4644 talált cikk a beszerzés kifejezésre

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlattételi felhívásban a közbeszerzés értékét 100 000 000-250 000 000 Ft összegben határozta meg, míg a megküldött keretmegállapodás összeg nélküli, helyette az alábbi szöveget tartalmazza: "A vállalkozói díj összege a Közgyűlés által elfogadott mindenkori éves költségvetés függvénye"?

Kérdés: Törvényszerűen járt el a kiíró, ha az ajánlati dokumentációban a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének a) pontja szerint írta ki a pályázatot, és ennek megfelelően az ajánlattevőket az első részben ("összegzés az ajánlatok elbírálásáról") a bírálati szempont alapján rangsorolta, ugyanitt viszont a kiírással ellentétesen azt is rögzítette, hogy "A keretmegállapodáson belül az adott közbeszerzés megvalósítására az ajánlatkérő a Kbt. 136/B. § (3) bekezdésének b) pontja szerint fog eljárni"?

Kérdés: Az ajánlati felhívásban a szerződés időtartama az alábbiak szerint került meghatározásra: Kezdés: 2009. 07. 01. Befejezés: 2010. 12. 31. A szerződés tárgya: az önkormányzat tulajdonában lévő főként oktatási intézmények felújítási munkái, melynek zömét a nyári intézmények leállása alatt (július-augusztus) szükséges elvégezni. 2009. július-augusztus hónapban viszont egyetlenegy felújítási munkára sem történt a keretmegállapodás alapján szerződéskötés, ugyanakkor az önkormányzat felelős vezetői az írott sajtóban nyilatkoztak, hogy több mint 100 millió forintot fordítottak a nyár folyamán az intézmények felújítására. Kérdés: Mi az értelme így a keretmegállapodásnak, és megteheti-e ezt a kiíró önkormányzat?

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet módosítása kapcsán: a jogalkotó miért tett különbséget a pénzügyi alkalmasság (értékhatár 50 százalékát meghaladó becsült érték) és a műszaki alkalmasság között? Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál [például Kbt. 125. § (3) bekezdésének a) pontja] miért kell alkalmazni a műszaki alkalmasság tekintetében a 162/2004. Korm. rendelet 8/A. §-át?

Kérdés: Kirívóan alacsony ár vizsgálatánál jelenleg milyen adatbázishoz fordulhat az ajánlatkérő mérnök, műszaki ellenőr napi/óra díjának vizsgálatánál? Jelenleg a tényleges napi/óra díjak rendkívül alacsonyak, mit lehet ilyenkor tenni?

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)

Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánítja az ajánlatot akkor, ha ajánlattevő éves árbevétele az ajánlattétel évét megelőző 3 év mindegyikében sem ér el egy bizonyos összeget? (Az összeg meglehetősen magas.)

Kérdés: A 162/2004. kormányrendelet 8/A. §-át egészében csak a közösségi értékhatár felét elérő vagy meghaladó eljárásokra kell alkalmazni, vagy ez a megszorítás csak az első bekezdésre irányadó, és a többit az egyszerű eljárásokban is alkalmazni kell?

Kérdés: Mit jelent az egybeszámítási kötelezettség a gyakorlatban építési beruházás esetében? Például, ha az önkormányzat 2009 júniusában közbeszerzési eljárást (általános egyszerű eljárást) folytatott le építési beruházás keretében utak felújítására (értéke nettó 16 millió forint), és 2009 októberben egy újabb utca felújítását szeretné elvégeztetni (kb. nettó 4 millió forint), akkor már ez a beruházás is a közbeszerzés hatálya alá fog esni?