható.Az előre nem láthatóságra alapított szerződésmódosításhoz [Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pont] előírt feltételek, hogy a szerződéses biztosítékok mértékének csökkentését vagy törlését olyan körülmények teszik szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre, és a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét (a szerződéses ellenértékre vonatkozó harmadik feltétel jelen esetben nem releváns). A nehéz gazdasági helyzetre való általános hivatkozás nem elégséges a szerződésmódosítás […]