838 talált cikk a bizottság kifejezésre

Kérdés: Mit jelent az, hogy a vállalkozás minősítéséről nyilatkozni kell?

Kérdés: Változtak-e a 2010. évre a közbeszerzési értékhatárok?

Kérdés: A cégünket 10 százalék feletti alvállalkozóként megjelölő társaság 2009-ben nyertes lett egy közbeszerzési eljáráson belül együttesen kiírt tervezési és kivitelezési pályázatnak. A tervezési munkák egy része olyan létesítmények kiviteli tervdokumentációjának az elkészítését is tartalmazta, amely abban az eljárásban nem került kivitelezésre, megvalósításra. Az általuk elkészített kiviteli tervdokumentációk egy része alapján, 2010-ben az ajánlatkérő további létesítmények megvalósítását kívánja nyílt közbeszerzési eljáráson megpályáztatni. Mivel a Kbt. 10. § (6) bekezdésének a jelenleg hatályos rendelkezésre történő módosítása az indoklás szerint kifejezetten azt a lehetőséget kívánta kizárni, hogy "a közbeszerzés tárgyához kapcsolódó építészeti vagy műszaki tervdokumentáció elkészítésében részt vevő személy az építmény kiviteli tervének beszerzésére irányuló eljárásban is részt vehessen", arra kérjük válaszukat, hogy az összeférhetetlenségi előírások figyelembevételével a társaság (mellyel továbbra is annak alvállalkozójaként kívánunk együttműködni), a további – részben általa tervezett – létesítmények kivitelezési munkáira vonatkozó közbeszerzési eljáráson részt vehet-e? Válaszukban kérjük, hogy részünkre szíveskedjenek megadni a törvényi hivatkozást is!

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy egy ajánlatnak nevezett, de gyakorlatilag semmilyen adatot nem tartalmazó dokumentum alapján érvénytelenné nyilvánított ajánlat esetében a döntést jogorvoslattal támadhassa meg az ajánlattevő? (Ezzel ugyanis az eljárás teljes anyagába betekintést nyerhet a döntőbizottságon.)

Kérdés: Minek alapján állapítható meg az, hogy az ajánlattevő alkalmatlan a szerződés teljesítésére? És ha ezt állapítja meg az ajánlatkérő, mi a következménye, illetve a megállapítás ellen az érintett ajánlattevő fordulhat-e jogorvoslatért?

Kérdés: Közös ajánlattevőként kívántunk indulni egy közbeszerzési eljárásban. A dokumentációt partnerünk vette ki. Végül is nem indultunk a tenderen, de az ajánlatkérő dokumentációjában Kbt.-t sértő kitételek voltak. Élhetünk-e jogorvoslattal?

Kérdés: 2010. január 13-án megjelent a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója, miszerint jogszabályi változás hiányában az elektronikus közbeszerzésre vonatkozó határidő nem módosult, és az egységes és a jogszabályi követelményeknek megfelelő álláspont kialakítását követően a Tanács a közbeszerzésekben részt vevőket haladéktalanul tájékoztatja. Most mi a teendő?

Kérdés: Erőforrásként be lehet-e vonni olyan vállalatot, ahonnan eszközt bérlünk, és ezt fel is használjuk a megvalósítás során? Mi a helyzet, ha az alkalmassághoz szükséges szakembereket is így igazoljuk, illetve ők végzik a szakipari munkákat? (Például munkaerő-kölcsönző cégek alkalmazottai.) Ebben az esetben erőforrás vagy alvállalkozó?

Kérdés: Tekintettel a jelenleg is folyamatban lévő törvényi és kapcsolódó jogszabály-módosítási dömpingre, a gyakorlat és értelmezés kialakulni ezáltal nem tud. Előzőekből egyenesen következik a jogalkalmazók elbizonytalanodása, melyre tekintettel nem tervezi-e a döntőbizottság a bírságok felfüggesztését azon esetekben, amikor az ajánlatkérő éppen a jogalkotás ellentmondásosságai miatt követ el hibát? Szerintem az nem megoldás, hogy majd a döntőbizottság eldönti, vajon a jogalkotónak mi lehetett a szándéka az egyes szabályok megalkotásával. Tudniillik a döntőbizottság elmarasztalása egy stigma, nem beszélve annak anyagi és esetleges személyi konzekvenciáiról. A közbeszerzési ügyintéző jelenleg egyáltalán nincs elismerve, ugyanakkor komplex, önálló munkát végez, mely aránytalanul nagy felelősséget ró rá ebben a jogbizonytalanságban. Kérdésem, hogy az ügyintézők vajon tudatában vannak-e annak, hogy adott esetben egzisztenciák, állások sorsa függ a döntéseiktől? Hogyan lehetne ezt a folyamatot megállítani?

Kérdés: Az építési beruházás kivitelezési szakaszában műszaki szükségességből felmerülő munkák szakszerűen és jogszerűen hogy rendezhetők? (Tekintettel: EU-s támogatásra, kiegészítő építési beruházásra, szerződésmódosításra, változtatási utasításokra stb.)