5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: A kiírásban az ajánlatkérő olyan tevékenységre kér árajánlatot, és szerepel a megajánlott árértékelési szempontként, amelyet Magyarországon kizárólag egyetlen szervezet jogosult végezni, illetve teljesíteni. Mit tehetünk ebben az esetben? Felhívhatjuk-e erre az ajánlatkérő figyelmét, és jogszerű-e a fentiek szerinti kiírás? A többi tevékenységet – részben – alvállalkozó bevonásával tudnánk elvégezni. További probléma, hogy a tevékenység végzésére kizárólagos jogosult egyébként kizárás hatálya alatt is áll, azaz nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban. Mi a megoldás ebben a helyzetben?

Kérdés: Békéltetési eljárást kezdeményeztünk az önkormányzatnál egy bútorbeszerzési ügyben, mert jogorvoslat nélkül szerettük volna a problémát megoldani. Azzal utasították vissza, hogy nem náluk kell eljárnunk, hanem a Közbeszerzések Tanácsánál. Ott viszont azt a választ kaptuk, hogy lejárt a határidő. Jogszerűen jártak el? Mit tehetünk az igazunk érdekében?

Kérdés: Az ajánlati felhívás előírja 1 darab referencianyilatkozat benyújtását az adott termék EU-n belüli eladásáról. Mivel az ajánlattevő az elmúlt 3 évben még nem forgalmazta az adott terméket, benyújthatja-e a más európai cég nevére szóló referenciaigazolást, ha ez az európai cég nyilatkozatot ad, mint erőforrást nyújtó szervezet? Lehet-e más országban letelepedett cég erőforrást biztosító szervezet?

Kérdés: Keretmegállapodásos eljárás második részében lefolytatott közbeszerzések eredményéről szóló tájékoztatót a Kbt. szerint negyedévente, összesítve lehet közzétenni. Ugyanezt a lehetőséget a törvény nem biztosítja a szerződések teljesítésére vonatkozó tájékoztatók közzététele vonatkozásában. Folyamatosan és igen nagy számban kell hirdetményeket közzétennünk olyan szerződések teljesítéséről, amelyekre vonatkozó eljárások eredményéről majd csak a negyedév végén kell a tájékoztatót feladnunk. Várható-e, hogy a Kbt. olyan arányban módosuljon, hogy a keretmegállapodásos eljárás második részében kötött szerződések teljesítéséről is csak negyedévenként kelljen tájékoztatót közzétenni?

Kérdés: Kik vehetnek részt, lehetnek jelen a Közbeszerzési Döntőbizottság előtti tárgyaláson? Hallgatóságként bárki bemehet-e, illetve az üzleti titokra hivatkozással kérhető-e ún. "zárt" tárgyalás?

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a szolgáltatás értékét, illetve arra szakmai (kamarai) ajánlás is létezik. Az ajánlattevőtől indokolást kért az ajánlatkérő az irreálisan alacsony ár körében. Az indokolást elfogadta annak ellenére, hogy a szolgáltatás ellenértékét az ajánlatkérő által meghatározottnál 14 százalékkal, a szakmai ajánlásban foglaltaknál pedig 25 százalékkal alacsonyabban jelölte meg az ajánlattevő. Megállapítható-e ebben az esetben a mérték alapján, hogy az ár irreálisan alacsony?

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?

Kérdés: Az ajánlatkérő megszabhatja-e a formáját a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti, közjegyző előtt aláírandó nyilatkozatnak? Tehát kikötheti-e, hogy csak az általa kiadott mintának megfelelő formában fogadja el a nyilatkozatot?

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a dokumentációban az ajánlat értékelésével kapcsolatban az alábbit jelzi (egyébként az összességében legelőnyösebb pályázat nyer): "amennyiben az ajánlatkérő számára az a legkedvezőbb, ha egy biztosítási feltétel nem szerepel az ajánlatban..." stb. Ebből nekem az derül ki, hogy ő majd akkor fogja eldönteni, mi számára a legkedvezőbb, amikor összehasonlítja, elemzi a benyújtott ajánlatokat. Sehol előtte nem jelzi, mi számára a legkedvezőbb. Ha épp X lesz az elbíráláskor a legkedvezőbb, akkor azt fogja pozitívan értékelni, ha rosszul ébred, akkor az Y-t? Van-e az ajánlatkérőnek a kérdés szerinti meghatározásra, jelzésre lehetősége a közbeszerzési törvény alapján?

Kérdés: Segítségüket szeretném kérni egy számomra nem teljesen egyértelmű kérdésben. Amennyiben az ajánlati biztosítékhoz kötött a jelentkezés egy keretmegállapodásos eljárásnál, de teljes körű a hiánypótlás, pótoltatható-e a hiányzó ajánlati biztosíték? Nem tudom teljes biztonsággal értelmezni.