Hiánypótlás elkerülése hirdetményfeladásnál

Kérdés: Mit javasolnak, hogyan kell kitölteni egy hirdetménymintát, hogy ne legyen hiánypótlás?
Részlet a válaszából: […] ...az egész beszerzési tárgyra együtt tehetem kötelezővé, nos, ezeket mind a joggyakorlat alakítja, illetve fogja kialakítani. A végleges értelmezés kialakításáig az esetleges hiánypótlási felhívás véleményünk szerint nem kerülhető el. A hirdetményi minták...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 29.

Akkreditált közbeszerzési szakmai végzettség

Kérdés: Milyen végzettség fogadható el akkreditált közbeszerzési szakmai végzettségnek?
Részlet a válaszából: […] ...értelmében, a Kbt. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítés meghatározás értelmezése, illetőleg az értelmezés érdekében a megfelelő intézkedések előkészítése az Igazságügyi Minisztérium és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Fizetési kötelezettség kikötése a felhívásban, ajánlati dokumentációban

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlati felhívásában vagy a később kiadandó dokumentációban kiköthet-e olyan feltételt, hogy az ajánlattevő akár az ajánlatkérőnek, akár az ajánlatkérő nevében eljáró személynek – bármilyen címen is (például lebonyolítási díj, esetleg az ajánlatkérőnek bérleti vagy tárolási díj stb.) – fizetni legyen köteles? Álláspontom szerint nem, ugyanis a jogszabály és a közbeszerzés lényege, hogy ez egy beszerzés, ahol az ajánlatkérő ellenszolgáltatást köteles fizetni. A jogszabály szellemével és a jogalkotó akaratával ellentétesnek látom ezt a kialakuló gyakorlatot, és mivel a jogszabály kógens, az attól való eltérés sem megengedett. Mi a helyes értelmezés ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 2. §-ának (1) bekezdése értelmében a Kbt. szerint kell eljárni a közbeszerzési eljárásokban, amelyeket az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzéseik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Közjegyző előtt tett nyilatkozat értelmezése

Kérdés: A Kbt. szerint bizonyos tényeket közjegyző előtt tett nyilatkozattal kell a közbeszerzési eljárásban igazolni. Mit értünk a közjegyző előtt tett nyilatkozat fogalmán?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben a Közjegyzői Kamara állást foglalt. E szerint a közjegyző előtt tett nyilatkozat nem más, mint a közjegyző által közokiratba foglalt nyilatkozat, tehát nem aláírás-hitelesítés, és nem is az eredeti nyilatkozatról készült, közjegyzői hitelesítéssel ellátott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Referencia kiterjesztő értelmezése

Kérdés: Hogyan kell eljárnia az ajánlatkérőnek, ha a közbeszerzés tárgya szerinti referenciákat az ajánlattevő tágan értelmezi?
Részlet a válaszából: […] ...az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét, a szerződést kötő másik fél megnevezését kell tartalmaznia. A referenciák tág értelmezése feltehetőleg az adott tárgyban elfogadható referenciákra vonatkozik, amelyek elfogadhatóságát az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Hivatalos közbeszerzési tanácsadó foglalkoztatása

Kérdés: Mi minősül akkreditált képzésnek, ami alapján hivatalos közbeszerzési tanácsadót foglalkoztathatok? Ki kellene írni a pályázatot, de nem tudom, mi alapján?
Részlet a válaszából: […] ...akkreditált közbeszerzési tanácsadói szakképesítés meghatározás értelmezése, a megfelelő intézkedések előkészítése, a Közbeszerzések Tanácsa elnökének tájékoztatója szerint jelenleg folyamatban van. A kérdéskör tisztázását követően a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 15.

Igazolások, nyilatkozatok a közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Jól értelmezzük-e azt, hogy valamennyi igazolást csak eredeti vagy hiteles másolat formájában lehet beadni, a nyilatkozatokat pedig kizárólag közjegyző előtt lehet megtenni?
Részlet a válaszából: […] ...igazolások vonatkozásában az értelmezés helytálló, ugyanis az igazolásokat kizárólag eredetiben vagy közjegyzői hitelesítéssel ellátott másolatban lehet az ajánlat részeként benyújtani. A Kbt. 20. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanis ahol a Kbt. a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Kormányzati és közüzemi beszerzők

Kérdés: Mely szervezetek (személyek) tartoznak a Kbt. szerint a kormányzati beszerzők (központosított közbeszerzés) és közüzemi beszerzők körébe?
Részlet a válaszából: […] ...amely egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatásokat különleges vagy kizárólagos jog alapján nyújt.A kizárólagos jog értelmezésével a Közbeszerzési Levelek 8. számában, a 206. kérdés megválaszolásánál, valamint a Közbeszerzési Levelek 9. számában,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 2.

Kbt. 402. §-a (4) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A Kbt. 402. §-ának (4) bekezdése vonatkozik-e arra, ha egy önkormányzat 2,2 millió Ft-ért például iskolafelújítást végeztet? Ugyanis ez esetben a közbeszerzési eljárás lefolytatása megközelítően a forrás felét elvonja!
Részlet a válaszából: […] ...illetve szolgáltatás megrendelése esetében 2 millió forint.A kérdésben szereplő iskolafelújítási tevékenység a fentiekben részletezett értelmezés alapján építési beruházás, tehát annál a közbeszerzési eljárás értékhatára 10 millió forint, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 18.

Döntőbizottsági határozat végrehajtása

Kérdés: Jogorvoslati eljárásban hozott döntőbizottsági határozat – amely az ajánlatkérőt utasítja – nehezen értelmezhető. Hogyan kérhet segítséget az ajánlatkérő a döntőbizottságtól azzal a céllal, hogy a határozatot szakszerűen, jogszerűen végrehajthassa?
Részlet a válaszából: […] ...Döntőbizottság eljárására – a Kbt. eltérő rendelkezése hiányában – az Áe. rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Áe. és a Pp. értelmezéséből egyaránt az tűnik ki, hogy amennyiben a felettes szerv – esetünkben a döntőbizottság – megsemmisíti a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. október 4.
1
…
49
50
51
52