Igazgatási szolgáltatási díj mértéke

Kérdés: Várható-e az igazgatási szolgáltatási díj csökkentése? Megállapítható, hogy kifejezetten csorbítja a jogaimat ajánlattevőként az, hogy milliókat kell fizetnem akkor, ha jogorvoslati eljárást szeretnék indítani?
Részlet a válaszából: […] Az EU tagállamaiban általában adminisztrációs díjakat kérnek a hatóságok jogorvoslati eljárás indítását megelőzően. Bulgáriában a közelmúltban zajlott hasonló vita a jogorvoslati eljárás megindításának költségét növelő kezdeményezés ellen. A hazai jogorvoslati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő Kbt.-hez kötöttsége nemzeti értékhatár alatti beszerzésnél

Kérdés: Az ajánlatkérő nemzeti értékhatár alatt szeretne árut beszerezni több részben. Egy rész tekintetében közbeszerzési eljárást indított. Igaz-e, hogy e rész tekintetében csak az elindított eljárás lezárulásáig van kötve a Kbt.-hez, és ha ez az eljárás eredménytelenül zárul, beszerezheti saját lebonyolításban?
Részlet a válaszából: […] Mivel feltehetően nem volt szükség közbeszerzési eljárás lebonyolítására, így az ajánlatkérő önkéntesen alkalmazta a közbeszerzési törvényt. Ez feltehetően az egybeszámítási szabályok figyelembevételével történt. Ebben az esetben az eljárás lebonyolítása során...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címke:

Kötbérmérték saját eljárásrendben lefolytatott közbeszerzéseknél

Kérdés: Nem értem, miért 5 százalék a kötbér a saját eljárásrendről szóló útmutatóban, amikor az lehet több is? Inkább félreinformál, mint segít. Mi az álláspontjuk ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] A megjelent útmutató alapja, hogy a vállalkozói adminisztratív költségek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam című középtávú kormányzati programról szóló 1405/2011. kormányhatározat 9. pont b) pontjában foglaltak szerint a kormány felhívja a nemzeti fejlesztési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. december 12.
Kapcsolódó címkék:  

Részvételi határidő minimális időtartama

Kérdés: Jogos-e, ha az ajánlatkérő egy nagy becsült értékű tenderben gyakorlatilag öt munkanapot ad a jelentkezés feltételeinek megértésére, dokumentáció átvételére, megértésére, és elviekben tíz nap áll rendelkezésre a részvételi jelentkezésre?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő vélhetően az eljárást megindító hirdetmény megjelenésétől számított öt munkanapot sérelmezi. Ugyanakkor van arra jogi lehetőség, hogy a részvételi szakasz minimum tíz napra rövidüljön a Kbt. 85. §-a értelmében.A Kbt. 85. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Becsült érték opcionális szerződéshosszabbításnál

Kérdés: Ha opcionális szerződéshosszabbítást választunk, akkor az opciós rész/időszak becsült értékét is hozzá kell számítani a becsült értékhez?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése alapján mind a teljes ellenszolgáltatásba, mind ennek megfelelően a becsült értékbe is bele kell érteni az opciót, még abban az esetben is, ha négy éven túl várható az opcionális időszak lehetővé tétele.A fentiekben hivatkozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Értesítési kötelezettség nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárás esetén

Kérdés: A nemzeti rezsimben lefolytatott hirdetmény nélküli eljárásnál kell-e értesíteni a Közbeszerzési Döntőbizottságot? Jól értelmezzük, hogy az új törvény szerint nem kell, csak a közösségi rezsimben?
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében csak kivételes esetben nem kell a Közbeszerzési Döntőbizottságot értesíteni (Kbt. 122. §), azaz az alacsony értékű és speciális körülmények megléte esetében. Tehát áru és szolgáltatás esetében 25 millió forint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kkv-nak nem minősülő konzorciumi partner bevonása a Kbt. 122. §-ának (7) bekezdése szerinti eljárásba

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy a kiválasztott három kkv mellett az egyik egy nem kkv konzorciumi partnert is bevonjon, mondván, hogy alvállalkozóból lett közös ajánlattevőről van csupán szó?
Részlet a válaszából: […] A kérdés életszerű problémát feszeget. Véleményünk szerint nem felel meg a felhívásban, dokumentációban és a közbeszerzési törvényben meghatározott feltételeknek az ajánlat, amennyiben nem a meghívott ajánlattevő tesz ajánlatot. Ténykérdés, hogy a Kbt. direkt módon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Kötelezettségek eseti közbeszerzés-kötelezett vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő nem tartozik a Kbt. 6. §-ának a)-e) pontjai alá, egyház által működtetett szociális intézmény akadálymentesítése, bővítése – építési beruházás – a közbeszerzés tárgya. A beruházás becsült értéke a költségvetési kiírás szerint nettó 115 millió forint. Jól értelmezem-e, hogy az ajánlatkérő nyílt eljárást kell, hogy alkalmazzon, nemzeti eljárásrendben, a 122. § szerint? Szükséges-e a Közbeszerzési Hatóságnál a szervezetet nyilvántartásba vetetni? A felhívást a 3. melléklet alapján a 92/2011. (XII. 30.) NFM rendelethez tartozó hirdetménymintán kell feladni? A bírálóbizottság tagjai közül a jogi szakértelemhez elegendő-e, ha nem rendelkezik az illető jogi végzettséggel, de például főiskolai diplomával, illetve közbeszerzésireferens-végzettséggel igen, ahol jogot is tanult?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőt nem kell ebben az esetben nyilvántartásba vetetni, mivel csak a pályázat erejéig lesz közbeszerzés-kötelezett, de mint klasszikus ajánlatkérőnek kell eljárnia a Kbt. 6. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében.A közbeszerzési törvény 122. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.
Kapcsolódó címke:

Beszerzések engedélyeztetése

Kérdés: Állami cégként a 46/2011. kormányrendelet értelmében engedélyeztetni kell az eljárásainkat. Kérdésem, hogy ez a vonatkozik-e a háromajánlatos, 25 millió forint alatti eljárásokra is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett, a közbeszerzések központi ellen­őrzéséről és engedélyezéséről szóló 46/2011. kormányrendelet hatálya általában a közbeszerzésekre terjed ki, ami ebben az esetben a 8 millió forint becsült értéket elérő árukra és szolgáltatásokra, valamint 15...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 21.

Beszerzési érték túllépésének következményei

Kérdés: A megkötött közbeszerzési szerződésben megállapított beszerzési érték milyen feltételekkel léphető túl akkor, ha a szerződésben kikötött plusz/mínusz 25 százalék helyett 69,33 százalékkal lépték azt túl? Milyen jogkövetkezményei vannak az ilyen eseteknek? Esetleg el kell fogadni ezt a túllépést a szerződés teljesítése során jogszabályszerűnek?
Részlet a válaszából: […] Mivel az eredeti beszerzési tárgy mennyiségi meghatározása a 25 százalékos mértékű eltérést teszi lehetővé, így a 69,3 százalékos eltérés esetében a 25 százalék feletti túllépés a közbeszerzési törvény mellőzésével történik. A kérdés alapján nehéz meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:
1
28
29
30
65