Gazdasági és műszaki alkalmasságra vonatkozó iratok nyilvánossága

Kérdés: Iratbetekintés során – a Kbt. 96. §-a alapján – szeretnénk betekinteni a gazdasági és műszaki alkalmasság körében benyújtott iratokba. Megtehetjük-e ezt?
Részlet a válaszából: […]  Igen, megtehetik, hiszen az alkalmasság csak akkor minősülüzleti titoknak, amennyiben azt az ajánlattevő elkülönített módon elhelyezteajánlatában, és üzleti titoknak minősítette.A Kbt. 69. §-ának (3) bekezdése értelmében az ajánlatkérőneka 66. és a 67. §-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.
Kapcsolódó címkék:  

Új közbeszerzési törvény alkalmazása

Kérdés: Ha 2012. január 1-je előtt indult a közbeszerzési eljárás, az azzal kapcsolatos jogorvoslatra az új vagy a régi törvény rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […]  Az új törvény hatályba léptető rendelkezése fokozatoshatályba léptetést ír elő. A törvénynek gyakorlatilag a teljes tartalma 2012.január 1-jével lép hatályba. A 2012. január 1-jétől megkezdett eljárásokat ésaz ezek alapján megkötött szerződéseket érinti,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Értelmező rendelkezések változása

Kérdés: Mi az oka annak, hogy az értelmező rendelkezések száma az új törvényben gyakorlatilag a felére csökkent a korábbihoz képest? Nem értjük az ajánlattevő fogalmának drasztikus szűkítését sem.
Részlet a válaszából: […]  Valóban, mint például a kizárólagos jog, a közbeszerzésieljárás előkészítése kimaradt az értelmező rendelkezések közül, ugyanakkor atörvényben megjelennek ezek a kifejezések is, amelyekre a későbbiekbenvélhetően szükség lehet. Az erőforrást nyújtó szervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címke:

Adatszolgáltatás titoktartási kötelezettség mellett

Kérdés: A szerződés alapján kötelesek vagyunk titoktartásra. Van-e olyan szervezet, melynek ennek ellenére kötelesek vagyunk adatszolgáltatásra a szerződés vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […]  Az üzleti titokra vonatkozó szabályok korlátokat állítanakaz üzleti titok közbeszerzésen belül történő értelmezésére. Ennek megfelelőentehát a szerződés tartalma eleve nem lehet általában üzleti titok tárgya,melynek korlátai az alábbiakban olvashatók:– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.
Kapcsolódó címke:

Hirdetményekkel kapcsolatos fizetési kötelezettség az új Kbt. hatálybalépése után

Kérdés: Ha az új közbeszerzési törvény hatályba lép, kell fizetnünk még azokért a teljesítésről szóló hirdetményekért, amelyekért most is fizetünk, vagy már egyáltalán nem kell fizetünk semmilyen hirdetményért csak azért, hogy közzétegye a Közbeszerzések Tanácsa?
Részlet a válaszából: […]  A jelenleg hatályban lévő törvény hatályba léptetőrendelkezése valóban azt eredményezte, hogy van olyan szerződés, melynekteljesítésről szóló tájékoztatójának közzététele ellenszolgáltatás-köteles.Mivel a hirdetmény-ellenőrzés jelenleg nem kötelező, melyet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő kötelezettsége kirívóan alacsony ár megadása esetén

Kérdés: A bontás alapján egyértelmű volt, hogy egy ajánlatban kirívóan alacsony árat adott meg az ajánlattevő a teljes munkára. Az ajánlatkérő ennek ellenére nem hívta fel arra, hogy ezt indokolja. Milyen következményekkel jár ez a mulasztás? Mit tehetünk ellene? És mikor?
Részlet a válaszából: […] Az eredményhirdetést követő 10 napon belül van azajánlatkérőnek lehetősége az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság előttmegtámadni. Ebben az esetben az ajánlatkérő vélhetően megsértette a Kbt. 86.§-át az indokolás kérésének elmulasztásával.A kirívóan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Előzetes vitarendezés szabályozási rendje a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. két helyen szól az előzetes vitarendezésről. Az egyik a bontással kapcsolatos, a másik az eredményhirdetést követően. Nincs ellentétben egymással a két rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] Az előzetes vitarendezés mind az eljárás előkészítő,ajánlattételi szakaszában, mind a bírálati szakaszban védelmet jelent azajánlattevő számára. Ha az eredményhirdetést követően kezdeményezi azajánlattevő, úgy a szerződéskötési moratórium is meghosszabbodik.A két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címke:

Jogorvoslat előzetes vitarendezés hiányában

Kérdés: Ha nem kértünk előzetes vitarendezést, élhetünk-e jogorvoslattal?
Részlet a válaszából: […] Igen, a jogorvoslati eljárás megindításának nem feltétele azelőzetes vitarendezés. Az előzetes vitarendezés egy lehetőség, mely egyben akésőbbiekben, ha mégis jogorvoslati ügy lesz a vitarendezésből, az igazgatásiszolgáltatási díj 20 százalékos csökkenését eredményezi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattevő meghatározása a Kbt.-ben

Kérdés: A Kbt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerint ajánlattevő az, aki (többek között) előzetes vitarendezést kezdeményez. A 96/A. § szerint pedig az ajánlattevő kezdeményezhet előzetes vitarendezést. Ez szerintem körkörös hivatkozás. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő fogalmát a tavaly szeptemberben hatálybalépett Kbt.-módosítás terjesztette ki. A 4. § 1. c) pontja valóban azttartalmazza, hogy aki előzetes vitarendezést kezdeményez, az ajánlattevőnektekintendő.Erre a kiegészítésre azért volt szükség, mert a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.
Kapcsolódó címke:

Inflációkövetés kizárása többéves szerződésnél

Kérdés: Jogszerű-e az, hogy egy négyéves időtartamú szerződés esetén az ajánlatkérő nem ad lehetőséget a vállalkozói díj inflációkövetésére?
Részlet a válaszából: […] Közbeszerzési szempontból az előírás nem ütközik kógensszabályba. A Ptk. mint a szerződéseket szabályozó alaptörvény is megengedi,hogy a szerződés tartalmában a felek szabadon állapodjanak meg, ebbe beleférhetaz is, hogy fix áron kötnek több évre szóló szerződést....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.
Kapcsolódó címkék:  
1
…
15
16
17
…
19