Iratok eljuttatása ellenőrző szervhez

Kérdés: Milyen módon juttathatók el az iratok az ellenőrző szervhez?
Részlet a válaszából: […] A kérdés vélhetően az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet 9. § (3) bekezdésére utal, amely az EKR-hozzáférés hiányában teszi szükségessé az iratok megküldését az ellenőrzésre jogosult szervezetnek.A rendelet 9. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:    

Az eljárás előkészítésében részt nem vett tervező összeférhetetlensége

Kérdés: Amennyiben a tervező nem kíván az előkészítésben részt venni – bár az ajánlatkérő felkérte –, de a későbbiekben két ajánlattevő mellett is megjelenik, ez összeférhetetlen?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. kormányrendelet alábbi 18. §-a valóban utal a tervező összeférhetetlenségének hiányára. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:  

Bíróság és DB tevékenységének elhatárolása

Kérdés: A D. 454/2021. döntésben a Közbeszerzési Döntőbizottság az adott szerződés tartalmát elemzi, és ebből von le következtetést, hiába közbeszerzési jellegű a jogsértés. Mi határolja el a polgári bíróság és a Közbeszerzési Döntőbizottság tevékenységét, ha már a közbeszerzési szerződés tartalmának jogértelmezése is a feladatai közé tartozik ezek szerint?
Részlet a válaszából: […] Az érintett ügy hivatalból történő kezdeményezésen alapult, ahol a jogorvoslati fórum egy szerződésben megjelölt a Kbt. 141. § (6) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eseteket, és azt állapította meg, hogy "az ajánlatkérő és a kérelmezett magatartása a Kbt. 141....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása hiánypótlási felhívásban nem kért hiányosság miatt

Kérdés: Jogsértő-e az ajánlatkérő eljárása akkor, ha hiánypótlási felhívást bocsát ki, majd pedig az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja egy olyan hiányosság miatt, amelynek pótlását a hiánypótlási felhívásban nem kérte?
Részlet a válaszából: […] Az érintett közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevői konzorcium ajánlatát azzal az indokolással nyilvánította érvénytelennek, hogy a konzorcium elmulasztott csatolni egy fontos alátámasztó dokumentumot az egyik értékelési részszempont vonatkozásában. Ebből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:                

Iratbetekintés részajánlattételnél

Kérdés: Miért nem tudok azonos eljárásban betekinteni a másik ajánlattevő ajánlatába? (Az ajánlattevő más részben indult, de gyakorlatilag versenyző termékkel. Az ajánlatkérő így alakította ki a beszerzési rendszert, hogy mindkettőnktől rendelhessen.)
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő részajánlattételt tesz lehetővé, kevés sikerrel kecsegtet az ajánlattételi szakaszban azt megkérdőjelezni, hogy ezzel egyben a versenyt is szűkítette. Ennek megfelelően hiába van mindkét részben egy-egy nyertes, a két rész "használata" önmagában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Előreláthatóság értelmezése a szerződésmódosítás kontextusában

Kérdés: Miért nem tekinthető a Covid-járvány előre nem láthatónak, amikor szerződést szeretnék módosítani? (Az egyes hullámok nem láthatók előre, a megbetegedések mértéke szintén nem. Ez egy folyamatosan fennálló helyzet.)
Részlet a válaszából: […] A szerződésmódosítással kapcsolatos igények jellemzően a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával kapcsolatban jelennek meg, ezért válaszunk is erre a módosítási jogalapra fókuszál. Ez az a jogalap, mely három feltétel együttes teljesülése esetén alkalmas lenne az előre nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:      

Aránytalanul alacsony ár megállapítása miatti felelősség

Kérdés: Kinek a felelőssége az aránytalanul alacsony ár megállapítása, pontosabban kinek kell több információt szolgáltatnia, előrelátóbbnak lennie? Az ajánlatkérőnek, aki sokszor kérdez, vagy az ajánlattevőnek kell kitalálnia, mit akarnak tőle kérdezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra a helyzetre utal, amikor számos aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokoláskérést követően ajánlattevőként úgy érzi, már nincs olyan kérdés, amire ne adott volna választ. Az ajánlatkérő ugyanakkor legalább olyan nehéz helyzetben van, hiszen meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pont igazolása

Kérdés: Hogyan kell kitölteni az EEKD III. rész (Kizáró okok) "C" szakaszán belül a "Csődegyezség hitelezőkkel" pontot?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet 8. § c) pontja határozza meg a Kbt. 62. § (1) bekezdés c) pont szerinti kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Árindokolás szempontjai

Kérdés: Milyen szabályok érvényesülnek az ajánlattevő árindoklásával kapcsolatban, mire kell ügyelni, ha az ajánlatkérőtől ilyen tartalmú indokláskérés érkezik? Milyen módon kell az árat indokolni abban az esetben, ha a rendkívül kedvező ajánlat hátterében gyártótól kapott ún. bevezető ár áll?
Részlet a válaszából: […] Az aránytalanul alacsony ár vagy egyéb aránytalan vállalás problematikája a tételes és egzakt törvényi szabályozás ellenére a mai napig rendszeresen visszatérő kérdés a közbeszerzések gyakorlatában. Ezzel a kérdéskörrel különböző aspektusokból korábbi számainkban is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.
Kapcsolódó címkék:    

Az ajánlattevő vezető tisztségviselőjének elítélése, mint kizáró ok

Kérdés: Indulhat-e közbeszerzési eljárásban olyan cég, melynek elnök-vezérigazgatóját másik tagállamban jogerősen elítélték korrupció miatt? Mi történik, ha lemond? Indulhat a cég a későbbiekben? Vagy mindenképpen öntisztáznia kell? Öntisztázás esetén le kell mondania az érintett vezetőnek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 62. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontjában a kötelező kizáró okok között rögzíti a gazdasági szereplő vonatkozásában többek között az alábbi – elsősorban személyhez kötődő – kizáró okot:Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.
Kapcsolódó címkék:        
1
…
44
45
46
…
274