34 cikk rendezése:
21. cikk / 34 CPV-megjelölés eltérése
Kérdés: Ha a közös Közbeszerzési Szójegyzék (CPV) megjelölése vonatkozásában eltér a KÉ-ben megjelent felhívás az ajánlati dokumentációtól, melyik az irányadó?
22. cikk / 34 Dokumentáció irányelvre hivatkozásának jogszerűsége
Kérdés: A beszerzés tárgya szolgáltatásmegrendelés. A dokumentáció a szolgáltatási kategória tekintetében a 2004/18/EK irányelv II. mellékletére hivatkozik. Miről szól ez az irányelv, mit tartalmaz konkrétan a II. melléklet, és hol találjuk meg? Jogszerű-e, hogy az ajánlatkérő "jogszabálykeresésre" hívja fel, kötelezi a jelentkezőt?
23. cikk / 34 Éves statisztikai összegzés kitöltési problémáinak kezelése
Kérdés: Az éves statisztikai összegzés mintája meglehetősen bonyolult a kitöltés szempontjából. Tudnának-e támpontokat adni arra, hogy mely részeire kell különös figyelmet fordítani a megfelelő kitöltés érdekében?
24. cikk / 34 Ajánlattételi formanyomtatvány értelmezése
Kérdés: Mit jelent a "kivitelezés, bármilyen eszközzel, módon, az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelően"? [Ajánlattételi felhívás formanyomtatvány, II.1.2) a).]
25. cikk / 34 CPV-kódok megadásának módszere
Kérdés: Tanácsot szeretnék kérni abban, hogy ha árubeszerzésről van szó, akkor a CPV-kódoknál mi a jobb módszer? Vannak nagyon általános kategóriák és ahhoz rendelt kódszámok, és utána le van bontva mindig egyre pontosabb és pontosabb kategóriára. Tehát a főtárgynál inkább azt célszerű megadni, hogy ha mondjuk az árubeszerzésem egy nagyobb, általánosabb kategóriába belefér, és minden dolog, amit be kívánok szerezni, belefér ebbe az általános kategóriába, vagy inkább úgy célszerű eljárni, hogy azt mondom, több dolgot akarok beszerezni, ami ebből a legjelentősebb értékű vagy a legnagyobb, akkor annak a pontos kódszámát írom a főtárgyhoz, és az összes többit is fel fogom sorolni a többi rovatban?
26. cikk / 34 Hirdetményfeladás technikai problémái
Kérdés: Tevékenységünk során előfordult olyan probléma, hogy vagy a CPV-kódok csúsztak össze, és elektronikus megküldés esetén nem látták azokat, illetőleg az értékelési szempontnál, ha az összességében legelőnyösebb ajánlatot kívántuk kiválasztani, és sok olyan szempont van, akkor nem fér ki a kilenc helyre. Ilyenkor mi a helyes eljárás? Volt már, amikor megkértek minket, hogy faxon is küldjük meg a hirdetményt, volt már, amikor pont ebből volt probléma. Mi a megoldás?
27. cikk / 34 Speciális szolgáltatás beszerzésének eljárásrendje
Kérdés: Havi kétmillió forintos speciális szolgáltatás (színházi hangosítás) eljárása lehet-e egyszerűsített, hirdetmény nélküli, 5 éves időtartamra? Ha igen, milyen típusú eljárást kell lefolytatni?
28. cikk / 34 Eljárás lefolytatásának kötelezettsége a Kbt. 4. számú melléklete szerinti szolgáltatások megrendelése esetén
Kérdés: A Kbt. 296. § (1) bekezdésének g) pontja értelmében a 4. számú melléklet szerinti szolgáltatások megrendelése kivételt képez. Beszerzésük során közbeszerzési eljárást nem kell lefolytatni, vagy ha igen, akkor melyik eljárásrendben?
29. cikk / 34 Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után
Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)-(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)-(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
30. cikk / 34 Beszerzések kezelése időszakos előzetes tájékoztató hiányában
Kérdés: A Kbt. 181. §-ának (1) bekezdése szerint a közösségi értékhatárokat elérő vagy meghaladó értékű összes áru- és szolgáltatásbeszerzésről, ha annak becsült összértéke eléri vagy meghaladja a 450000 eurót, minden év április 15. napjáig, időszakos előzetes tájékoztatót köteles készíteni, az elkövetkezendő, legfeljebb 12 hónapra az ajánlatkérő. Ebből az előírásból két dolog is következhet: egyrészt lehetnek tételek, amelyeknek a specifikációja mennyisége, illetve a becsült értéke bizonytalan lehet 1 év előrelátással, másrészt pedig adódhat olyan szituáció is, hogy az adott 12 hónapos időintervallumban előre nem tervezett áru és szolgáltatás beszerzése válik szükségessé. Hogyan kezelhetőek azok a közbeszerzésköteles áru- és szolgáltatásköteles beszerzések, amelyekre nem vagy nem pontosan készült el az időszakos előzetes tájékoztató?