Találati lista:
1991. cikk / 4644 Kiegészítő tájékoztatás iránti kérelem megküldésének módja
Kérdés: A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet elegendő e-mailen megküldeni?
1992. cikk / 4644 Határidőn túl érkezett előzetes vitarendezés iránti kérelem kezelése
Kérdés: A Kbt. az előzetes vitarendezésre három munkanapos határidőt biztosít. Hogyan jár el helyesen az ajánlatkérő, ha e határidőn túl érkezik vitarendezési kérelem? Dönthet-e úgy, hogy érdemben foglalkozik vele?
1993. cikk / 4644 Kötelező szerződéses tartalom előírása közös ajánlattevőknek
Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e kötelező tartalmi elemként, hogy a konzorciumi szerződésbe foglalják bele a közös ajánlatevők, hogy tevékenységi arányuknak megfelelően külön-külön állítanak ki számlát az ajánlatkérő számára?
1994. cikk / 4644 Kkv-nyilatkozat indoka
Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy kkv-nak minősül-e. Ez azt jelenti, hogy az adott eljárásban kizárólag kkv-k vehetnek részt? Ha nem, akkor miért szükséges a nyilatkozat kitöltése?
1995. cikk / 4644 Értesítés szerződéskötésről
Kérdés: Építőipari cégünk rendszeresen indul közbeszerzési eljárásokon. Az ajánlatkérők által megküldött összegzésekben szerepel a szerződéskötési tilalmi időszak kezdete és vége, azaz a tilalom utolsó napja is. Az összegzések megküldése után semmilyen információ nem érkezik az ajánlatkérőktől. Jogszabály szerint a nyertes ajánlattevő kötelessége-e utánajárni annak, illetve "kinyomozni" azt, hogy az ajánlatkérővel történő szerződéskötés a tilalmi időszak lejárta után mely napon (netalán rögtön másnap, vagy rá következő munkanap) történik, vagy pedig értesítést kellene az ajánlattevőnek kapnia erről? A szerződéskötés napjáról az ajánlattevőnek illene minimum 4-5 munkanappal korábban értesülnie, tekintettel esetleges mellékkötelezettségek, bankgaranciák elindítása miatt. Jól gondoljuk?
1996. cikk / 4644 Kizárólagos "kkv-részvétel" közösségi rezsimben
Kérdés: Uniós értékhatárnál kikötheti-e az ajánlatkérő, hogy a beszerzésen csak kkv indulhat?
1997. cikk / 4644 Fenntartott szerződéssel kapcsolatos értelmezési kérdések
Kérdés: Az ajánlatkérő a Kbt. 122/A. §-a, valamint a 122. §-ának (9) bekezdése előírása szerint folytat le eljárást. Az ajánlatok ellenőrzése során megállapította, hogy egyik ajánlattevő elmúlt évi nettó árbevétele több mint 5 milliárd forint, másik ajánlattevő alvállalkozója elmúlt évi nettó árbevétele 1,2 milliárd forint. Az ajánlatkérő az értékelés szakaszában értesítheti-e az ajánlattevőket – hivatkozással a Kbt. 77. §-ának (1) bekezdésére – arról, hogy az eljárás további szakaszában nem vesznek részt, ajánlatuk a Kbt. 74. § (1) bekezdésének e) pontja alapján érvénytelen?
1998. cikk / 4644 Keretmegállapodásban meghatározott feltételek módosítása
Kérdés: Mit értünk a keretmegállapodásban meghatározott feltételek lényeges módosítása alatt?
1999. cikk / 4644 Összeférhetetlenség építési beruházások esetében
Kérdés: A részletszabályok alapján nem tudjuk eldönteni, mennyiben egyszerűbb az építési beruházás esetében az ajánlatkérő dolga az összeférhetetlenség megállapításakor? Összességében változott-e az összeférhetetlenségi szabály értelmezése? Hogyan kell értelmezni a távolmaradási nyilatkozattal kapcsolatos ajánlatkérői kötelezettséget építési és nem építési beruházás esetében?
2000. cikk / 4644 Rezsióradíj kötelező vizsgálata
Kérdés: Az építési beruházások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 306/2011. kormányrendelet 8/A. §-a előírja az ajánlatban alkalmazott minimális rezsióradíj kötelező vizsgálatát. Ez alapján aránytalanul alacsony árajánlatnak minősül, ha az ajánlattevő által alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb az Építőipari Ágazati Párbeszéd Bizottság ajánlása alapján az építésügyért felelős miniszter rendeletében megállapított minimális építőipari rezsióradíj mértékénél. A rezsióradíjat minden esetben kötelező-e vizsgálni építési beruházás esetén, vagy csak akkor szükséges a vizsgálat, ha az ajánlati ár egyébként aránytalanul alacsonynak minősül a Kbt. rendelkezései szerint vagy az ajánlatkérő döntése alapján? Ha kötelező a vizsgálata, akkor ez hogyan biztosítható? Az árazott költségvetésből ugyanis legtöbbször ez nem derül ki. Kérjünk egy nyilatkozatot az ajánlatban az alkalmazott rezsióradíj mértékéről? Esetleg egy nyilatkozatot arról, hogy figyelembe vette-e az ajánlattevő az előírt összeget?
