Találati lista:
271. cikk / 645 Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban
Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
272. cikk / 645 Becsült érték feletti ár megadása
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati tábla részeként megadta a becsült értékeket soronként. Mehetünk azok fölé árban, vagy semmi értelme? Ugye érvénytelenséget semmiképpen nem jelent, ha magas lesz az árunk, méghozzá becsült érték feletti?
273. cikk / 645 Védett foglalkoztatókra vonatkozó szabályok változása
Kérdés: Mennyiben változtak a védett foglalkoztatókra vonatkozó szabályok? Milyen arányban vesznek részt ezek a szervezetek a gyakorlatban a közbeszerzési eljárásokban?
274. cikk / 645 Beszerzési rezsim változása a beérkezett ajánlatok alapján
Kérdés: Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?
275. cikk / 645 Opciós jog mértéke a gyakorlatban
Kérdés: Az új Kbt. alapján kialakult-e valamilyen gyakorlat arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen mértékű opciós jogot köthet ki és mi minősül eltúlzottnak?
276. cikk / 645 Korábbi évek teljesítésének igazolása
Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
277. cikk / 645 Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára
Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
278. cikk / 645 Egybeszámítási szabály értelmezése
Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
279. cikk / 645 Összeférhetetlenség azonos profil alapján
Kérdés: Indulhat-e kórházunk egy másik kórház által kiírt gyógyszertenderen?
280. cikk / 645 Jogorvoslat iránti kérelem hiányainak pótlása
Kérdés: Jogorvoslati eljárásban van-e lehetőség a jogorvoslati kérelem hiányainak pótlására?
