Közös ajánlattétel a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban

Kérdés: A 3052-es számú kérdésre adott válaszukban a közös ajánlattevő bevonásának lehetőségével foglalkoznak a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárásban. Nem kkv gazdasági szereplő közös ajánlattevőként történő bevonása nyilván a törvény szándékának kijátszása lenne, ezért ennek kizárása valóban egyértelműnek tűnik. Az azonban meglepő számunkra, hogy véleményük szerint még kkv közös ajánlattevő bevonására sincs lehetőség. Az ezzel kapcsolatos indoklás ugyan érthető, de nincs ellentmondásban a Kbt. 95. §-ának (2) bekezdésével? Az idézett jogszabályhely kifejezetten megengedi a hirdetmény nélküli tárgyalásban az ajánlattevőknek közös ajánlattevő bevonását, és véleményünk szerint egy kkv gazdasági szereplő bevonásával a jogalkotó szándéka sem sérül. Jól látjuk?
Részlet a válaszából: […] Mivel a Kbt. 122. §-a eleve "igényli", hogy az ajánlatkérő csak kkv-t hívjon meg az eljárásba, ezért az elő­feltétel vizsgálata nélkül nincs lehetőség az eljárásban történő részvételre. Amennyiben mégsem kkv lesz az ajánlattevő, annak közvetlen következménye egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték feletti ár megadása

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati tábla részeként megadta a becsült értékeket soronként. Mehetünk azok fölé árban, vagy semmi értelme? Ugye érvénytelenséget semmiképpen nem jelent, ha magas lesz az árunk, méghozzá becsült érték feletti?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatban az ellenszolgáltatás mértéke meghaladhatja a becsült értéket. Egyedül akkor jelent érvénytelenséget, ha az ajánlatkérő előre meghatározta a becsült értéket, és jelezte a felhívásban, hogy ennél több fedezet nem fog rendelkezésre állni. (Esetenként a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.
Kapcsolódó címke:

Védett foglalkoztatókra vonatkozó szabályok változása

Kérdés: Mennyiben változtak a védett foglalkoztatókra vonatkozó szabályok? Milyen arányban vesznek részt ezek a szervezetek a gyakorlatban a közbeszerzési eljárásokban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 29. §-a (1) bekezdésének szövege 2013. január 1-jétől a következő tartalommal érvényes: az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban való részvétel jogát jogszabályban meghatározottak szerint fenntarthatja vagy köteles fenntartani az olyan, védett munkahelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 29.

Beszerzési rezsim változása a beérkezett ajánlatok alapján

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha nemzeti rezsimben indítom az eljárást árubeszerzésre, de a beérkezett ajánlatokból az derül ki, hogy az érték a közösségi értékhatárt meghaladja? Új eljárást kell kiírnom?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben szigorúan a Kbt. becsült értékmeghatározására vonatkozó szabályai értelmében magasabban kellett volna az értéket meghatározni. Azonban mivel vélhetően nyilvános eljárást írtak ki, továbbá a szerződés nemzeti rezsim alapján, versenyt követően születik meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Opciós jog mértéke a gyakorlatban

Kérdés: Az új Kbt. alapján kialakult-e valamilyen gyakorlat arra nézve, hogy az ajánlatkérő milyen mértékű opciós jogot köthet ki és mi minősül eltúlzottnak?
Részlet a válaszából: […] Az opciós joggal kapcsolatban az ajánlatkérők a hirdetmény-ellenőrzést követően általában visszafogottabbak a megjelent hirdetmények alapján. A legfontosabb feltétel, hogy az opció értéke a becsült érték meghatározásakor jelenjen meg. Azt az elképzelést, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Korábbi évek teljesítésének igazolása

Kérdés: Nemzeti eljárásrendben van-e lehetősége az ajánlatkérőnek előírni, hogy az ajánlattevőnek az előző három év szállításait – 310/2011. Korm. rend. 15. § (1) bekezdésének a) pontja – kötelezően a szerződést kötő másik fél által adott nyilatkozattal (referenciaigazolás) kelljen igazolnia, vagy a kormányrendelet 16. §-ának (5) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlattevő maga választhat a saját nyilatkozat, illetve a szerződést kötő másik féltől származó nyilatkozat között, és az ajánlatkérő mindkettőt köteles elfogadni?
Részlet a válaszából: […] A kormányrendelet 15. §-ában a referencia előírását teszi lehetővé, a kérdésben jelzett a) pont esetében áru beszerzése során.A rendelet 15. § (1) bekezdésének a) pontja értelmében az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címke:

Pótmunka értékének mértéke, alvállalkozók bevonása pótmunkára

Kérdés: Van-e előírás arra vonatkozóan, vagy felső értékhatára annak, hogy a pályázaton elnyert vállalási díj hány százaléka lehet a pótmunka értéke? A pótmunkákra lehet-e új alvállalkozókat bevonni? Ha igen, mi ennek a módja, hiszen a hatóságok olyan speciális szakemberek közreműködését is előírhatják, aki(k) az eredeti kiírásban nem szerepeltek feltételként, és az eredeti ajánlati dokumentációnkban sem került(ek) megnevezésre. (Tevékenységük nagyságrendje 10 százalék alatti.)
Részlet a válaszából: […] Nincs a pótmunkának maximuma, de amennyiben a pótmunka hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásban kerül beszerzésre, úgy az eredeti szerződéses érték feléig terjedhet az alábbi korlát miatt.Az ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Az egybeszámítási szabály értelmezésében vannak-e előremutató jogorvoslati esetek a hatályos törvény gyakorlati alkalmazására vonatkozóan?
Részlet a válaszából: […] Két érdekes esetre hívnánk fel olvasóink figyelmét a Közbeszerzési Döntőbizottság által a közelmúltban, az egybeszámítási szabállyal kapcsolatosan meghozott határozatok közül. Ezek érdekessége, hogy – különösen az építési beruházások kapcsán – továbbgondolja az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 20.
Kapcsolódó címkék:  

Összeférhetetlenség azonos profil alapján

Kérdés: Indulhat-e kórházunk egy másik kórház által kiírt gyógyszertenderen?
Részlet a válaszából: […] Ajánlattevőként indulhat egy kórház a másik kórház tenderén, ezt jogszabály nem korlátozza. Amennyiben nincs összeférhetetlenség, ennek nincs akadálya.Az indulásról szóló döntés előtt tehát figyelembe kell venni a Kbt. következő rendelkezéseit:– az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslat iránti kérelem hiányainak pótlása

Kérdés: Jogorvoslati eljárásban van-e lehetőség a jogorvoslati kérelem hiányainak pótlására?
Részlet a válaszából: […] A kérelem kötelező elemeiről a Kbt. 138. §-ának (1) bekezdése ad tájékoztatást. Ezt egészíti ki a 139. § (2) bekezdése, mely a hiányos kérelemre vonatkozóan hiánypótlás elrendelését teszi szükségessé az alábbiak szerint:Ha a kérelem a 138. § (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. január 9.
Kapcsolódó címkék:  
1
27
28
29
65