Eljárás visszavonása

Kérdés: Az ajánlatkérő árubeszerzési szerződésre (munka- és védőruha) irányuló uniós nyílt közbeszerzési eljárást indított még az év elején. Eddig kétszer módosította az ajánlattételi határidőt, a módosító hirdetményekben mindig megadta a módosítás indokát. Szeptember elején, 5 nappal az ajánlattételi határidő előtt, újabb hirdetményt tett közzé, amelyben visszavonta az eljárást, melyet mi az ajánlattétel napján észleltünk, amikor már teljesen kész volt az ajánlatunk. Az ajánlatkészítésnek van költsége, ennek megtérítését milyen módon lehet kérni az ajánlatkérőtől?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-a rendelkezik az eljárás visszavonásáról az alábbiak szerint."53. § (1) Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívást az ajánlattételi, több szakaszból álló eljárás esetén a részvételi határidő lejártáig vonhatja vissza.(2) Ha az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.

Elektronikus árlejtés alkalmazhatósága

Kérdés: Elektronikus árlejtés alkalmazására minden esetben lehetőség van?
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus árlejtésre vonatkozó szabályokat a 257/2007. kormányrendelet tartalmazza az alábbiak szerint:– elektronikus árlejtés azokban az eljárásokban, amelyekben a közbeszerzési törvény az elektronikus árlejtés alkalmazását lehetővé teszi, az ajánlatkérő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 18.

Benyújtott ajánlat költségeinek visszaigénylése ajánlati felhívás visszavonása esetén

Kérdés: Ha az ajánlatkérő visszavonja az ajánlati felhívást, és mi már benyújtottuk az ajánlatot, visszaigényelhetjük-e az igazoltan felmerült költségeinket? A jövő évtől milyen szabályozás lesz ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […]  A költségekkel kapcsolatban a hatályos törvény a Ptk.szabályainak megfelelően teszi lehetővé a költségek visszatérítését.A Kbt. közbeszerzéssel kapcsolatos egyéb polgári perekrevonatkozó szabályai között találhatók a vonatkozó előírások, amelyekegyértelművé...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Elektronikus árlejtés alkalmazása az ajánlattevők számának függvényében

Kérdés: A pályázatunk leadása megtörtént. Az általunk megpályázott ajánlati részre rajtunk kívül még egy ajánlattevő nyújtott be ajánlatot. A felolvasólapok alapján a mi ajánlatunk a kedvezőbb. Az ajánlatkérő jelezte (ajánlati felhívás, ajánlatkérési dokumentáció), hogy elektronikus árlejtést alkalmaz. Szeretném megkérdezni, hogy mi van akkor
– ha valamilyen oknál fogva csak egy ajánlattevő marad? Lesz-e elektronikus árlejtés? Ha nem, tárgyalhat-e az ajánlatkérő az egy ajánlattevővel azért, hogy kedvezőbb árat elérjen?
– ha mindkét ajánlattevő indul az elektronikus árlejtésen? Lehet-e utána tárgyalni a kedvezőbb ár elérése érdekében?
Részlet a válaszából: […]  Ha egy ajánlattevő marad, akkor a közbeszerzési eljárásokbanelektronikusan gyakorolható eljárási cselekmények szabályairól, valamint azelektronikus árlejtés alkalmazásáról szóló 257/2007. kormányrendelet szerintkell eljárni. Ennek értelmében két esetben lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

60 napos cégkivonat "valóságtartalma"

Kérdés: 60 napos cégkivonatból mit tud ellenőrizni az ajánlatkérő? A hatályos cégadatokat?
Részlet a válaszából: […] A cégkivonat az ajánlattevő cégadatait hivatott igazolni. AKbt. 60. §-a ugyanis meghatározza azokat az okokat (ún. kizáró okok), amelyekfennállása esetén az adott cég nem lehet sem ajánlattevő, sem alvállalkozó, semerőforrást nyújtó szervezet közbeszerzési eljárásban....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Elállás szerződéskötéstől

Kérdés: A gyakorlatban melyek azok az esetek, amikor az ajánlatkérő úgy nyilatkozhat, hogy nem kíván szerződést kötni? Ilyenkor ki viseli az ajánlattétel költségeit? Hogyan alakul a dokumentáció ellenértékének sorsa és az ajánlati biztosíték kérdése? Ki téríti meg az ajánlattevő olyan beruházásait, amelyeket kizárólag az adott közbeszerzési eljárásra figyelemmel eszközölt?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint, az ajánlatkérőnek nincs olyan joga,hogy eredményes közbeszerzés esetén úgy nyilatkozzon, hogy mégsem kíván anyertessel, vagy részajánlattétel megengedése esetén a nyertesekkel szerződéstkötni.A Kbt. kifejezetten úgy rendelkezik (Kbt. 99. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Cégszerű nyilatkozat dokumentáció átvételéről

Kérdés: Mi értelme annak, hogy az ajánlattevő cégszerű nyilatkozatot csatoljon az ajánlatkérőnek a dokumentáció átvételéről? Ezt egyébként nyilván kell tartania az ajánlatkérőnek? És miért kell az ajánlat költségei kapcsán is nyilatkozni? (Ezt eddig egyetlen kiírásban sem láttuk.)
Részlet a válaszából: […] A dokumentáció átvételéről szóló cégszerű nyilatkozat ugyanszokatlan, de nem kifogásolható, emellett aránytalan nehézséget nem jelent azajánlattevő számára. Ami miatt nehezen érthető, az pontosan az az elem, amelyrea kérdező is utal. Az ajánlatkérőnél ugyanis az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 27.

Elektronikus árlejtés kötelező lefolytatása

Kérdés: A 257/2007-es kormányrendelet 17. §-ának 5. pontjában nem egyértelmű a szövegkörnyezetből sem, hogy a "nem köteles lefolytatni" az árlejtést közösségi értékhatár alatt, abból következhet-e, hogy közösségi értékhatár felett köteles?
Részlet a válaszából: […] A kérdés az elektronikus árlejtés szabályai között találhatóalábbi elemekre utal. A kérdést a kormányrendelet 17. §-a rendezi. A vonatkozókormányrendelet 17. §-ának (1) bekezdése szerint elektronikus árlejtés azokbanaz eljárásokban, amelyekben a Kbt. az elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 15.

Ajánlattétel költségeinek megtérítése kiírás visszavonása esetén

Kérdés: Az ajánlattétellel felmerült költségeket meg kell-e térítenie az ajánlatkérőnek akkor, ha a kiírást visszavonja?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban – a törvényi szabályozásszerint – nem automatizmus az ajánlattevő költségeinek megtérítése. A Kbt. 54. § (6) bekezdésének a)-c) pontjai értelmében adokumentáció, valamint annak ellenértéke tíz napon belül visszajár, ha– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 13.

Ajánlatkészítés költségeinek viselése, átháríthatósága

Kérdés: Az ajánlat elkészítésének költsége áthárítható-e az ajánlatkérőre, azaz az beszámítható-e a megkötendő szerződés szerinti árba – nyertesség esetén?
Részlet a válaszából: […] Megítélésünk szerint, direkt módon – a Kbt. szabályozásaszerint – erre nincs lehetőség. A szerződést ugyanis az ajánlat tartalmaalapján kell megkötni, azaz az abban megadott ajánlati árhoz a szerződéskötésiszakban is tartania kell magát az ajánlattevőnek, ami annyit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
2