5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában mely indok tekinthető objektívnak (szubjektívnak) a kirívóan alacsony ár körében? Tudják-e ezt gyakorlati példákkal (ellenpéldákkal) szemléltetni?

Kérdés: Nem tekinthető-e prejudikálásnak, ha a Közbeszerzési Döntőbizottság végzésével megtiltja a szerződés megkötését az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő között? További kérdésünk, hogy melyek azok az esetek a gyakorlatban, amikor a Döntőbizottság alkalmazza ezt az intézkedést?

Kérdés: Az ajánlatkérővel 3 éves időtartamra kötöttük meg a szerződést – a kiírásnak megfelelően. A szerződésben az áruk fajtáját és mennyiségét a felek éves időtartamra határozták meg, míg a szerződéses érték a teljes közbeszerzési eljárás vonatkozásában – azaz három évre – a szerződésben szerepel. A szerződéses értékre az ajánlattevő a 2. évben teljesítette a szerződést. Ebben az esetben a szerződés megszűnik? Mit kell tennie az ajánlattevőnek a szerződéses jogviszony lezárása érdekében?

Kérdés: Kivel szemben szabhat ki a Döntőbizottság bírságot, és milyen szempontokat tekint irányadónak a bírság mértékének megállapításakor a gyakorlatban?

Kérdés: A hivatalos közbeszerzési tanácsadói listán találkoztam több alkalmazottal a Közbeszerzések Tanácsától. Jogszerű-e ez? (Nem vagyok jogász, de az én jogérzékemet sérti az eset.)

Kérdés: Ellenőrzési munkánk kapcsán merült fel problémaként az alábbi jogértelmezési kérdés. A Kbt. 50. §-a alapján az ajánlatkérő biztosítja a részekre történő ajánlattételt. Az első kérdés, hogy az ajánlatkérő ennek megfelelően értékelheti-e külön-külön úgymond "közbeszerzési eljárásként" a részajánlatokat, vagy az eljárás kizárólag a részajánlatok együttes értékelése alapján lesz eredményes, illetve eredménytelen? A közbeszerzési eljárás alapját álláspontom szerint a beszerzésre meghatározott teljes mennyiség adja, így – még ha biztosított is a részajánlattétel lehetősége – az eljárás eredményessége csak akkor állhat be, ha a teljes mennyiségre érkezett érvényes ajánlat, illetve a teljes mennyiségre elegendő pénzügyi kerettel rendelkezik az ajánlatkérő. A Kbt. 92. §-a szerinti esetekben az eljárás eredménytelen lesz. A kérdés, hogy amennyiben például valamely részre nem nyújtottak be ajánlatot, akkor kihirdethető-e az eljárás eredménye a többi rész vonatkozásában, illetve ha az ajánlatkérőnek valamennyi részre vonatkozóan benyújtott ajánlatok alapján nincs kellő fedezete, akkor valamely rész tekintetében hirdethet-e ki eredménytelenséget, és a többi rész vonatkozásában eredményességet? Egyúttal kérem szíves tájékoztatásukat az álláspontjuk alátámasztására vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről!

Kérdés: Az ajánlatkérő két intézményét a közeljövőben összevonják (általános iskola és óvoda). Az új intézmény jogutódja lesz mindkét intézménynek. Az óvoda egy évre szóló határozott idejű szerződéseket kötött élelmiszer-beszerzésre közbeszerzés nélkül, mert a beszerzés értéke nem érte el a közbeszerzési értékhatárt, az iskola pedig közbeszerzéssel kötött egyéves határozott idejű szerződéseket a beszállítókkal. Mi a teendő az egyesítést követően? Érvényben maradhatnak-e a szerződések névváltoztatással a lejáratukig, vagy meg kell szüntetni a szerződéseket, és új közbeszerzést kell lefolytatni az új, immár egyesített intézménynek?

Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 2007. augusztus 6-i számában megjelent 1385. számú kérdés és az arra adott válasz kapcsán az alábbi kérdésben várom válaszukat. A Kbt. 60. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti 3 évre vonatkozó kizárás kezdő időpontja válaszuk szerint a közbeszerzési eljárás lezárulta. Ismerve a bírósági gyakorlatot – amely miatt a jogerős döntésig akár több év is eltelhet – teljesen hatástalanná válik a törvény ezen – egyébként súlyos jogkövetkezményt tartalmazó – pontja. Könnyen előfordulhat, hogy a jogerős ítéletig akár 2-3 évet is várni kell, így a hamis adatot közlő pályázó minden következmény nélkül "megúszhatja" a törvénybe ütköző cselekmény elkövetését, hiszen nem kell mást tennie, mint a számára minden hátrányos döntőbizottsági, illetve bírósági döntést megfellebbezni, és közben – akár újabb hazugságok árán – más közbeszerzési pályázatokat nyerni. Van-e valamilyen jogszerű forma a kérdésben felvetettek kivédésére?

Kérdés: A jogerős bírósági döntés után milyen lehetőségek vannak annak a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésnek a megtámadása, felbontása ügyében, amelyeket a törvénysértő pályázó a hamis adatközlés miatti kizárás és a jogerős bírósági döntés közötti időben kötött – jelentős gazdasági hátrányt okozva ezzel az egyébként törvényesen és korrekt módon pályázó versenytársaknak?

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha a kérelmező semmilyen formában nem kap értesítést a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a tárgyalás időpontjáról és helyéről, és azon emiatt nem is jelenik meg? Hozhat ebben az esetben a Döntőbizottság érdemi határozatot? Hol találjuk meg az erre vonatkozó szabályokat?