Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] ...(5) bekezdése];– az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját az eljárásbólkizárták;– az ajánlattevő, illetőleg a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladóan igénybe vett alvállalkozója nem felel meg a szerződésteljesítéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Rendvédelmi, katonai célú beszerzések értéke

Kérdés: Hogyan kell meghatározni a beszerzés értékét a rendvédelmi célú beszerzések esetén?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzés értékét a védelem terén alapvető biztonságiérdeket érintő, kifejezetten katonai, rendvédelmi, rendészeti célokra szántáruk esetén a 228/2004. Korm. rendelet előírásai alapján kell figyelembe venni(kormányrendelet 11-15. §-ai).Eszerint a beszerzés értékén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Munkavédelemmel kapcsolatos tájékoztatás díja

Kérdés: Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség, a Magyar Bányászati Hivatal, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlattevők részére a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az építési beruházások, valamint a szolgáltatások megrendelése esetén – saját hatáskörében – kérelemre tájékoztatást ad. Milyen költsége van az ilyen jellegű tájékoztatók megkérésének?
Részlet a válaszából: […] ...rendelet 5. §-ának (1) bekezdése értelmében az ajánlattevőa tájékoztatásért a rendelet 1. számú mellékletében meghatározott mértékű díjatmindazon felügyeletnek külön-külön köteles megfizetni, amelyhez a rendelet 6.§-ának (1) bekezdésében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Hiteles másolat a közbeszerzésben

Kérdés: A 393. kérdésre (a Közbeszerzési Levelek 17. számában) adott válaszukban a Kbt. 20. §-ának (3) bekezdésre hivatkozással valamennyi igazolásra – így az éves beszámolóra is – vagy eredetiben, vagy pedig hiteles másolat formájában történő benyújtási lehetőséget fogalmaznak meg. Nem találom viszont a "hiteles másolat" fogalomnak a Kbt. szerinti eljárásoknál is alkalmazható meghatározását.
Részlet a válaszából: […] ...földhivatal az irattárában elfekvő adásvételi szerződésről stb. Ezek, az ún.hiteles másolatok az eredeti okiratokkal egyenértékűek. (A teljesség kedvéértutalunk arra, hogy a közjegyző előtt tett nyilatkozat nem minősül hitelesítettdokumentumnak, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Személyi és szervezeti összeférhetetlenség értelmezése

Kérdés: Önkormányzat közbeszerzési eljárást készít elő irodaépület építésére. Az önkormányzat egyik osztályvezetőjének fia – határozatlan idejű megbízásos szerződéssel – az engedélyezési tervdokumentációt készítő tervezővállalatnál dolgozik. Tehet-e érvényes ajánlatot a tervezővállalat?
Részlet a válaszából: […] ...választ adtunk a KözbeszerzésiLevelek 12. számában a 271. kérdés megválaszolásakor is azzal, hogy ott nemmerült fel a rokoni kapcsolat értékelése. A kérdéshez – megítélésünk szerint – szorosan kapcsolódik aKözbeszerzések Tanácsának 6/2004. (K. É. 147.)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Alvállalkozók, "3. személyek" a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Részvételi felhívási szakaszban a 10 százalék alatti alvállalkozó megjelölhető-e? Mi a különbség a 10 százalék alatti alvállalkozó és a "3. személy" között a Kbt. 105. §-a alapján?
Részlet a válaszából: […] ...Az alvállalkozó – tekintettel a Kbt. 105. §-ában foglaltakra -részvételi jelentkezésében a közbeszerzés 10 százalékát meghaladó mértékbenigénybe venni kívánt alvállalkozókat kell, hogy megjelölje, velük kapcsolatbana kizáró okok tekintetében a Kbt. 63....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Eljárás közös ajánlattétel esetén

Kérdés: Milyen feladatai vannak az ajánlattevőknek a Kbt. 52. §-ában foglalt több ajánlattevő közös ajánlattételekor egy nemzeti rezsimű nyílt eljárás esetén? Közös ajánlattétel esetén mind a négy közösen ajánlatot tevő úgy jár el, mintha külön-külön lenne ajánlattevő? Egy pályázatot küldenek, vagy négyet?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásban nem tehet közös ajánlatot másajánlattevővel, illetőleg abban más ajánlattevő – a közbeszerzés értékének tízszázalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt – alvállalkozójaként semvehet részt.]Az előzőekben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Számítási hibák javíthatósága a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Nem igazán értem, hogy a számolási hibák javítása hogy maradt benne az új Kbt.-ben? Az eddigi tapasztalat az, hogy az ajánlatkérők fix átalányárat kérnek teljességi nyilatkozattal. Eddigi munkáim során a számolási hibák javításának lehetőségével akkor élnek a kiírók, ha nem az a cég adta az összességében legkedvezőbb ajánlatot, amelyiknek kellett volna, vagy pedig éppen túl kedvezőt adott. Mi a véleményük?
Részlet a válaszából: […] ...ki a nyilvánvaló számítási hibát a Kbt.84. §-a értelmében úgy, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesenmeghatározott értékeit alapul véve számítja ki az összesített ellenértéket,valamint köteles a hiba javításáról az összes ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Feltételek módosításának közzététele

Kérdés: Ha a Kbt. 76. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő módosítani kívánja a dokumentációban vagy az ajánlati felhívásban meghatározott feltételeket, elegendő-e a módosító hirdetményt feladni az ajánlattételi határidő lejárta előtt, vagy a hirdetménnyel meg is kell-e jelennie – hiszen ez a közösségi értékhatár felett akár 30 nap is lehet?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 74. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlattételihatáridőt minden esetben úgy kell meghatározni, hogy elegendő időtartam álljonrendelkezésre a megfelelő ajánlattételhez. A 75. § (1) bekezdése ezért azeljárást indító hirdetményben meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.

Szerzői jog kizárólagos jogként minősítése

Kérdés: Ha a becsült érték alapján közbeszerzési eljárás során kell megkötni a tervezési szerződést, de az előzményi terv szabad felhasználásnak jogával az ajánlatkérő nem rendelkezik, a szerzői jog a közbeszerzési törvényben definiált kizárólagos jognak minősül-e, amelyre tekintettel ajánlatkérő jogosult a szerzői jog birtokosával hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alapján, vagy nemzeti értékhatár alatti becsült értéknél közbeszerzési eljárás nélkül megkötni a tervezési szerződést?
Részlet a válaszából: […] Feltehetjük, hogy az előzményi terv felhasználási jogávalnem rendelkezik az ajánlatkérő, annak szükségessége nem lehetett vitatottmegrendelésekor. Ha azonban a szerzői jog folytán minden esetben az előzményiterv készítőjének lenne joga a tervezési szerződés megkötésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
1
…
276
277
278
…
299