Szerződésmódosítás pályázati konstrukció előírása miatt

Kérdés: 2013. évben a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerint hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytattunk le építési beruházás tárgyában. A szerződéskötést követően derült ki, hogy az egyik épület a pályázati konstrukció miatt nem szerepelhet a közbeszerzésben. Ilyen esetben lehet szerződésmódosítással orvosolni a kialakult helyzetet, vagy új közbeszerzési eljárást kell lefolytatni?
Részlet a válaszából: […] Nem pontosan értjük a kérdést, de megpróbálunk válaszolni.Amennyiben arról van szó, hogy több épület megvalósítását írták ki az építési beruházás keretében, oly módon, hogy ennek európai uniós támogatás adja a fedezetét, de a kiíráskor még nem volt ismert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Alapelv sérelme

Kérdés: A kiírás szerint az ajánlattétel nyelve magyar. Ha tolmács igénybevétele szükséges, annak költségeit az ajánlattevőnek kell viselnie. Nem sérti ez az esélyegyenlőség alapelvét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (6) bekezdése egyértelműen fogalmaz a magyar nyelv használatát illetően, melyet az ajánlatkérő döntésétől tesz függővé. Ebben a formában tehát esélyegyenlőtlenség nem merülhet fel, ezt adottságként kell az ajánlattevőknek kezelniük, és bízni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Kárigény kiírás többszöri visszavonása miatt

Kérdés: Az ajánlatkérő a pályázatot harmadik alkalommal vonja vissza. Emiatt jelentős költségünk merült fel. Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása, és érvényesíthetjük-e a szükségtelenül felmerült költségeink iránti igényünket?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzésekkel kapcsolatos egyéb polgári perek körében a Kbt. foglalkozik a kérdéssel. Van tehát lehetőség – nem a Közbeszerzési Döntőbizottság előtt – kifogásolni az ajánlatkérő tevékenységét, méghozzá kifejezetten abban az esetben, amikor az ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.

Összeférhetetlenségi nyilatkozat benyújtására kötelezettek

Kérdés: A Kbt. 24. §-a szerint nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn az összeférhetetlenség az eljárásba bevont személy esetében. A (2) bekezdés esetében természetesen – mint ajánlatkérő – nyilatkozom. A (3) bekezdésről is nekem kell nyilatkoznom – mint ajánlatkérőnek –, akkor is, ha nem veszek igénybe az eljárással vagy annak előkészítésével kapcsolatban külsős szervezetet, illetve személyt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 24. §-a értelmében az előkészítésbe bevont személyeknek (bírálóbizottsági tagoknak és a döntéshozónak mindenképpen) egyenként összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük. Tehát a nyilatkozatok minden esetben az érintett személyre vonatkoznak, általános...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

10 százalék alatti alvállalkozó "kilépése" a szerződésből

Kérdés: 10 százalék alatti alvállalkozónkkal szerződéses jogvita alakult ki a közbeszerzési szerződés teljesítése alatt. Az alvállalkozó kijelentette, hogy emiatt a továbbiakban nem vesz részt a szerződés teljesítésében. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdést a Kbt. 128-129. §-ai rendezik az alábbiak szerint:– közbeszerzési szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek, vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Nem nevesített alvállalkozó cseréje

Kérdés: A nem nevesített alvállalkozó cserélhető a szerződés teljesítésének időtartama alatt? Ha igen, akkor be kell jelentenem?
Részlet a válaszából: […] A nem nevesített alvállalkozó cseréjére nincs külön rendelkezés a Kbt.-ben, tehát – ha az alkalmasság igazolásában nem vett részt – véleményünk szerint a cserének akadálya nincs. Felmerülhet elvi szinten azonban, hogy a 128. § (2) bekezdése értelmezhető úgy is, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Erőforrás-szervezet felszámolása teljesítés időszaka alatt

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az "erőforrás"-szervezet a teljesítés időszakában felszámolás alá kerül?
Részlet a válaszából: […] Mivel az erőforrást nyújtó szervezet közvetlenül nem vesz részt a teljesítésben, mindez nem befolyásolja az ajánlattevő teljesítési képességét. Erre utal a Kbt. 58. §-ának (3) bekezdése, mely az alkalmasság igazolására igénybe vett szervezet vonatkozásában nem utal a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Semmis közbeszerzési szerződések

Kérdés: A közbeszerzési szerződés megtámadható a Ptk. szabályai szerint?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 127. §-a szabályozza azokat az eseteket, amelyek a közbeszerzési szerződés semmisségét eredményezik. Három fő esetkör van:– a közbeszerzési eljárás jogtalan mellőzésével kötött szerződés,– a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban kötött szerződés,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. 6. § (1) bekezdés hatálya alá tartozó ajánlatkérő ingóságcseréjének közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy, a Kbt. 6. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó ajánlatkérő elavult ingatlanjait és ingóságait szeretné lecserélni. Egyértelmű, hogy az ingatlanra nem vonatkozik a Kbt. Az ingóságok beszerzése több csereszerződés által valósul meg. Nem találtam rendelkezést a cserére vonatkozóan, ezért nem tudom eldönteni, hogy kell-e közbeszerzést lefolytatni, vagy sem? (A csereértékek közösségi értékhatárt is elérnek.)
Részlet a válaszából: […] A Ptk. a csere vonatkozásában az alábbi szabályt rögzíti.Ha a szerződő felek dolgok tulajdonának kölcsönös átruházására vállalnak kötelezettséget, az adásvétel szabályait kell megfelelően alkalmazni. Ebben az esetben mindegyik fél eladó a saját szolgáltatása, és vevő a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 24.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás különböző ajánlatkérők által lebonyolított eljárásokban

Kérdés: Több társasház konzorciumként nyújtott be pályázatot épületek felújítására. A pályázat sikeres volt. Ezt követően a nyertes társasházak a rájuk eső támogatást önállóan költik el, a közbeszerzési eljárásokat önállóan bonyolítják le. Bár egy pályázat keretében nyerték el a pénzt, mégis külön-külön kötnek szerződést, így mások az ajánlatkérők az egyes társasházak vonatkozásában. Ilyen esetben egybe kell-e számítani a beszerzéseket? A teljes beruházás 1 milliárd forint felett van, ugyanakkor van olyan társasház, amelynél 50-60 millió forint csak a beruházási érték. Ők ilyen esetben lefolytathatják a Kbt. 122. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti eljárást?
Részlet a válaszából: […] Társasházak esetében a támogatási szerződés szabályai irányadók a szerződések megkötése vonatkozásában. Ez azért fontos, mert az egy adott pályázathoz kapcsolódó közbeszerzési kötelezettség függ attól, hogy a konzorciumként történő pályázat ellenére az egyes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. március 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
138
139
140
302