Bírálati szemponthoz szükséges, megajánlott termékek ismertetőjének titkosítása

Kérdés: Árubeszerzés esetében lehet-e titkosítani a bírálati szemponthoz szükséges, a megajánlott termékek ismertetőjét, adatlapjait stb.? A Döntőbizottság a D. 489/18/2020. számú ügyben kimondta, hogy önmagában az, hogy egy ajánlattevő nem kívánja a versenytársak tudomására hozni, hogy mely konkrét terméket ajánlotta meg, még nem alapozza meg az egyébként önmagában nyilvánosan megismerhető termékleírások, -összetevők, -jellemzők, -tanúsítványok üzleti titok körébe tartozását. Ennek mentén lehet eljárni? Vannak kivételek?
Részlet a válaszából: […] ...kifejezetten utal a nyilvánosság és átláthatóság biztosításának fontosságára, és ennek megfelelően az üzleti titok szűk körű értelmezésére. A Döntőbizottság megállapította, hogy az ajánlatkérő nem jogszerűen ítélte meg a nyertes ajánlattevő által...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 12.

Szerződés teljesítése jogutódlás (beolvadás) esetén

Kérdés: Amennyiben az ajánlattevő beolvad egy másik cégbe, folytatódhat-e a teljesítés, és ha igen, kell-e szerződést módosítanom?
Részlet a válaszából: […] ...jogutódlás nem e törvény alkalmazásának a megkerülését célozza.A Ptk. 3:44. § (1) bekezdése rögzíti az alábbiakat az egyesülés értelmezésével kapcsolatban.A jogi személy más jogi személyekkel összeolvadás vagy beolvadás útján egyesülhet. Összeolvadásnál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Részekre bontás tilalma több szervezeti egységből álló ajánlatkérőknél

Kérdés: Mit jelent a több szervezeti egységből álló ajánlatkérő esetében a részekre bontás tilalma?
Részlet a válaszából: […] ...merülhet fel a részekre bontás tilalmának helyes értelmezése, amikor több szervezeti egységből álló ajánlatkérő törekszik a közbeszerzés becsült értékének meghatározására. Először is rögzítendő, hogy a Kbt. szerinti értelemben vett részekre bontás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 19. § (4) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi egy, az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzésről kisebb értékű szerződések leválasztását. A jogintézmény hátterében a kisebb vállalkozások piacra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Értékelést követő bírálat keretmegállapodásnál

Kérdés: Mi értelme van annak, hogy a keretmegállapodásban az értékelés után bírálhatok? Ez mit jelent abban az esetben, ha mindkettő eredménye az eljárás eredménye?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdező, ahol a bírálatot az értékelést követően végzi az ajánlatkérő, így először azonosítsuk, mit jelent a bírálat a hazai jogértelmezésben, melyhez hasonló példát nem ismerünk Európában.Az előző bekezdésben hivatkozott rendelkezés szerint az ajánlatkérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 10.

Munkaviszonyban nem álló szakember státusza

Kérdés: Milyen formában jelölje meg az ajánlattevő azt a szakembert, akit majd munkavállalóként fog foglalkoztatni, de most még nem veszi fel, hiszen még nem nyerte meg a projektet? Ez az érv azonban nem elegendő az ajánlatkérőnek, és kéri a szakember státuszának azonosítását. Nem világos számunkra, hogy pontosan mit jelent ez.
Részlet a válaszából: […] ...korábbi években sokféle jogértelmezés született a kérdésben jelzett esetben. Mostanra egységessé vált az az álláspont, amelyet a Közbeszerzési Hatóság az alvállalkozókkal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló útmutatója (2021. 05. 06., 4. oldal) is alátámaszt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

Előzetes információgyűjtés céljából megkeresett gazdasági szereplő mint ajánlattevő

Kérdés: Lehet-e a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő az a piaci szereplő, akit az ajánlatkérő az eljárás előkészítése során előzetes információgyűjtés céljából megkeresett, illetőleg akitől ugyanezen okból tájékoztató jellegű ajánlatot kért?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzési eljárásból azt, akitől a helyzet- és piacfelmérés során előzetesen informáló­dott. A kötelezettség kiterjesztő értelmezése oda vezetne, hogy számos esetben éppen azokat kellene kizárni, akik a legkedvezőbb ajánlatot adták, vagyis a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 13.

A Vbt. hatálya

Kérdés: Ha védelmi jellegű beszerzést szeretnék, mert az őrzés-védelem egy magasabb fokát szeretném megvalósítani, van-e arra lehetőség, hogy a védelmi beszerzési szabályok szerint járjak el? (Van más társszervezetünk, amely csak listán lévő céget hívhat meg, amely ugyanúgy közjogi szervezet, mint a mi cégünk.)
Részlet a válaszából: […] ...a 4. § szerinti ajánlatkérők számára. A beszerzési tárgyak azonosítása során az 1-3. mellékletekre kell támaszkodni, melyek értelmezése nem rugalmas. Ezért amennyiben őrzés-védelmi szolgáltatás a beszerzési tárgya, és vélhetően a kérdés a Vbt. 4. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 8.

Jogutódlás az ajánlattevő oldalán

Kérdés: Lehetséges-e a jogutódlás ajánlattevői oldalon az ajánlatkérő és az ajánlattevő (esetleg közös ajánlattevők) közötti keretmegállapodás esetében a szerződés megkötése előtt, vagy azt követően, a szerződéses jogviszony fennállása alatt? A jogutódlás milyen formái megengedettek, alkalmazható-e például a Ptk. 6:208. §-ában szabályozott szerződésátruházás?
Részlet a válaszából: […] ...nem foglalkozik. Nyilvánvaló, hogy a felek jogviszonyában elsődlegesen maga a megállapodás irányadó, és a jogszabályokra támaszkodó jogértelmezés számára akkor nyílik tér, ha a szerződés nem, vagy esetleg törvénybe ütköző módon szabályozza a jogutódlás kérdését...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 4.

Többváltozatú ajánlat fogalmának értelmezése

Kérdés: Az ajánlatkérő kémiai anyagot kívánt beszerezni, melyre "por vagy darabos" állagot határozott meg, azaz ezzel jelezte, hogy számára mindkét állag elfogadható. Ugyanakkor a közbeszerzési dokumentációban kifejezetten előírta, hogy a termékek megajánlásakor névvel, cikkszámmal, jellemzőkkel ellátott terméket kell feltüntetni az eszköztáblázatban, és egyértelműen jelezte, úgy kell azt kitölteni, hogy abból megállapítható legyen minden megajánlás mögött álló, konkrét, egyértelmű eszköz, termék. Az ajánlattevő a jelzett termék esetén a műszaki jellemzők körében fenntartotta a por vagy darabos meghatározást, hiánypótlás/felvilágosítás kérése után is. Az ajánlatkérő a felhívásban a többváltozatú ajánlattételt kifejezetten kizárta. Azzal, hogy az ajánlattevő fenntartotta a "por vagy darabos" jellemzőt, többváltozatú megajánlást tett, így érvénytelenséget okoz-e az ilyen megajánlás?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint a jogkérdés ebben az esetben az ajánlatkérő szemszögéből nem az, hogy alternatív-e az ajánlat, hanem az, hogy mindent megtett-e annak érdekében, hogy tisztázza, mit is ajánlott az ajánlatkérő, és ennek keretében eldöntse, hogy alternatív-e az ajánlat....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 14.
1
8
9
10
52