Egybeszámítási kötelezettség hasonlóság okán

Kérdés: Egybe kell-e számítani hasonlóság okán az alábbi eszközök beszerzését: terepjáró, számítógép, telefonközpont, vízhatlan ruha, építési eszközök (talicska, gumicsizma), generátor, mobil gát stb., tekintettel arra, hogy a beszerzési tárgyak különbözőek ugyan, de a beszerzés célja ugyanaz? (A beszerzési tárgyak egybeszámítva elérik a nemzeti értékhatárt.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2013. július 1-jén hatályba lépett legutolsó módosítása megváltoztatta az egybeszámítás eddigi szabályait. A módosítást a 2013. évi CXVI. törvény tartalmazza.Az új szabályok a következők:– tilos a törvény vagy a törvény Második Része alkalmazásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési terv módosítása

Kérdés: A július 1-jétől hatályos Kbt. alapján kell-e módosítani az év elején elkészített közbeszerzési tervet? A hatályba léptető rendelkezések erről nem szólnak.
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a becsült érték szabálya elsősorban logikájában változott, ezért nem feltétlenül szükséges annak változtatása.Az új egybeszámítási szabály a módosítás értelmében a következő.Tilos a törvény, vagy e törvény Második Része alkalmazásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás a Kbt. módosítását követően

Kérdés: A módosítás az egybeszámítási szabályokat jelentősen megváltoztatta: többek között ilyen az egyidejűség – amit az ajánlatkérő az éves tervhez tudott kötni – figyelmen kívül hagyása. Az ajánlatkérőnek folyamatosan kell beszerezni bizonyos árukat a tevékenysége ellátásához. Az eddigi gyakorlat szerint a szerződések lefedték a teljes időt, és nem feltétlenül naptári évre szóltak. Az egybeszámítást elvégezhetjük-e úgy, hogy a beszerzés évében összeszámoljuk valamennyi szerződés értékét az igény felmerülésétől függetlenül?
Részlet a válaszából: […] Az új szabály gyakorlatilag elveti az egybeszámítás logikáját, és a részekre bontás tilalmával új szemléletet próbál meghonosítani a hazai közbeszerzésben. Ennek lényege, hogy a cél a részekre bontás elkerülése, ha az annak érdekében történik, hogy az ajánlatkérő nem,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Lebonyolító és műszaki ellenőr összeférhetetlensége

Kérdés: Egy közbeszerzéssel is foglalkozó műszaki ellenőr szerint a közbeszerzést lebonyolító nem lehet ugyanazon beruházásnál műszaki ellenőr is, összeférhetetlen a törvény szerint. Szerintem nem összeférhetetlen, mert a közbeszerzés megelőzi a műszaki ellenőr kiválasztását, vagy igénybe veszi a beruházó az eljárásban, ami előnyös is. A műszaki ellenőr vagy érdekeltsége nem lehet ugyanazon munkán tervező, anyagbeszállító, szakértő? Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési szabályozás az eljárás során történő összeférhetetlenséggel foglalkozik, az egyéb összeférhetetlenségi kérdéseket nem érinti.A Kbt. összeférhetetlenségi szabálya a gazdasági érdek, más közös érdek fennállásával kapcsolatban tartalmaz előírást. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Aránytalanul alacsony ár viszonyítási alapjának értelmezése

Kérdés: Mi értelme van a becsült értékhez mérni az aránytalanul alacsony árat, amikor a fedezethez képest sem volt reális kérdéseket feltenni?
Részlet a válaszából: […] Az alábbi új szabály nem szakított a korábbi gyakorlattal, miszerint valamely abszolút számhoz, az ajánlatkérő által megadott mértékhez képest ajánlatkérőnek kötelezettsége legyen az aránytalanul alacsony árral kapcsolatban indokolást kérni az ajánlatkérőtől.A Kbt. 69....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címkék:  

Fedezetösszeg ismertetésének határideje

Kérdés: Mi az a legkésőbbi időpont, amikor ismertetni kell a rendelkezésre álló fedezet összegét?
Részlet a válaszából: […] Kétféle lehetőséget kell figyelembe venni. Tárgyalásos vagy versenypárbeszéd-eljárás esetében legkorábban a végső ajánlatok bontását megelőzően, míg a többi esetben az ajánlatok bontását közvetlenül megelőzően. Ez a szabályozás részben kibővül, mely a becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 14.
Kapcsolódó címke:

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló fedezet kifejezés valóban idegen a közszolgáltatói gyakorlattól. Az aránytalanul alacsony ár fedezethez kötése ugyanakkor nem egyedi jelenség, hiszen az ajánlatok bontásakor felolvasott fedezet egyben lehetővé teszi az aránytalanul alacsony árra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
Részlet a válaszából: […] Félreértés az ajánlatkérő részéről, amennyiben a nyilatkozat megtételének időpontját is elő kívánja írni. Abban az esetben például, ha a kizáró oki nyilatkozatot az ajánlatkérő a közjegyző előtt korábban tette meg annak érdekében, hogy minden egyes eljárás keretében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címkék:  

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.
Kapcsolódó címke:

Kkv-k részére kiírt pályázatban részt vevők köre

Kérdés: Kkv-k részére írtak ki pályázatot. Alvállalkozóként vagy erőforrásként bevonható vagyok-e a kkv ajánlattevő oldalán mint nem kkv, hanem a vonatkozó törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság-nagyvállalat?
Részlet a válaszából: […] Erre a Kbt. 122. §-a értelmében nincs lehetőség, hiszen alvállalkozóként történő bevonás esetében a teljesítés mértéke vélhetően elérné a 25 százalékos korlátot, ami automatikusan közös ajánlattevővé minősítené a nagyvállalkozást. Az erőforrást nyújtó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 19.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
26
27
28
…
65