3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Várható-e változás abban a tekintetben, hogy építési munkáknál minden esetben, akármennyire pontos műszaki tervek alapján írjuk elő a munkát, mindig vannak előre nem látható elvégzendő feladatok, amelyek bármiféle tárgyalás nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatását is nehézzé teszik, ugyanis azonnali intézkedéseket igényelnek? Várható-e a tekintetben valami változás, hogy a keretösszeg 2-3-4-5 százaléka erejéig be lehet építeni a szerződésbe valami előre nem látott részletet? Jogászaink pillanatnyi álláspontja az, hogy ez a feladatok között nem szereplő munkákra vonatkozik, ergo ezek nem szerepelhetnek. Kérdésünk azzal kapcsolatban, hogy az építési koncessziónál létezik, és amennyiben szükségessé válik valami kiegészítő építési munka, a nem építési koncesszióknál várható-e effajta változás?

Kérdés: A Kbt. 114. § (1) bekezdésének b) pontja szerint a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha a részvételre jelentkező ajánlatot tesz. Az a kérdésünk, hogy mi számít ajánlatnak? A Ptk. 4. része szerinti egyoldalú nyilatkozat, vagy ajánlatnak tekintendő már az is, ha a részvételi jelentkező egy-egy szerződéses feltétel vonatkozásában közöl olyan információt, mely ajánlati elemnek tekinthető, vagy ha például olyan információt ad, nyilatkozatot tesz, mely az ajánlatok elbírálásánál értékelendő szempontot jelent?

Kérdés: Problémánkat az eltérő ajánlatkérői jogértelmezés miatt vetjük fel. Eredetben vagy közjegyző által hitelesített másolatban kell-e csatolni az ajánlattevőnek a következő okiratokat: mérnök-kamarai igazolás, végzettség igazolása, nyelvvizsga igazolása, mérlegek, hatósági, pénzintézeti igazolások, cégkivonat?

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?

Kérdés: A szerződést sokszor kérik becsatolva (aláírva cégszerűen). Jogszerű-e ez, és amennyiben nem, akkor mivel igazolható ennek jogszerűtlensége (például a Kbt. szerint)?

Kérdés: Az ajánlatkérő nyílt közbeszerzési eljárást hirdetett. A bontás után a Kbt. 254. § (1) bekezdésének b) pontja alapján tárgyalást kezdeményezett, amely tárgyaláson az árengedmények után eredményt hirdetett. A Közbeszerzési Értesítőben az ajánlatok elbírálásáról szóló összegzésben a kihirdetett ártól eltérő (magasabb) ár jelent meg az eljárás eredményéről szóló tájékoztatóban. Hogyan lehetséges ez?

Kérdés: Az ajánlatkérő nem kívánja vizsgálni az ajánlattevő 10 százalék feletti mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozóinak kizáró okok alá tartozását (jogi helyzetét). Előírja, hogy a részvételre jelentkező a Kbt. 105. §-ának (3) bekezdése szerint nyilatkozzon arról, hogy nem alkalmaz kizáró okok hatálya alá tartozó alvállalkozókat. Kérdésünk: az ajánlatkérő milyen formának megfelelő nyilatkozatot kérhet, illetve fogadhat el?

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhat-e általános jelleggel az igazolások vonatkozásában a törvényben előírt érvényességi hatályhoz képest rövidebbet (APEH-, VPOP-igazolások Kbt.-ben meghatározott 1 éves érvényessége)?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem tért ki az alternatív ajánlattétel lehetőségére és az ajánlattevő több ajánlatot is benyújtott? Érvénytelennek kell-e ilyen esetben tekinteni az ajánlatokat?

Kérdés: Az ajánlatkérők egy része az ajánlati felhívásban, illetve az ajánlati dokumentációban (szerződéstervezetben) a fizetés teljesítését a következő módon határozza meg: "Megrendelő a jelen szerződés alapján létrejövő szállítások ellenértékét a termékek leszállítását követően, a Szállító által kiállított számla alapján, a kézhezvételtől számított 45 napon belül a Szállítónak a(z) .........Bank Rt.-nél vezetett, ......... számú számlájára történő átutalással fizeti meg." Ugyanakkor a Kbt. 305. §-ának (1) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: "Az ajánlatkérőként szerződő fél köteles az ajánlattevőnek a szerződésben meghatározott módon és tartalommal való teljesítésétől számított legkésőbb harminc napon belül az ellenszolgáltatást teljesíteni, kivéve ha törvény eltérően rendelkezik, vagy a felek az ellenszolgáltatás halasztott, illetőleg részletekben történő teljesítésében állapodtak meg." Az Áfa-tv. 13. §-ának (16) bekezdése tartalmazza a számla kellékeit, amelyekből a jelen esetre vonatkozóan érdekes a b), f) és n) francia bekezdés: "a számla kibocsátásának kelte, a teljesítés időpontja, valamint a fizetés módja és határideje." A fentiek alapján kérdéseink: Jogszerű-e a pénzügyi teljesítésnek a számla kézhezvételéhez kötése, hiszen ennek meghatározása a számla kiállításának időpontjában gyakorlatilag lehetetlen? Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásban kiírhat-e (meghatározhat-e) 30 napnál hosszabb fizetési határidőt?