622 cikk rendezése:
321. cikk / 622 Társasházkezelés önkormányzat cége által
Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában álló cég – mint önkormányzati tulajdonú ingatlanok kezelője – a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik, így az általunk kezelt ingatlanok tekintetében a Kbt. szerint kell eljárnunk. Azonban vannak olyan társasházak, ahol csak néhány lakás van az önkormányzat tulajdonában, de mégis a többi – magántulajdonban lévő lakással együtt – az egész társasházat az önkormányzat cége kezeli. Elég széles körű ez az arány, mert van olyan ház, ahol az önkormányzati tulajdonokból van több, de olyan is, ahol például a 30 lakásból 1 vagy 2 lakás az önkormányzaté, a többi magántulajdon, de a társasház kezelését az önkormányzat cége látja el. Továbbá olyan társasház is van, amiben egyetlen önkormányzati tulajdon sincs, csak piaci alapon megszerezte a házkezelést magának az önkormányzati cég. Jól gondolom, hogy ekkor is a Kbt. szerint kell eljárnunk, mert az önkormányzat cége mindenképpen a Kbt. alanyi hatálya alá tartozik? A cég önkormányzati tulajdonként mindenképpen a közbeszerzési törvény szerint kell eljárjon, függetlenül attól, hogy magántulajdont kezel vagy önkormányzati tulajdont?
322. cikk / 622 Kbt. márciusi változásai
Kérdés: Milyen módosítás jelent meg márciusban a közbeszerzési törvényben? Végül volt a parlamenti szakaszban módosítás, vagy nem fogadták el?
323. cikk / 622 Közbeszerzési értékhatár túllépése folyamatos teljesítés esetén
Kérdés: Önkormányzat vagyunk. Eddig egy cég végezte a számítógépeink karbantartását, de két év után a megbízási díj elérte a 8 000 000 forint összeghatárt. Kell-e közbeszereztetnünk?
324. cikk / 622 Szerelvények értékének egybeszámítása
Kérdés: Föld alatti csőhálózati anyagok (csövek, összekötő idomok, szerelvények) beszerzései egybeszámítás alá tartoznak-e? Hogyan kell itt az egybeszámítást a gyakorlatban értelmezni?
325. cikk / 622 Érvénytelen ajánlat figyelembevétele a kirívóan alacsony ár meghatározásánál
Kérdés: A kirívóan alacsony ár meghatározásánál a törvény nem rendelkezik arról a lehetőségről, ha egy ajánlat már eleve (például nem pótolható hiányosság miatt) érvénytelennek minősül, figyelembe veendő-e. A törvény szövege alapján igen, azonban felmerülhet az is, hogy annak figyelembevétele miatt olyan ajánlat is kirívóan alacsonynak minősül, amely különben nem esne ebbe a kategóriába. Milyen mérlegelési jogköre lehet ekkor az ajánlatkérőnek?
326. cikk / 622 Becsült érték hiánya
Kérdés: Mi a helyzet akkor, ha rész- vagy alszempontra nincsen becsült érték?
327. cikk / 622 Kirívóan alacsony ár építési beruházásnál
Kérdés: A kirívóan alacsony ár vizsgálatával kapcsolatos a kérdésünk. Ajánlatkérőként ugyanis az a gyakorlatunk, hogy építési beruházásainkban mi biztosítjuk a vállalkozók számára a speciális építési anyagokat. Ebből következően, miután speciális anyagokkal dolgozunk, pl. egy 400 millió Ft- os építési beruházásnál 200 millió Ft értékben adunk anyagot a vállalkozónak. Hogyan kell ebben az esetben a kirívóan alacsony árat kiszámolni, tekintettel arra a szabályra, hogy építési beruházás értékébe az ajánlatkérő által biztosított árubeszerzés értékét is bele kell számítani?
328. cikk / 622 Rezsióradíj alkalmazása
Kérdés: Szeretnénk megtudni, hogy jelenleg még kötelező-e alkalmazni a közbeszerzési pályázatoknál az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság által megállapított rezsióradíjat (minimum nettó 1930 Ft/óra)?
329. cikk / 622 Túlzottan magas összegű ellenszolgáltatás viszonyítási alapja
Kérdés: Cégünk ajánlattevőként indul egy igen fontos, többéves tenderen. Az eljárás dokumentációjában van egy utalás, amellyel kapcsolatban kérdéseink támadtak, ez a következő. "Amennyiben az ajánlatnak a bírálati részszempontok szerinti valamelyik tartalmi eleme lehetetlennek vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékűnek, illetőleg kirívóan aránytalannak értékelt kötelezettségvállalást tartalmaz, az ajánlatkérő köteles az érintett ajánlati elemre, elemekre vonatkozó adatokat, valamint az indokolást az ajánlattevőtől írásban megkérni. Az ajánlatkérő erről a kéréséről a többi ajánlattevőt egyidejűleg írásban értesíti (Kbt. 87. §)." Az eljárásban egyetlen bírálati szempont van, a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás. Pontosan mi minősül túlzottan magas vagy kirívóan alacsony összegű ellenszolgáltatásnak? Mihez képest nézik (előző tenderek, patikai kihirdetett ár, többi ajánlattevő ára, átlaga valaminek)?
330. cikk / 622 Új kizáró okok és alkalmassági feltételek
Kérdés: A legutóbbi törvénymódosítás tartalmaz-e új kizáró okokat és alkalmassági feltételeket? Ha igen, azok mikortól alkalmazandók?
