Közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége

Kérdés: Közbeszerzésre kötelezett ajánlatkérő a tevékenysége során elért bevételekből történő árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése esetén – amennyiben az összeghatár a közbeszerzési értéket eléri – kötelezett-e közbeszerzési eljárás lefolytatására?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárást le kell folytatni, valamint a beszerzés tárgya a Kbt. hatálya alá tartozik-e.Véleményünk szerint a Kbt. értelmezésében nem a forrás határozza meg az eljárási kötelezettséget, hanem a fentiekben ismertetett feltételek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Alapelvek értelmezése, eljárás jogsértés esetén

Kérdés: Pontozásos rendszerben egy pályázó olyan irreálisnak minősíthető tartalmi elemet ajánl fel (például 240 M Ft értékhatárú építési beruházásnál 160 M Ft jóteljesítési biztosíték) amellyel (az aránypontok miatt) a többi pályázót ellehetetleníti (és ami egyébként a minőségi követelmények miatt teljesen indokolatlan, legfeljebb ha összedől az építmény egy éven belül), de az ajánlatkérő azt elfogadja, noha abból igazi haszna nem származik (bankgarancia, benyújtás műszaki átadáskor, 1 évre). Mit tehet az előzőek miatt "vesztes" ajánlattevő? Hogy értelmezhető a Kbt. 1. §-ának (1)–(2), illetve 8. §-ának (1)–(3) bekezdése, valamint a verseny tisztasága?
Részlet a válaszából: […] Az alapelvek a Kbt. alkalmazásában véleményünk szerint rendkívüli jelentőséggel bírnak, ezért a Közbeszerzési Levelek szinte valamennyi számában utalunk azokra különböző aspektusokból. A Kbt. 1. §-ának (1) bekezdése szerint a közbeszerzési eljárásban – értve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Hirdetményi minták kitöltése

Kérdés: Honnan kaphatunk segítséget a hirdetményi minták kitöltéséhez?
Részlet a válaszából: […] ...részletesen határozza meg valamennyi hirdetményre a kitöltési szabályokat, és amellett, hogy ahhoz segítséget nyújt, még a Kbt. értelmezésében is segítséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 6.

Kizárólagos jog értelmezése

Kérdés: A Kbt. szerint kizárólagos jogot gyakorlónak minősül-e az az egészségügyi intézmény, amely az OEP által finanszírozottan végzi a tevékenységét?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmező rendelkezései között találjuk meg a kizárólagos jog meghatározását. E szerint kizárólagos jogról akkor van szó, ha jogszabály, illetőleg közigazgatási határozat alapján egy vagy csak korlátozott számú szervezet (személy) jogosult meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Előnyben részesítés a közbeszerzésben

Kérdés: Mit jelent a Kbt. értelmezésében az ún. előnyben részesítés? Mely közbeszerzési tárgy vonatkozásában van lehetősége az ajánlatkérőnek erre?
Részlet a válaszából: […] Az előnyben részesítés intézményét a Kbt.-nek az uniós rezsimre vonatkozó szabályok között található 199. §-a határozza meg.Az említett előírás szerint árubeszerzés esetében, ha a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás vagy az összességében legelőnyösebb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Tárgyalási módszer többfordulós eljárásban

Kérdés: Van-e lehetőség arra, hogy egy többfordulós eljárásban az ajánlatkérő az ajánlattevőkkel az egyes fordulókban külön-külön tárgyal, és csak az utolsó fordulóban tárgyal egyszerre valamennyi ajánlattevővel?
Részlet a válaszából: […] ...nincs akadálya, a módszer alkalmazását értelmezésünkben nem tiltja a Kbt. Azonban az eljárás kizárólag akkor törvényes, ha az ajánlati felhívásban az ajánlatkérő nyilvánvalóvá tette az általa alkalmazni kívánt tárgyalási módot.(Felhívjuk a figyelmet arra,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 23.

Támogatás fogalmának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a támogatás Kbt.-beli fogalmát, az mennyiben tér el a korábbi rendelkezésektől?
Részlet a válaszából: […] A támogatás fogalma lényegében a leggyakrabban módosított meghatározások kategóriájába tartozik, hiszen tartalmát tekintve más és más fogalomként szerepelt a régi Kbt.-ben – illetve annak módosításaiban –, az új Kbt. pedig a korábbi meghatározástól úgyszintén eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

162/2004. Korm. rendelet szabályainak alkalmazása

Kérdés: Építési beruházás esetén a lebonyolítót közbeszerzési eljárásban választják ki. A beszerzés tárgya szolgáltatás megrendelése. Ebben az eljárásban is alkalmazni kell a 162/2004. Korm. rendelet 5-6. §-aiban meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az említett beruházások magukban foglalhatják a szolgáltatás megrendelését is. Az említett esetben az ajánlatkérő – értelmezésünkben – egy építési beruházással összefüggő, egy konkrét beruházáshoz kötődő szolgáltatást rendel meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Építési beruházás értelmezése

Kérdés: A gyakorlatban hogyan kell kezelni a Kbt. építési beruházás fogalmát? Hova sorolandó a korszerűsítés és a felújítás?
Részlet a válaszából: […] ...a más törvényekben meghatározott építési beruházás fogalom alkalmazására.A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az építmény értelmezésénél azonban az Épkör-tv.-ben megadott fogalmat rendeli használni.A felvetett kérdés második része a korszerűsítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.

Értelmezések különös közbeszerzési eljárásban

Kérdés: A Kbt. VII. fejezete szerinti különös közbeszerzési eljárásokban mit jelent a 272. § (3) bekezdése szerinti, "nem kell alkalmazni" kitétel? Azt, hogy bár nem kell alkalmazni, de lehet, vagy azt, hogy amennyiben a feltételek nem állnak fenn, az alkalmazás nem megengedett?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 272. § (3) bekezdésének szabályozása kiemeli a VII. fejezet hatálya alól azt a beszerzést és tervpályázati eljárást, amely nem függ össze közvetlenül az ajánlatkérőnek az említett jogszabályhely (1) és (2) bekezdésében meghatározott tevékenysége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 12.
1
51
52
53