Becsült érték és rendelkezésre álló fedezet eltérése

Kérdés: A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?
Részlet a válaszából: […] A két érték eltérésére a Kbt. nem határoz meg korlátokat. Támogatott projekt esetében a két érték azonos is lehet, ugyanakkor a becsült érték definíciójából adódóan az esetek többségében a piacon elérhető legmagasabb értékű becsült érték magasabb lesz, mint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 11.

Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
Részlet a válaszából: […] A rendelkezésre álló fedezet kifejezés valóban idegen a közszolgáltatói gyakorlattól. Az aránytalanul alacsony ár fedezethez kötése ugyanakkor nem egyedi jelenség, hiszen az ajánlatok bontásakor felolvasott fedezet egyben lehetővé teszi az aránytalanul alacsony árra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Tájékoztatás fedezetről

Kérdés: Az ajánlatkérő nem ismertette a bontáson a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ilyenkor mi a teendő? A tárgyaláson kérdezzünk rá?
Részlet a válaszából: […]  Az ajánlatkérőnek kötelessége a fedezet összegénekismertetése a Kbt. alapján az alábbiak szerint.A Kbt. 62. §-ának (4) bekezdése értelmében az ajánlatkérő azajánlatok – tárgyalásos eljárásban a végleges ajánlatok – bontásánakmegkezdésekor, az ajánlatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. március 19.

Rendelkezésre álló becsült fedezetek ismertetésének kötelezettsége

Kérdés: Mennyi idővel a bontás előtt kell ismertetnie az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló becsült fedezeteket a közbeszerzés tárgyát illetően? Mi a helyzet akkor, ha erről az ajánlatkérő megfeledkezik?
Részlet a válaszából: […]  Az új Kbt. szabálya értelmében a felbontás előtt kellközvetlenül ismertetni a fedezet összegét az alábbiak szerint.Az ajánlatkérő az ajánlatok – tárgyalásos eljárásban avégleges ajánlatok – bontásának megkezdésekor, az ajánlatok felbontása előttközvetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. január 9.

Nyilatkozat megtételének ideje a rendelkezésre álló fedezet vonatkozásában

Kérdés: A bontás előtt mennyi idővel kell ismertetnie az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló becsült fedezeteket a közbeszerzés tárgyát illetően?
Részlet a válaszából: […]  Az új törvény nem írja elő pontosan, hogy a bontás soránpontosan mikor kell a rendelkezésre álló fedezetről nyilatkoznia azajánlatkérőnek. Lényeges szempont, hogy a nyilvános bontás során bármikor, deszintén nyilvánosan és mindezt ledokumentálva kell az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Fedezet szabályozása az új Kbt.-ben

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?
Részlet a válaszából: […]  Nem, az új, 2012. január 1-jén hatályba lépő szabályokalapján erre nincsen szükség, ugyanakkor a fedezet új értelmet nyer aközeljövőben, és áttételesen az eljárás során a rendelkezésre álló fedezetrőlnyilatkoznia kell az ajánlatkérőnek.Az új törvény 62....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Fedezet rendelkezésre állásának időpontja

Kérdés: Az eljárás megindításakor rendelkezésre kell-e állnia a fedezetnek, és kell-e adni erről valamilyen információt a felhívásban?
Részlet a válaszából: […] A Kbt.-nek az anyagi fedezet meglétére vonatkozórendelkezését korábban a törvény 48. §-ának (2) bekezdése tartalmazta, azonbanjelenleg nincs ilyen tételes szabály. Emiatt a felhívásban nem is kell errevonatkozó információt adni. Ez persze nem jelenti azt, hogy egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Építési beruházások rendeleti szabályozásával kapcsolatos problémák

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?
Részlet a válaszából: […] Az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatosrészletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelet az alábbiakbanszabályozza a fenti kérdéseket.A Kbt. szerinti közösségi értékhatár felét elérő vagy aztmeghaladó értékű építési beruházás esetén az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Fedezet rendelkezésre állásának igazolása keretszerződés és kétszakaszos eljárás esetén

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?
Részlet a válaszából: […] Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009.Korm. rendelet értelmében a fedezetkezelői számlát az építtetőnek legkésőbb azépítési szerződés hatályának beálltáig meg kell nyitnia, és köteles gondoskodniarról, hogy az építési tevékenység szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Folyamatos törvénymódosítás indoka

Kérdés: Meddig módosítgatják havi rendszerességgel a közbeszerzési törvényt? Miért cél a változások követhetetlensége, a joggyakorlat kialakulásának hiánya, és hogy ajánlatkérőn csattanjon a döntőbiztosság "ostora" egyértelmű jogalkotás hiányában?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a 2009. év rendkívül sok új rendelkezésbeépülését és köztük igen sok hibás megoldás megjelenését eredményezte aközbeszerzésben, illetve a közbeszerzési törvényben. Erre jó példa a 2009.április 1-jén a Kbt. részévé vált fedezet rendelkezésre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.