Indikatív ajánlat meghatározása

Kérdés: Mit jelent pontosan az indikatív ajánlat? Csak akkor kérhető ilyen ajánlat, ha támogatott projekt keretében kéri az ajánlatkérő?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jelenleg hatályos szabályok alapján az indikatív ajánlat kérése az eljárás előkészítésének részévé vált. A becsült érték meghatározásának érdekében olyan objektív módszereket sorol fel a Kbt. 28. §-ának (2) bekezdése, mint a beszerzési tárgyára vonatkozó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. december 14.
Kapcsolódó címke:

Fióktelepeken végzett beruházások egybeszámítása

Kérdés: Építési beruházást valósítunk meg társaságunk több fióktelephelyén ebben az évben, nemzeti rezsimben, külön-külön. Amennyiben jövőre vagy két év múlva forrás nyílik rá, tovább folytatjuk a beruházást. Ezeket a beruházásokat egybe kell számítani? A 48 hónapos egybeszámítás él fióktelepenként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A fióktelep nem minősül külön jogi személynek, így az ajánlatkérőnek a közbeszerzési terve kialakítása során a fióktelepek igényét együttesen kell felmérnie. Az egyes beruházások egybeszámítása vonatkozásában két szempontra kell fokozottan figyelemmel lenni az alábbiak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 12.
Kapcsolódó címkék:    

Becsült érték meghatározása folyamatosan teljesített szolgáltatásra kötött szerződés esetén

Kérdés: Az évente kötött olyan szerződés esetében, amely ugyanarra a folyamatosan teljesített szolgáltatásra vonatkozik (január 1-jétől december 31-éig, majd újra január 1-jétől december 31-éig), a becsült értéket össze kell-e vonni az előző évivel? Ha nem, akkor részekre bontás lehet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A folyamatos szolgáltatásokra kötött szerződések becsült értékének kiszámításáról a Kbt. 17. §-ának (2) bekezdése rendelkezik az alábbiak szerint.Az árubeszerzés vagy a szolgáltatás becsült értéke a rendszeresen vagy az időszakonként visszatérően kötött...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 17.

Építési beruházás becsült értéke az új Kbt. szerint

Kérdés: Mit tekintünk építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás becsült értékének az új Kbt. szerint? (A korábbi, 306/2011. kormányrendelet alapján a bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén is a költségvetést határozta meg becsült értékként, azonban az új, 322/2015. kormányrendelet már csak az engedélyhez kötött építési tevékenységet említi.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az építési beruházás becsült értékét a Kbt. 16-19. §-aiban megadott rendelkezések alapján kell kalkulálni. A két legjelentősebb rendelkezés e körben a törvény 17. §-ának (5) bekezdése és 19. §-ának (3) bekezdése az alábbiak szerint:– az építési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 17.
Kapcsolódó címkék:    

Verseny-újranyitásos eljárások becsült értékének meghatározása

Kérdés: A központi közbeszerzésen belül a verseny-újranyitásos eljárásoknál a becsült költség meghatározása a KEF-portálon található legmagasabb árakból számolható?
Részlet az állásfoglalásából: […] Igen, véleményünk szerint a becsült érték meghatározásának megfelel, ha az ajánlatkérő a KEF-portálon található, a keretmegállapodásos eljárások első részében adott árat tünteti fel. A becsült érték megalapozása a Kbt. szabályai szerint lényegesen pontosabban és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 17.

Teljes árbevétel meghatározása a közbeszerzésben

Kérdés: Mit értünk "teljes árbevétel" alatt? Az eredménykimutatásban szereplő "Értékesítés nettó árbevételét", vagy valamennyi, az eredménykimutatásban szereplő bevételt (értékesítés nettó árbevétele, pénzügyi műveletek bevételei, rendkívüli bevételek)? A számviteli törvényben nem szerepel ez a fogalom. Melyik jogszabályban találjuk a "teljes árbevétel" definícióját?
Részlet az állásfoglalásából: […] A teljes árbevétel a Kbt.-ben két helyen szerepel, a törvény 12. §-ában és a 65. §-ban:A közbeszerzési törvény 12. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a közszolgáltató ajánlatkérővel az (1) bekezdés a) pontja szerinti viszonyban álló több szervezet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 13.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték megállapítása építési engedélyhez nem kötött fejlesztések esetén

Kérdés: Egy támogatott szervezet építési beruházást kíván megvalósítani. A beruházás keretében energiahatékonysági fejlesztést (nyílászárócsere, szigetelés stb.), valamint megújuló energiát hasznosító műszaki berendezés (például napelem vagy napkollektor) telepítését tervezi. A fejlesztések nem építési engedélyhez kötött tevékenységek. A Kbt. alapján a becsült értékbe számítandók-e ezek a fejlesztések?
Részlet az állásfoglalásából: […] A közbeszerzés becsült értékével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 16. §-a tartalmazza. Az építési beruházás becsült értékének megállapításával kapcsolatos rendelkezések az alábbiak:– közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 15.

Egybeszámítás nem engedélyköteles építési beruházásoknál

Kérdés: Nem engedélyköteles építési beruházások, például felújítások esetében – a jelenleg hatályos szabályozás szerint – hogyan számítjuk össze az egyes beszerzési tárgyakat? Költségvetési év számít, vagy épületenként számítandók össze a beszerzési tárgyak, vagy a funkcionális összefüggés számít, esetleg a projektszemlélet?
Részlet az állásfoglalásából: […] A hatályos Kbt. részekre bontás tilalmának főszabálya az építési beruházást egy adott beruházás vonatkozásában érti, melyre a Kbt. 19. §-ának (3) bekezdése utal, mely a részekre bontás tilalma főszabály mellett az "egybeszámítás" értelmezését tartalmazza.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. február 17.
Kapcsolódó címkék:    

Azonos tartalmú szolgáltatások beszerzése eltérő megnevezéssel

Kérdés: Ha egy ajánlatkérő folyamatosan azonos vállalkozástól rendel meg szolgáltatásokat gyakorlatilag azonos tartalommal, de más-más elnevezéssel, elfogadható-e, hogy az összességében 100 M Ft nagyságrendet is elérő megrendeléseket darabonként, ún. háromajánlatos eljárásban szerzi be?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben jelzett megoldás feszegeti vélhetően a Kbt. részekre bontás tilalmának szabályait, mely az alábbiak szerint szól:– tilos a közbeszerzési törvény, vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a közbeszerzést részekre bontani;–...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. október 14.

Beszerzési tárgyak elkülöníthetősége

Kérdés: Ajánlatkérőnek minősülő szervezet pénzügyi lízing keretében kíván gépet beszerezni. A gép becsült értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt, a futamidő során fizetendő kamat azonban nem. Megteheti-e ebben az esetben az ajánlatkérő, hogy csak a gépet közbeszerezteti, a lízinget nem (a lízingcéget a gép közbeszerzésének lezárulta után választja ki), különös tekintettel arra, hogy a lízing futamideje során az ajánlatkérő minden kifizetést a lízingcég számára teljesít?
Részlet az állásfoglalásából: […] A pénzügyi lízing a Ptk. 6:409. §-a [Pénzügyi lízingszerződés] értelmében az alábbiak szerint definiálható.Pénzügyilízing-szerződés alapján a lízingbe adó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban: lízingtárgy) határozott időre történő használatba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2015. július 15.
1
…
5
6
7
…
14