Találati lista:
301. cikk / 648 Támogatott beszerzések alapján megkötött szerződések teljesítésének ellenőrzése
Kérdés: Ha egy tender uniós támogatott, akkor a szerződés teljesítését ellenőrizheti más személy is az ajánlatkérőn kívül?
302. cikk / 648 Kbt. 54. § (1) bekezdésének célja
Kérdés: Mi a gyakorlati értelme a Kbt. 54. §-a (1) bekezdésének? Mi a következménye annak, ha az előírásnak nem teszünk eleget? Van-e ebben a körben valamiféle igazolási kötelezettségünk?
303. cikk / 648 Aláírási címpéldány csatolása
Kérdés: Ha a cégadatok (cégkivonat) tartalmazzák azt, hogy az ajánlattevő által az ajánlatot aláíró személy címpéldányát csatolták, akkor azt ténylegesen is mellékelnünk kell-e, avagy azt is hivatalból ellenőrzi az ajánlatkérő?
304. cikk / 648 Öt évre kötött szerződés meghosszabbíthatósága
Kérdés: A felek öt évre kötnek közbeszerzés kapcsán szerződést, de további öt évvel meghosszabbítanák. Jogszerű-e ez, van-e erre lehetőség?
305. cikk / 648 Egyedüli tag meghatározása a közbeszerzésben
Kérdés: A Kbt. 9. § (k) ka) pontja azokra a megállapodásokra vonatkozik, amelyet a 6. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti ajánlatkérő és olyan gazdálkodó szervezet köt egymással, amelynek egyedüli tagja az ajánlatkérő, és amely felett az ajánlatkérő – tekintettel a közfeladat, illetve a közszolgáltatás ellátásával vagy ellátásának megszervezésével összefüggő feladatára – az ügyvezetési jellegű feladatok ellátását illetően teljes körű ellenőrzési jogokkal rendelkezik, és képes a gazdálkodó szervezet stratégiai céljainak és fontos döntéseinek alapvető befolyásolására, feltéve hogy a szerződéskötést követően a gazdálkodó szervezet adott üzleti évben elért nettó árbevételének legalább 80 százaléka az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződések teljesítéséből származik. Érvényesülhet-e az egyedüli tag fogalmánál a Ptk. 8:2 (4) közvetett befolyás fogalma, avagy sem? A jelzett ka) pont "egyedüli tag" az ajánlatkérőről rendelkezik, azonban nem tesz különbséget közvetlen tagság (azaz amikor a tulajdonrész – részvény, üzletrész – a konkrét ajánlatkérő tulajdona), illetve a közvetett tulajdon fogalma között (utóbbi esetben a tényleges tulajdonos felett egy másik szervezet rendelkezik olyan befolyással, amely kihat a tulajdonosi jogok gyakorlásának módjára is). (Egyértelműen nincs megfogalmazva, de a Kbt. felépítéséből adódóan tényleges, igazolható tulajdonrész meglétét írja elő meglátásunk szerint.)
306. cikk / 648 Kbt.-változások 2015-ben
Kérdés: Nagyon sok jogszabályváltozást láttunk az év végén. A Kbt.-t milyen módon érintették a módosítások?
307. cikk / 648 Gazdasági társaság alapításának kötelezettsége
Kérdés: Kötelezővé teheti-e az ajánlatkérő a gazdasági társaság alapítását egy adott közbeszerzés vonatkozásában?
308. cikk / 648 Ajánlati felhívás jegyzéken nem szereplő társaságnak
Kérdés: A nemzetbiztonsági jellegű közbeszerzések esetén küldhető-e olyan társaságnak felhívás ajánlattételre, amely nem szerepel a jegyzéken?
309. cikk / 648 Dokumentáció kezelésének ellenőrzése "nemzetbiztonsági" tárgyú beszerzéseknél
Kérdés: A 218/2011. kormányrendelet szerinti eljárásban ellenőrizheti-e az ajánlatkérő, hogy a dokumentációt a rendeletben foglaltaknak megfelelően kezelik-e az ajánlattevők?
310. cikk / 648 Elírás korrekciója az ajánlati felhívásban
Kérdés: Hogyan korrigálható az ajánlati felhívásban egy nyilvánvaló elírás?
