2735 talált cikk a beszerzési eljárás kifejezésre

Kérdés: Ajánlatkérő előírta, hogy alkalmatlan az az ajánlattevő, melynek vonatkozásában bankja olyan nyilatkozatot ad, hogy egy adott bankszámlája vonatkozásában fizetési kötelezettségeit nem teljesíti pontosan. Ez a megfogalmazás nem túl általános? És ha nincs adótartozásom, akkor az esetleges mondjuk 30 napos egyéb irányú fizetési késedelem miatt miért vagyok alkalmatlan? A bank egyébként honnan látja, hogy egy adott számlát késedelmesen egyenlítek ki, és elvárható-e tőle ez a nyilatkozat? Jogszerű az előírás?

Kérdés: Referenciaigazolás csak olyan munkáról csatolható be, melyet közbeszerzési eljárás nyerteseként végeztünk, vagy "szabadpiacról" is?

Kérdés: A Kbt. 243. § d) pontja alapján egy bölcsőde élelmiszer-beszerzését sorolhatom kivételi körbe? A beszerzés értéke nem éri el a 25 millió forintot évente.

Kérdés: Várható az újonnan hatályba lépő törvényben a közvetlen (megrendelőtől alvállalkozónak) kifizetés? Azt olvastam, hogy "nem lehet ajánlattevő az, aki az alvállalkozójának a szerződött díj több mint 10 százalékával tartozik, vagy a fizetési késedelme meghaladja a 15 napot". Ezt hogyan lehet majd a gyakorlatban ellenőrizni?

Kérdés: Nyomtatványbeszerzésre volt kiírás. Abban szerepelt, hogy ha új nyomtatványok kerülnek forgalomba, azt is kell gyártani és árakat kalkulálni. Ilyenkor módosítható a szerződés? Nem kell az új nyomtatványokra új közbeszerzési eljárást kiírni?

Kérdés: A Kbt. arról nem rendelkezik, hogy a kirívóan alacsony/magas ár esetén mikor kell kiadni időben az indokolásra szóló felhívást. Hol szabályozzák ezt a kérdést, illetve mikor kell kiadni azt? Van-e arra lehetőség és milyen formában, hogy ajánlattevőként felhívjuk a figyelmet, hogy adott esetben célszerű lenne a felhívás kiadása?

Kérdés: Amikor beadtuk az ajánlatot, nem volt folyamatban a cégünk vonatkozásában változásbejegyzési eljárás a cégbíróságon. Az eredményhirdetést megelőző hiánypótlási eljárásban felhívott minket az ajánlatkérő, hogy nyilatkozzunk ezzel az eljárással kapcsolatban. Ahogy a cégkivonaton megjelent a változásbejegyzési eljárás folyamatban léte, aznap délután érkezett a felhívás. Jogszerű ez? És az ajánlatkérő eszerint folyamatosan figyeli a cégállapotot? Végül szükséges-e, hiszen a cégadatokból egyértelmű, hogy mire vonatkozik a változás – amely egyébként teljességgel érdektelen adott közbeszerzési eljárás vonatkozásában? És kérdésünk az is, hogy az ajánlatkérő csak azt a nyilatkozatot kérte, melynek mintája a dokumentációban szerepel, de kell-e csatolnunk a változásbejegyzési kérelmet és az elektronikus tértivevényt is, és ha igen, milyen formában, kinyomtatva?

Kérdés: Az ajánlatkérő mulasztása esetén honnan számít a jogorvoslati határidő kezdete, ha a mulasztás csak az eredményhirdetés után jut a tudomásunkra, de jóval az előtt történt?

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 20. §-ának (8) bekezdésében szereplő egyszeri ellen­őrzési kötelezettséget a kizáró okokra vonatkozóan és a Kbt. 63. §-ának (5) bekezdésében szereplő "...eredményhirdetés időpontjára vonatkozó" időpontot? Mert a két időpont között – például építési beruházás esetén – akár 60 nap is eltelhet. Ha az ellenőrzés megtörténik adott esetben az ajánlattételi határidő után pár nappal, és minden rendben van, kinyomtatva minden ellenőrzési pont, végigmegy a döntés, majd valamelyik érvényes ajánlattevő felkerül például az OMMF-honlapra, és egy ilyen ajánlattevő lesz a nyertes, akkor mi a teendő? A Kbt. 20. §-ának (8) és 63. §-ának (6) bekezdésében foglal­taknak az ajánlatkérő eleget tett, de a 63. § (5) bekezdésében foglalt eredményhirdetés időpontjára vonatkozó rendelkezésnek nem. Mi a megoldás?

Kérdés: Papírszállításra írtunk ki közbeszerzési eljárást. Ajánlattevői konzorcium jelentkezett, és megjelöltek egy alvállalkozót is, de a közreműködés százalékos arányát nem adták meg. A hiánypótlási eljárásban erre rákérdeztünk, és a válasz kapcsán pontosította ajánlatát a konzorcium, és az alvállalkozó közreműködési százalékát 30 százalékban jelölte meg. Kérdésünk, hogy ez a módosítás elfogadható-e?