1282 talált cikk az alkalmasság kifejezésre

Kérdés: Számos, a Kbt. VI. fejezete szerinti, általános egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában található előírásként az ajánlattevők számára a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a Kbt. 68. §-a szerinti referenciaigazolások szerepeltetése az ajánlatban. Milyen alapon írhatja elő ezek ajánlathoz történő csatolását az ajánlatkérő, figyelembe véve, hogy a Kbt. VI. fejezete sem a 63. §-t, sem a 68. §-t nem hivatkozza be – lásd Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése és 249. §-ának (4) bekezdése? Jogosult-e az ajánlattevő a fentiekre hivatkozva megtagadni ezen nyilatkozat, illetve igazolások csatolását?

Kérdés: A 10 százalékot meg nem haladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozók nevét és címét meg kell-e jelölni az ajánlatban?

Kérdés: Mi az alkalmassági minimumkövetelmény?

Kérdés: Az új szabályok hogyan rendelkeznek arról, ha eltér egymástól az ajánlati dokumentáció és az ajánlati felhívás szövege?

Kérdés: A 2010. szeptember 15-étől hatályos Kbt. alapján lehetőségünk van 10 százalék alatti nevesített alvállalkozó bevonására a Kbt. 71. § (1) bekezdésének d) pontja alapján. Korábban külföldi anyavállalatunkat erőforrást nyújtó szervezetként vontuk be, mivel 100 százalékos tulajdonosa a vállalatunknak. Mivel azonban most 10 százalék alatti alvállalkozóként is bevonhatjuk, ezzel jelentős költségmegtakarítást érhetünk el, ugyanis az ajánlati felhívások nem rendelkeznek külön a 10 százalék alatti alvállalkozóról, csak az ajánlattevőt, a 10 százalék feletti alvállalkozót, illetve az erőforrást nyújtó szervezetet említik például a kizáró okok igazolása, az aláírók aláírási címpéldánya, illetve cégkivonat tekintetében. Az ajánlattevőnek elegendő a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése alapján nyilatkoznia. Így gyakorlatilag elegendő az alkalmassági követelményeknek való minimumkövetelmények igazolása a Kbt. 69. § (8) bekezdése alapján, illetve az alvállalkozó nevének és címének feltüntetése az ajánlatban. Jól értelmezzük a szabályt?

Kérdés: Mi ajánlattevőként a teljesítést úgy oldjuk meg, hogy megrendeljük a szállítandó, szerződésbe foglalt árut a gyártól, és azt a gyár leszállítja, de egyből az ajánlatkérő raktárába. Ehhez a gyár igénybe vesz szállítócéget, de nem mi – ajánlattevő – rendeljük meg a szállítást a speditőrtől, hanem a gyár. Ez alapján mi úgy gondoljuk, hogy a szállítócég nem a mi alvállalkozónk, hiszen nem mi állunk vele szerződésben, nem mi bízzuk meg, és nem mi fizetjük, hanem a gyár. Természetesen részt vesz a teljesítésben, de nem velünk van közvetlen kapcsolatban. Alvállalkozónak számít-e a szállító?

Kérdés: A felvilágosítás kérése hiánypótlásnak minősül-e a Kbt. 85. § (2) bekezdés b) pontja alapján?

Kérdés: Építési vállalkozás vagyunk, és egy önkormányzati felhívásra fogunk pályázni. A kiírás szerint darugéppel és zsaluzattal is kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Nekünk nincs darunk, azt bérelni tervezzük. Zsaluzattal rendelkezünk oly módon, hogy arra határozatlan idejű bérleti szerződésünk van egy partnerünkkel, és minden építési beruházásnál ezt használjuk. Kérdésünk, hogy ha a darut béreljük annak érdekében, hogy az alkalmasságunkat igazolni tudjuk, a bérbeadó erőforrást nyújtó szervezetnek vagy alvállalkozónak minősül? Ugyancsak ez a kérdés a zsaluzatot biztosító partnerünk esetében.

Kérdés: Melyek a referenciaigazolásnak a kötelező tartalmi elemei? Kötelező-e rá bélyegző?

Kérdés: Amennyiben a 25 százalék feletti alvállalkozóból közös ajánlattevő lesz, hogyan jelenik ez meg az ajánlatadó pályázatában, és milyen igazolásokat, nyilatkozatokat kell csatolni róla? Kell-e közös nyilatkozat a Kbt. 52. §-a alapján?