5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: Jogszerűen előírhatja-e az ajánlatkérő, hogy a konzorciumban részt vevő gazdasági társaságok tagjaiban nem lehet a szerződés teljesítse alatt változás? (Tagváltozás esetén a társaság mint jogalany ugyanis nem változik.)

Kérdés: Nem lenne célszerű, ha a Kbt. a határidőket munkanapban és nem naptári napban határozná meg? Gondolunk itt különösen a kiegészítő tájékoztatásra, amikor is például a hat napból egy péntek délután, kettő hétvége, és a kiegészítő tájékoztatás olyan tartalmú, hogy három nap alatt gyakorlatilag megoldhatatlan a válasz megfelelő benyújtása. Hiánypótlásánál hasonló a helyzet.

Kérdés: A kiírás szerint a nyertes ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy van-e olyan gazdálkodó szervezet, amely felett a Ptk. szerinti többségi befolyást gyakorol. Ennek mi az értelme?

Kérdés: Ha valaki készít pályázathoz például restaurálási tervet, megszerzi-e azokat a jogokat, amelyek a szerzői jogok szerint őt illetik, ha arra a feladatra más is alkalmas akár más technológiával?

Kérdés: Ha a kiírás az építési munkánál a terveztetéssel együtt szerepel, és a tervek nem készülnek el, kinek a felelőssége ez – ugyanis a terveztetés beruházói feladat, és ezt (kiviteli terv) az ajánlat részeként kérte az ajánlatkérő? A tervellenőr közreműködése, bevonása kinek a kötelezettsége? (Hivatalosan megrendelő.)

Kérdés: A tervező szerzői jogokra hivatkozva mikor kötheti ki igényét? Elég zavaros az ügy, ugyanis egy vázlatterv után már hozzájuthat nagyobb értékű feladatokhoz.

Kérdés: Elektronikus úton kaptuk meg az APEH és a VPOP együttes adóigazolását közbeszerzési pályázat benyújtása céljából. A dokumentumot az APEH elektronikus aláírással látta el. Az ajánlatkérő hiánypótlásban kérte ezen igazolás beadását eredetiben vagy közjegyző által hitelesítve, azaz ezen igazolás ilyen formában nem került elfogadásra. Újabb adóigazolást közjegyzőnél szerettük volna hitelesíteni, de nem fogadta el azzal, hogy ez nem számít eredetinek. Kérdésünk, hogy jogosan járt-e el az ajánlatkérő és a közjegyző?

Kérdés: A Kbt. 67. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerint az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetőleg szakmai alkalmassága építési beruházás esetén igazolható az előző, legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetőleg műszaki felszereltség leírásával; az ajánlattevő, illetve vezető tisztségviselői végzettségének és képzettségének ismertetésével ... Fentiek alapján – véleményünk szerint – a 67. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott beruházások nem szükségszerűen az ajánlattevő saját beruházásai kell, hogy legyenek, azaz a rendelkezés alapján az ajánlattevő alkalmasságát nem saját, hanem harmadik személy beruházásával is igazolhatja, azaz nem saját beruházását is referálhatja, azokra referenciaként hivatkozhat. Jól gondoljuk?

Kérdés: A nyertes ajánlattevő a projekttársaságon keresztül teljesített beruházását saját – azaz nem a projekttársaság mint erőforrást nyújtó szervezet – referenciájaként hivatkozhatja?

Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése lehetőséget ad az alkalmasság igazolása körében erőforrás-szervezet igénybevételére. A törvény 4. § 3/D. és 3/E. pontjai határozzák meg az erőforrás fogalmát. Jól gondolom, hogy egy erőforrást nyújtó szervezet úgy is biztosíthat erőforrást, hogy az nem a saját tulajdona, illetve referencia esetén nem a saját teljesítése – azzal, hogy az erőforrást ténylegesen tudja biztosítani, és feltéve, hogy az ajánlattevő és az erőforrást nyújtó szervezet között többségi befolyás áll fenn?