142 cikk rendezése:
81. cikk / 142 Módosított Kbt. egységes szerkezetben
Kérdés: Hol, illetve mikor jelenik meg az új Kbt. egységbe foglalva, illetve hol tölthető le a neten?
82. cikk / 142 Hiánypótlás határideje
Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlattevőket nagy terjedelmű hatósági/pénzintézeti ügyintézést igénylő hiánypótlásra hívta fel. A felhívás dátumát követő (pénteki) nap 12 órájáig kellett a hiányt pótolni a felhívás szerint, ami fizikailag (is) lehetetlen volt. Lehet-e ilyen rövid határidővel hiánypótlási felhívást kiadni? Ha nem, mit tegyünk? És mit tehet az ajánlatkérő, ha az ő hibájából adódott a késedelem?
83. cikk / 142 EU-s alvállalkozók igazolásai
Kérdés: Egyes uniós tagállamokban bizonyos igazolásokat, kivonatokat nem bocsát ki a hatóság/bíróság úgy, mint Magyarországon. (Például Ausztriában – tudomásunk szerint – nem létezik aláírási címpéldány.) Ha bejelentésköteles alvállalkozónk nem magyarországi letelepedésű, ilyen esetekben mit tegyünk, illetve mit csatoljunk?
84. cikk / 142 EU-s alvállalkozó igazolásai
Kérdés: Külföldi – EU-s – alvállalkozót szeretnénk igénybe venni közbeszerzési eljárásban. A részvétel aránya meghaladja a 10 százalékot. Az ő részéről is be kell nyújtani a kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos igazolásokat? A szabályozás alapján kérem tételes válaszukat, hogy a kizáró okok vonatkozásában milyen igazolásokat fogad el a magyar ajánlatkérő!
85. cikk / 142 Többfordulós eljárás indokoltsága
Kérdés: Mikor indokolt az ún. többfordulós eljárás igénybevétele? Mely eljárástípusoknál jöhet ez szóba?
86. cikk / 142 Önkéntes csatlakozás tárgya
Kérdés: Az önként csatlakozók termékhez vagy szerződéshez csatlakoznak? Azaz van egy élő keretmegállapodás az egyik kiemelt termékre, adott egy önként csatlakozó, a keretmegállapodás alapján megköti az egyedi szerződést. Lejár a keretmeg állapodás, majd a szerződés is, kiírják a keretmeg állapodásra az új eljárást, megkötik a keretmegállapodást. Milyen szabály vonatkozik az önként csatlakozóra?
87. cikk / 142 Jogorvoslat másik ajánlattevővel szemben
Kérdés: Indíthat-e jogorvoslati eljárást ajánlattevő a másik ajánlattevő ellen?
88. cikk / 142 Ajánlatkérő mint jogorvoslatot kezdeményező fél
Kérdés: Az ajánlatkérő is indíthat-e jogorvoslati eljárást, s ha igen, milyen esetekben?
89. cikk / 142 A "beszerző" meghatározása
Kérdés: Ki minősül beszerzőnek? A Kbt. mindenütt ajánlatkérőről beszél, nem hibás ez véletlenül a szabályozásban?
90. cikk / 142 Tévesen megadott áfakulcs korrekciója
Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként tévesen határoztuk meg az áfa mértékét. (A beszerzés tárgya 5 százalékos áfatartalommal bírt, ajánlatunkban 20 százalékos áfamértéket tüntettünk fel.) Az ajánlatból kitűnt a nettó egységár – ezt a kiírás szerint meg is kellett határoznunk –, s bár megengedett volt a teljes körű hiánypótlás, nem kaptunk felhívást, és az ajánlat javítása sem történt meg a fentiek körében. A bírálati szempont a legalacsonyabb ár volt, és nettó szinten a mi ajánlatunk jobb volt, mint a nyertes ajánlattevőé. (Az eljárásban ketten vettünk részt ajánlattevőként.) Kérdéseink: kellett-e és kinek javítani az áfamérték meghatározásában elkövetett hibát? A kérdés szerinti esetben fel kellett volna hívni minket e körben hiánypótlásra? A nettó vagy a bruttó árat (értéket) kell-e figyelembe venni a közbeszerzés értékének meghatározásakor? Jogszerűen járt-e el az ajánlatkérő esetünkben? Idetartozik, hogy a kiírás szerint az árajánlatot egy példányra kellett megadni úgy, hogy a nettó ár mellett egyértelműen szerepeljen az áfa százalékosan meghatározva és összegszerűen is, és szerepeljen a bruttó ár is.