Találati lista:
261. cikk / 273 Ajánlatkérő informálási kötelezettsége
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
262. cikk / 273 Legalacsonyabb súlyszám hozzárendelhetősége ajánlati árhoz
Kérdés: Összességében legelőnyösebb ajánlat esetén a bírálati szempontok körében az ajánlati árhoz lehet-e a legalacsonyabb súlyszámot rendelni – amennyiben olyan különleges helyzet áll elő, hogy az ár nem számít, hanem az a lényeg, hogy jó minőségű szolgáltatást kapjunk?
263. cikk / 273 Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre
Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
264. cikk / 273 Eljárás azonos ajánlati árak esetén
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés – a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt – nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?
265. cikk / 273 Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén
Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
266. cikk / 273 Ajánlati ár mint kizárólagos tárgyalási szempont
Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlatkérő tárgyalást tart és az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, van-e lehetőség kizárólag az ajánlati árról tárgyalni?
267. cikk / 273 Korábbi ajánlattevő részvételének megakadályozhatósága
Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy valami módon megakadályozza egy ajánlatkérő olyan ajánlattevő részvételét egy közbeszerzési eljárásban, amely ajánlattevő szolgáltatásának minősége nem volt megfelelő a közbeszerzés tárgyával azonos, ajánlatkérő számára végzett szolgáltatásban? Vagy ha megakadályozni nem lehet, van-e lehetőség valamire hivatkozva az alkalmasság megállapítása során kizárni?
268. cikk / 273 Hasznossági függvény elvének alkalmazása a közbeszerzési eljárásban
Kérdés: Kizárja-e a jogszabály, hogy a részszempontok meghatározása során az ellenszolgáltatás esetében alkalmazza a kiíró a "hasznossági függvény" elvét, azaz megjelölje, hogy mi az az alsó ár (ellenszolgáltatás), ami alatt már nem értékeli kedvezőbbnek az árat, akármilyen alacsony is az? Azaz kizárhatja-e eleve a kirívóan alacsony ajánlat tételének lehetőségét?
269. cikk / 273 Ajánlati árak eltérése azonos műszaki tartalmú közbeszerzéseknél
Kérdés: Irreális-e ugyanazon műszaki tartalommal kiírt pályázatnál az első pályázat ajánlati árainak jellemző értéke alatt kb. 40 százalékkal alacsonyabb ár az alapajánlatnál?
270. cikk / 273 Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben
Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
