150 cikk rendezése:
91. cikk / 150 EU-s alvállalkozók igazolásai
Kérdés: Egyes uniós tagállamokban bizonyos igazolásokat, kivonatokat nem bocsát ki a hatóság/bíróság úgy, mint Magyarországon. (Például Ausztriában – tudomásunk szerint – nem létezik aláírási címpéldány.) Ha bejelentésköteles alvállalkozónk nem magyarországi letelepedésű, ilyen esetekben mit tegyünk, illetve mit csatoljunk?
92. cikk / 150 EU-s alvállalkozó igazolásai
Kérdés: Külföldi – EU-s – alvállalkozót szeretnénk igénybe venni közbeszerzési eljárásban. A részvétel aránya meghaladja a 10 százalékot. Az ő részéről is be kell nyújtani a kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos igazolásokat? A szabályozás alapján kérem tételes válaszukat, hogy a kizáró okok vonatkozásában milyen igazolásokat fogad el a magyar ajánlatkérő!
93. cikk / 150 Többfordulós eljárás indokoltsága
Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
94. cikk / 150 Önkéntes csatlakozás tárgya
Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
95. cikk / 150 Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben
Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
96. cikk / 150 Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél
Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
97. cikk / 150 A "beszerző" meghatározása
Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
98. cikk / 150 Tévesen megadott áfakulcs korrekciója
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.
99. cikk / 150 Szakmai ellentmondások a kiírásban
Kérdés: Adott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő ötéves sterilitást írt elő olyan olyan radiofarmakonok esetében, amikor a termék a gyártástól számított két héten belül elbomlik. Számos ilyen, szakmailag értelmezhetetlen feltétel szerepel a kiírásokban. Kérdésünk, hogy az ellentmondó, szakmailag értelmezhetetlen szerződéses kitételek esetében mi a megfelelő eljárás annak érdekében, hogy ne zárják ki az ajánlattevőt, de ne kelljen betarthatatlan szerződéses részeket elfogadnia?
100. cikk / 150 Csatlakozó szervezet beszerzéseire vonatkozó szabályok
Kérdés: Csatlakoztunk a központosított közbeszerzések rendszeréhez. Ebben az esetben valamennyi beszerzésünket a vonatkozó rendeletnek megfelelően kell bonyolítani?
