Támogatási intenzitás számítása

Kérdés: A Kbt. 6. § (1) bekezdés g) pontja szerinti arány számításakor a beruházás nettó vagy bruttó értékét kell figyelembe venni? Konkrét esetben egy nem áfaalany támogatott egyesület esetén az építési beruházás nettó értékének 80 százaléka a támogatás, ezenfelül az áfát is az egyesület fizeti, melyet nem tud visszaigényelni, így végső soron a támogatás aránya a bruttó beruházásra 63 százalék. Ez esetben melyik arányt kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A támogatási intenzitás számítása során figyelemmel kell lenni mind a becsült érték értelmezésére, mind a Kbt. hatálymeghatározására. Az alábbiak alapján a közbeszerzésben a támogatási intenzitás számítása során is a nettó értéket kell alapul venni, függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 8.

Becsült érték és rendelkezésre álló fedezet eltérése

Kérdés: A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?
Részlet a válaszából: […] A két érték eltérésére a Kbt. nem határoz meg korlátokat. Támogatott projekt esetében a két érték azonos is lehet, ugyanakkor a becsült érték definíciójából adódóan az esetek többségében a piacon elérhető legmagasabb értékű becsült érték magasabb lesz, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Fedezet megemelésének lehetősége

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlatok bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előtt közvetlenül ismerteti a közbeszerzés – a 18. § (2) bekezdésének alkalmazása nélkül számított – becsült értékét és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét – részajánlattétel biztosítása esetén részenként. Ezt követően fény derül arra, hogy a legkedvezőbb ajánlat is meghaladja a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegét. Van-e lehetőség a Kbt. szerint a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegének ismertetését követően, a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összegének megemelésére?
Részlet a válaszából: […] Igen, a Kbt. nem adja meg a fedezet meghatározásának módját, a fedezet megemelésének akadálya nincs. Amennyiben az ajánlatkérő a fedezetet eleve nem módosíthatóként jelölte meg az eljárás során, azaz felhívásában, vagy dokumentációjában ezt nyilatkozta, ebben az egy esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.
Kapcsolódó címke:

Környezetvédelmi termékdíj a közbeszerzésben

Kérdés: A környezetvédelmi termékdíjat az ajánlattevő vagy az ajánlatkérő fizeti meg? Az benne van az árban?
Részlet a válaszából: […] A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 1. § (3) bekezdése értelmében a törvény alkalmazásában termékdíjköteles termék:– az akkumulátor;– a csomagolóeszköz, az egyéb csomagolószer (a továbbiakban együtt: csomagolószer);– az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 20.

Szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmazó felhívás megtámadása

Kérdés: Lehet-e támadni azt a kiírást, mely szükségtelen alkalmassági feltételeket tartalmaz a beszerzés tárgyát tekintve?
Részlet a válaszából: […] Az alkalmassági követelményekkel kapcsolatos főszabály, a közbeszerzési törvény 55. §-ának (3) bekezdése értelmében, hogy az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelmények meghatározását a közbeszerzés tárgyára kell korlátoznia, és azokat – a közbeszerzés becsült...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kizárólagos "kkv-részvétel" közösségi rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?
Részlet a válaszából: […] Ma már sem közösségi, sem nemzeti rezsimben nincs lehetőség csak kis- és középvállalkozások meghívására. A korábbiakban volt erre lehetőség, azonban a Kbt. 122/A. §-ának módosításával az ajánlatkérőnek "lehetőleg, különösen" van lehetősége mikro-, kis- vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.

Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések

Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a részvétel joga fenntartásának alkalmazási nehézségeire hívja fel a figyelmet. A beszerzési eljárás kisebb ajánlattevők számára történő fenntartásáról a Kbt. 122. §-ának (9) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik.Az ajánlatkérő a közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 24.
Kapcsolódó címke:

Beszerzés kizárólagosság fennállása esetén

Kérdés: Költségvetési intézmény BKV-bérletet biztosít dolgozói számára cafeteriajuttatásként. Érdeklődnék, hogy a Kbt. 94. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti eljárást – figyelembe véve a BKV kizárólagosságát – intézetünknek le kell-e folytatnia, vagy azok "normál" eljárásban beszerezhetőek-e?
Részlet a válaszából: […] Mivel a beszerzés tárgya kifejezetten BKV-bérlet beszerzése, ezért a Kbt. 94. §-ának alábbi szabályai alkalmazhatók, tehát a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás jogalapja véleményünk szerint fennáll.A Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás szolgáltatás beszerzésénél

Kérdés: Ha egy szervezet a munkatársainak egy részét megbízási jogviszony keretében foglalkoztatja, e megbízási szerződéseket figyelembe kell-e venni a Kbt. 18. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egybeszámítási kötelezettség során, amennyiben a szervezet közbeszerzést eljárást kíván indítani szolgáltatás beszerzésére?
Részlet a válaszából: […] A jelenleg hatályos 18. § általános szabályokat fogalmaz meg, melyet kiegészít a törvényhez fűzött, igen részletes indokolás. A munkatársak vélhetően szolgáltatás nyújtására szerződtek, mely esetben az alábbi szabály az indokolás szerint az azonos célra irányultság,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Új egybeszámítási szabály értelmezése

Kérdés: Kérem, magyarázzák el nekem az új 18. § (2) bekezdését! Hogyan kell a továbbiakban egybeszámítani? Miben különbözik az új megközelítés a korábbiaktól?
Részlet a válaszából: […] A kérdés kapcsán az alábbiakban összehasonlítjuk a két szabályozás közötti különbséget.A korábbi szabály – Kbt. 18. §-nak (1) és (2) bekezdése – értelmében:– tilos a törvény vagy a törvény Második Része alkalmazásának megkerülése céljából a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:
1
25
26
27
65