3788 cikk rendezése:
3781. cikk / 3788 Egyetlen ajánlattevő az eljárásban
Kérdés: Mi történik az új Kbt. szerint, ha a nyílt eljárás esetén csupán egyetlen ajánlattevő pályázata érkezik be? A korábbi Kbt. alapján gyakorlat volt, hogy így is eredményes lehetett az eljárás, mindazok ellenére, hogy az ajánlati felhívásból látható volt, hogy más nem is tud indulni a pályázaton, mert az alkalmassági feltételeknek nem felel meg. Ilyen esetben hogyan érvényesül az esélyegyenlőség és az objektivitás? A megjelentetés előtt vajon mindezek felmérhetők, vagy nem?
3782. cikk / 3788 Ajánlattevők számának meghatározása meghívásos eljárásban
Kérdés: A meghívásos eljárásban milyen körülményeket kell figyelembe venni az ajánlattételre felkérendők számának meghatározásakor?
3783. cikk / 3788 Kiegészítő tájékoztatás
Kérdés: A Kbt. rendelkezései értelmében a kiegészítő tájékoztatást úgy kell megadni, hogy az ne sértse az ajánlattevők esélyegyenlőségét. A tájékoztatás tartalmát az ajánlattevők részére hozzáférhetővé kell tenni, illetve meg kell küldeni. Hogyan értelmezendő ebben az esetben az "illetőleg" kifejezés?
3784. cikk / 3788 Útmutató ajánlattevőknek
Kérdés: Egy korlátolt felelősségű társaságnak – ajánlattevőként – mely rendelkezéseket, illetőleg irányelveket kell követnie? A tenderkiíráson kívül milyen egyéb előírásokat kell ismernie?
3785. cikk / 3788 Ármaximalizáció
Kérdés: A tenderkiírásban maximálható-e a termék ára?
3786. cikk / 3788 Teljesíthetetlen ajánlatterv
Kérdés: Milyen jogkövetkezménnyel jár, ha az ajánlatterv teljesíthetetlen feltételeket tartalmaz?
3787. cikk / 3788 Irreálisan alacsony ár meghatározása
Kérdés: Az ajánlatkérőnek van-e lehetősége arra, hogy az ún. irreálisan alacsonyan megadott árat kizáró oknak tekintse?
3788. cikk / 3788 Kirívó aránytalanság a Kbt.-ben
Kérdés: Ki határozza meg, hogy mi minősül kirívóan aránytalan kötelezettségvállalásnak? Például egy 3000 eurós (építési beruházás) törzstőkéjű cég esetében, aki 200 millió napi kötbért és 20 év garanciát vállalt?