132 talált állásfoglalás a becsült érték meghatározása kifejezésre

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?

Kérdés: Ajánlatkérőként milyen ár esetében vagyunk kötelesek az ajánlattevőtől nyilatkozat bekérésére?

Kérdés: Az ajánlatkérő álláspontja szerint az ajánlati árunk indokolatlanul alacsony, ezért felvilágosítást kért. A beszerzés tárgyához kapcsolódó iparágban véleményünk szerint az általunk megadott ár teljesen reális. Milyen szempontok alapján dönt úgy az ajánlatkérő, hogy egy megadott ár indokolatlanul alacsony?

Kérdés: Négy évvel ezelőtt ajánlatot kértünk és kaptunk egy építési munka kiviteli terveinek elkészítésére és a tervezői művezetésre. Akkor a tervezés megrendelésünk alapján elkészült, kifizettük. Ebben az évben tervezzük a kivitelezést. A tervezést és a kivitelezést nem számoljuk egybe, tekintettel arra, hogy a két beszerzés között hosszabb idő eltelt. Azonban a kivitelezés költségeit a művezető díjával és a tervezői művezetéssel – véleményem szerint – egybe kell számítani. Ha viszont időben közel (például egy költségvetési évben) lenne a tervezés és a kivitelezés beszerzése, a teljes beszerzést (tervezés és kivitelezés, valamint művezetés és tervezői művezetés) egybeszámítanám. Jól gondolom-e?

Kérdés: Egy költségvetési szerv (továbbiakban: költségvetési szerv, szervezet) egy telefonos flottában van egy szolgáltatónál. A dolgozók ezáltal kedvezményesen telefonálhatnak, illetve korlátozott számban a családtagok is részesei lehetnek a flottának. Havonta egy számla érkezik, melyet a költségvetési szerv továbbszámláz a dolgozók felé. Az éves forgalom meghaladja a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, de tulajdonképpen a szervezetnek csak közvetítő szerepe van ebben. Köteles lenne e szervezet közbeszerzést kiírni ennek a szolgáltatásnak az igénybevételére?

Kérdés: 100 százalékos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság in house szerződés keretében kapta meg egy uniós támogatásból megvalósuló projekt kivitelezési feladatait. A gazdasági társaság a projektből bizonyos építési beruházási feladatokat alvállalkozókkal végeztet el, ezeket az alvállalkozókat közbeszerzési eljárás keretében választja ki. Az építési beruházás más részeit azonban saját maga végzi el, ezzel kapcsolatban pedig jelentős anyagköltsége merül fel. A beszerzett anyagok jellemzői: rendkívül heterogének, jellemzően nem szerezhetők be egyetlen gazdasági szereplőtől, értékük egyenként nem haladja meg az árubeszerzés közbeszerzési értékhatárát, összesen azonban igen. A kérdés, hogy a beszerzett anyagok értékét közbeszerzési szempontból egybe kell-e számítani? A beszerzett anyagok ugyan nem hasonlóak egymáshoz, ugyanakkor egy projekt keretében kerülnek felhasználásra, egy helyszínen.

Kérdés: Mit értünk a közbeszerzésben vételi opció alatt?

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben lefolytatott, szolgáltatásmegrendelésre irányuló, több részt tartalmazó nyílt közbeszerzési eljárásban az egyik ajánlati rész esetében az eljárás a Kbt. 76. § (1) bekezdésének c) pontja alapján eredménytelen. Az újabb (ismételt) beszerzés esetében alkalmazható-e a Kbt. 122/A. §-a szerinti eljárás arra figyelemmel, hogy a korábban eredménytelen ajánlati rész becsült értéke nem éri el a huszonötmillió forintot, és az összes rész egybeszámított értéke nem éri el a közösségi értékhatárt?

Kérdés: Az ajánlatkérő 2011-ben közbeszerzési eljárást folytatott le leromlott állapotú műemlék épülete földszinti részének felújítására. A felújítást követően az épületet használatba vette, az új funkciót kapott. Az ajánlatkérő tervezi az épület további helyreállítását, a tetőtér és az épületet övező udvar felújítása képezi a munkák 2. ütemét. Ilyen időtávlatban, illetve ilyen műszaki tartalom esetén fenn áll-e az egybeszámítási kötelezettség, ha a két beruházás ugyanazon épületen történik?

Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?