"Házon belüli" beszerzések a Kbt.-ben

Kérdés: Az Európai Bíróság Halle város C-26/03 számú ügyében hozott ítélete kapcsán találkoztunk a "házon belüli" beszerzés fogalmával. Kérjük szíves tájékoztatásukat, hogy létezik-e Magyarországon is a fenti intézmény, illetve ez a beszerzési forma milyen feltételek teljesülése esetén alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] Az ún. "házon belüli" beszerzéseket – vállalatcsoportonbelüli beszerzésként – a Kbt.-nek a különös közbeszerzési eljárásokra vonatkozóV. fejezetében találjuk meg. A törvény 173. §-a tartalmazza azokat az eseteket,amikor szolgáltatás megrendelése esetén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Egybeszámítás módja több szervezet, egy ajánlatkérő esetén

Kérdés: 15 iskola felújítása (nyílászárócsere, tatarozás, festés stb.) a beszerzés tárgya. Az ajánlatkérő önkormányzat. Mi a becsült érték ebben az esetben? Milyen módon számítok egybe?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben elsőként azt kell megvizsgálni,hogy az iskolánként tervezett felújítási munkák valójában építési beruházásnakvagy szolgáltatásmegrendelésnek minősülnek-e a CPV-kódok alapján. Ezt követőenaz építési beruházásnak, illetve a szolgáltatásnak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címke:

Fedezet meglétének szükségessége

Kérdés: Nem pályázó ajánlatkérő indíthat-e közbeszerzési eljárást akkor, ha nem, vagy nem az egész fedezet áll rendelkezésére az indításkor?
Részlet a válaszából: […] Konkrét törvényi előírás a fedezet megléténekszükségességére nem található a Kbt.-ben. Ugyanakkor a közbeszerzési törvénynekaz eljárás eredménytelenségi eseteit tartalmazó 92. §-a c) pontjából azvezethető le, hogy anyagi fedezettel az ajánlatkérőnek rendelkeznie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevői kör változtathatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást bonyolítottunk. Az ajánlattételi felhívást egyidejűleg öt ajánlattevőnek küldtük meg. Kérdésünk: ha a következő beszerzésnél is a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű eljárást alkalmazzuk a becsült érték figyelembevételével ugyanazon témájú beszerzésre, akkor is ugyanazon ajánlattevőket kell-e felhívnunk ajánlattételre, akiket a korábbi beszerzésünknél, illetőleg az előző évhez képest nem öt ajánlattevőnek, hanem három ajánlattevőnek küldhetünk-e ajánlattételi felhívást, és ezek eltérhetnek-e a korábbi ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabályhely szerint legalább háromajánlattevőnek kell ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattevők köre akövetkező beszerzésnél változhat, ugyanis a Kbt. 300. §-ának (1) bekezdése arraaz esetre írja elő a korábbi ajánlattevő ismételt felhívását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Alvállalkozók pályáztatásának rendje

Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételesen és csakabban az esetben folytatható le, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Azeljárás választásának jogszerűségét a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökeellenőrzi minden esetben. A kérdésben szereplő rövid idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Közszolgáltató ajánlatkérő eljárásindítása fedezet hiányában

Kérdés: A Kbt.-be vagy egyéb jogszabályba ütközik-e az, ha a közszolgáltató ajánlatkérő úgy indítja meg a közbeszerzési eljárást, hogy a szerződés megkötéséhez szükséges anyagi fedezet nem áll rendelkezésére, és támogatásra irányuló igényt (pályázatot) sem nyújtott be, és nem is biztos, hogy be fog nyújtani?
Részlet a válaszából: […] Megismételjük a más megközelítésben feltett kérdésre adottválaszunkat, hiszen az itt is helytálló, miszerint konkrét törvényi előírás afedezet meglétére ugyan nem található a közbeszerzési törvényben, ugyanakkor atörvénynek az eljárás eredménytelenségi eseteit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos közbeszerzési eljárásban és tárgyalásoskéntmeghirdetett egyszerű eljárásban nincs ajánlati kötöttség, azaz a felek mindenszerződési feltételről szabadon tárgyalnak, beleértve az ajánlati árat is. Azajánlati kötöttség ezekben az esetekben a tárgyalások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Ajánlati biztosíték teljesítésének formája

Kérdés: Az ajánlatkérő előírta, hogy az ajánlati biztosítékot kizárólag bankgaranciával lehet teljesíteni az adott eljárásban. Jogszerű-e a feltétel tekintettel arra, hogy kisebb vállalkozások esetén a bankgarancia beszerzése meglehetősen nagy terhet jelent?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati biztosítékra vonatkozó előírásokat aközbeszerzési törvény 59. §-a tartalmazza, amelynek értelmében az ajánlatkérőaz eljárásban való részvételt ajánlati biztosíték (biztosíték) adásáhozkötheti, amit az ajánlattevőnek ajánlata benyújtásával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
Kapcsolódó címkék:  

Eljárás közjogi szervezet vállalkozási tevékenységéhez kapcsolódó beszerzései esetén

Kérdés: A Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján a Kbt. hatálya alá tartozó szervezet vállalkozik is. A vállalkozási tevékenységéhez szükséges árubeszerzés, szolgáltatás igénybevételéhez kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnia akkor, ha azok elérik a közbeszerzés értékhatárát?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 22. § (1) bekezdésének i) pontjaszerinti szervezet (az ún. közjogi szervezet) általános alanya a Kbt.-nek, azazminden visszterhes beszerzése közbeszerzési körbe tartozik – annak tárgyaszerint. Az alkalmazandó eljárásrendet az határozza meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Különös közbeszerzési szabályok alkalmazhatósága vegyes tevékenység folytatása esetén

Kérdés: Ha a közszolgáltató többféle (vegyes) tevékenységet is végez, a különös közbeszerzésre vonatkozó rendelkezéseket csak a közszolgáltatással kapcsolatos beszerzéseinél alkalmazhatja-e, vagy valamennyi, általa végzett tevékenységre?
Részlet a válaszából: […] Ha a közhasznú társaság a közérdekű (közszolgáltató)tevékenysége mellett egyéb tevékenységet is végez, akkor a főszabály az, hogy aközszolgáltató tevékenységével közvetlenül összefüggő beszerzéseire a különösközbeszerzési eljárásokat, az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
234
235
236
274