A bányászatról szóló törvény hatálya alá tartozás munkaügyi ellenőrzési szempontból

Kérdés: A Kbt. 60. § (1) bekezdésének g) pontja alapján nem lehet ajánlattevő vagy alvállalkozó közbeszerzési eljárásban egy cég, ha foglalkoztatásra irányuló jogszabálysértést követett el. A Kbt. 63. §-ának (5) bekezdése szerint e kizáró okkal kapcsolatban az OMMF nyilvántartásából, illetve a Magyar Bányászati Hivataltól mely esetben kell igazolást kérni, azaz munkaügyi ellenőrzés szempontjából mikor esik az ajánlattevő vagy alvállalkozó a bányászatról szóló törvény hatálya alá?
Részlet a válaszából: […] ...állagának megóvásáról atulajdonosa (kezelője) köteles gondoskodni.A Magyar Bányászati Hivatal tehát a fenti tevékenységekkörében bírságolhat, s bocsát ki igazolást a bírság létét vagy nemlététilletően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Ajánlatkérő döntési jogosultsága törvényi hatály alá tartozás kérdésében

Kérdés: A kérdésem a Magyar Bányászati Hivatal által kiadott igazolással kapcsolatos. Hogyan tudja az ajánlatkérő minden kétséget kizáró módon eldönteni, hogy egy adott ajánlattevő a bányászati törvény hatálya alá tartozik-e – ugyanis ez az ajánlatok bírálata szempontjából nagyon fontos kérdés, és a bányászati törvény hatálya alapján ezt nem mindig lehet egyértelműen eldönteni?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott -jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított ésmunkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértéstkövetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 19.

Kizáró ok a Kbt.-ben 2007. január 1-jétől

Kérdés: Úgy hallottuk, hogy a kizáró okok köre bővült. Milyen okok vezethetnek az eddigien túl az ajánlattevő kizárásához?
Részlet a válaszából: […] ...ütköző – két évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási,illetve bírósági határozatban megállapított és bírsággal sújtott magatartásttanúsított. (A rendelkezést a 2007. január 1-jét követően elkövetett ésbírsággal sújtott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Érvénytelenség hatósági késedelem miatt

Kérdés: Kizáró okok fenn nem állását igazoló hatósági igazolást kiadó hatóságot kötelezi-e valami az igazolás kiadásának határidejére? Például az OMMF a honlapján 8 naptári napban határozza meg az igazolás kiadásának határidejét. Ehhez képest az igazolás 21 napra érkezik meg, aminek következménye az ajánlat érvénytelensége. Hiánypótlásra nincs mód. Van-e jogorvoslatra, esetleg kártérítésre lehetőség ilyen esetben? A konkrét eset: kilenc ajánlat érkezett, öt a fentiek miatt érvénytelen (ebből kettő ajánlat jobb, mint a győztes). Mind az öt esetben az OMMF igazolása hiányzik. Mi a teendő? A hatóság felelősségre vonható-e?
Részlet a válaszából: […] ...OMMF már nem ad ki igazolást, a bírság fenn nem állásáróla www.ommf.gov.hu honlapon tájékozódhat az ajánlatkérő. Sajnálatos módon akérdés a korábbi káros gyakorlatra vonatkozott, amelyet meglehetősenellentmondásosan, ugyanakkor feloldott a jogalkotó. Az ezzel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

A Magyar Bányászati Hivatal igazolása érvényességének számítása

Kérdés: Az MBH-igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig érvényes. Honnan kell visszaszámolni a 3 hónapot? A szerződéskötés időpontjától? Az eredményhirdetéstől? Az ajánlattételi határidőtől?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott -jogerős közigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított ésmunkaügyi bírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértéstkövetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 8.

Ajánlatkérő munkaügyi bírsággal kapcsolatos ellenőrzési kötelezettsége

Kérdés: Hogyan értelmezhető a Tanács azon álláspontja, miszerint a szerződés megkötéséig kell ellenőriznie az ajánlatkérőnek, hogy nem volt munkaügyi bírsága az ajánlattevőnek?
Részlet a válaszából: […] ...kapcsolatban – öt évnél nem régebben meghozott – jogerősközigazgatási, illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyibírsággal vagy befizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el.Mivel az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Munkaügyi bejelentések ajánlatkérő általi ellenőrizhetősége

Kérdés: Van-e joga az ajánlatkérőnek arra, hogy megkövetelje, és később ellenőrizze is, vajon az ajánlattevő bejelentette-e a dolgozóit?
Részlet a válaszából: […] ...kell lennie azajánlatkérőnek, amennyiben el kívánja kerülni a feketefoglalkoztatásból eredőkellemetlenségeket. Az ennek során kiszabott bírság egyben a közbeszerzésieljárásokból történő automatikus kizárást is jelenti egyébiránt, figyelemmel aKbt. 60. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Ajánlati felhívás eljárás felfüggesztése alatti visszavonhatósága

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció néhány ponton nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Sajnos módosítás nélkül, kiegészítő tájékoztatásban történt a korrekció. Kérdésünk: az ajánlatkérő visszavonhatja-e a felfüggesztés alatt az ajánlattételi felhívást? Ilyen súlyú törvénysértésért milyen szankció várható?
Részlet a válaszából: […] ...állapít meg a döntőbizottság. Ha súlyosat, akkorpéldául megsemmisítheti az ajánlatkérő kiegészítő tájékoztatását, és mellettebírságot is kiszabhat. Ha kevésbé súlyosat, akkor lehetséges, hogy a bírságkiszabását mellőzi a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

KDB-kérelem szerződés semmisségének megállapítása iránt

Kérdés: A közbeszerzési eljárás mellőzése miatt a döntőbizottság 20 millió forintos bírságot szabott ki. Hogyan lehet elérni azt, hogy az ajánlatkérő (szabályos) közbeszerzési eljárást követően kössön (újabb) szerződést? A KDB kéri/kérheti az ily módon kötött szerződés semmiségének a megállapítását?
Részlet a válaszából: […] A döntőbizottság nem bírói fórum, nincs lehetősége aszerződés semmisségének megállapítására, illetve nem kérheti a szerződéssemmisségének megállapítását sem. A kérdés életszerű, erre azonban csak polgáriper megindításával van lehetőség a következők szerint.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Igazolások új szabályai

Kérdés: Hogyan kell ajánlattevőként igazolni a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat és a 61. § (1) bekezdésének a)-d) pontjait, illetve amit ebből eddig közjegyző előtt tett nyilatkozattal lehetett igazolni? Igaz-e, hogy elegendő a cégszerűen aláírt nyilatkozat 2006. január 15-e óta? Milyen további változásokat hozott a törvénymódosítás az igazolási módokban?
Részlet a válaszából: […] ...– öt évnél nem régebben meghozott – jogerős közigazgatási,illetőleg bírósági határozatban megállapított és munkaügyi bírsággal vagybefizetésre kötelezéssel sújtott jogszabálysértést követett el) hiányátigazoló, OMMF-től, illetve a Magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. május 22.
1
12
13
14
16