4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározta a kötbér mértékét, azt azonban nem, hogy a mértéket mihez viszonyítja, azaz mi a kötbéralap. Ez így jogszerű? Hogyan orvosolható a hiány?

Kérdés: Mit jelent az, hogy a szerződés a Kbt. 253. §-a szerint fenntartott?

Kérdés: Ismernek-e a gyakorlatban olyan esetet, amikor nem kell fizetni a dokumentációért? És elő­fordul, hogy a dokumentáció átvétele nem feltétele az eljárásban való részvételnek?

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlatkérő nem fizet a szerződésben foglaltak szerint? Megalapozottan hivatkozhat-e az ajánlatkérő arra, hogy likviditási problémái vannak? A beszerzés kezdetekor a fedezetnek nem kell meglennie?

Kérdés: Ha valamely kiírás termék gyártásáról szól, akkor hogyan lehet a beszerzés tárgya árubeszerzés (adásvétel)?

Kérdés: A "fenntartja a jogot" ebben az értelemben egy választási lehetőség az ajánlatkérő részéről? Egy egyszerű közbeszerzési eljárásban az alábbi kijelentést tette az ajánlatkérő: "Felhívjuk az ajánlattevők figyelmét, hogy az ajánlatkérő fenntartja a jogot, hogy jelen közbeszerzési eljárást a Kbt. 92. § c) pontja alapján eredménytelenné nyilvánítsa, amennyiben az ajánlattevő a Polgármesteri Hivatal homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 4 160 000 Ft-nál, a Tájház homlokzatfelújítása vonatkozásában nettó 2 430 000 Ft-nál, a Szolgáltatóház homlokzatfelújítása vonatkozásában pedig nettó 4 955 000 Ft-nál nagyobb összegű ajánlatot tesz." Ez számomra azt jelenti, hogy amennyiben a megajánlott ár több, mint amennyi az önkormányzat által megadott ár, akkor az érvénytelen. Az önkormányzat pedig ezt úgy értelmezi, hogy érvénytelennek is nyilváníthatja meg nem is. Nem nyilvánította annak, így második lettem, pedig ha az én olvasatom szerint jár el, akkor a súlypontozás miatt én nyertem volna. Önök szerint ki kell-e zárni a fentiek tekintetében azt az ajánlatadót, akinek az árai – mindhárom esetben – túllépik a konkrétan meghatározott keretet?

Kérdés: Sajnos cégre szabottan írnak ki pályázatot. Hogy lehet az, hogy a "nyertest" visszaléptetik, megfenyegetve, és a jegyzőkönyvben már műszaki okok szerepelnek?

Kérdés: Egy eljárásban egy ajánlattevőnek kettő, különböző időpontokban benyújtott ajánlatát bontotta fel az ajánlatkérő. A bontáson részt vevő ajánlattevő képviselője szóban jelezte, hogy a 2. benyújtott ajánlatát kéri figyelembe venni. Vagyis nem vonta hivatalosan vissza az első ajánlatát. Kérdésünkre az ajánlatkérő nem adott egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy hogyan kívánja ezt a helyzetet kezelni. Értékelhető-e ezen ajánlattevő (bármelyik) ajánlata?

Kérdés: 2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)

Kérdés: A Kbt. szabályozása szerint természetes személy is lehet ajánlattevő. A gyakorlatban találkoztak-e ilyen esettel, illetve mikor áll fenn ez a lehetőség?