29 talált állásfoglalás a fedezet rendelkezésre állása kifejezésre

Kérdés: Mit tehetünk, ha az ajánlattételi felhívást követően derül ki, hogy mégsem rendelkezünk megfelelő fedezettel a beszerzéshez?

Kérdés: A közbeszerzés becsült értéke és a szerződés teljesítéséhez rendelkezésre álló anyagi fedezet összege milyen mértékben és irányban térhet el egymástól?

Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)

Kérdés: Az ajánlatkérő nem ismertette a bontáson a rendelkezésre álló fedezet összegét. Ilyenkor mi a teendő? A tárgyaláson kérdezzünk rá?

Kérdés: Mennyi idővel a bontás előtt kell ismertetnie az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló becsült fedezeteket a közbeszerzés tárgyát illetően? Mi a helyzet akkor, ha erről az ajánlatkérő megfeledkezik?

Kérdés: A bontás előtt mennyi idővel kell ismertetnie az ajánlatkérőnek a rendelkezésre álló becsült fedezeteket a közbeszerzés tárgyát illetően?

Kérdés: Igaz-e, hogy az új törvény szerint az eljárás megindításakor rendelkezésre kell állnia a fedezetnek?

Kérdés: Az eljárás megindításakor rendelkezésre kell-e állnia a fedezetnek, és kell-e adni erről valamilyen információt a felhívásban?

Kérdés: Kérdéseink az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól szóló 162/2004. Korm. rendelettel kapcsolatosak, a következők szerint: a) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény esetében mi fogadható el hitelt érdemlő igazolásnak? Elfogadható-e például igazolásnak az ajánlattevő saját nyilatkozata arról, hogy az előírt összeg likvid formában rendelkezésére áll? b) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti követelmény a Kbt. 66. § (1) bekezdésének a) vagy d) pontja alapján írható elő? c) A Korm. rendelet 8/A. § (1) bekezdésének b) pontjával kapcsolatos kérdésünk, hogy ezen követelmény előírása mellett más, a Kbt. 66. § (1) bekezdés b) pontja szerinti követelmény is előírható? d) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelmény esetében valamennyi, a teljesítéshez szükséges munkagépet, berendezést elő kell írni? A munkagépnek, illetve a berendezésnek van-e jogszabályi definíciója? A talicska például annak minősül? e) A Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti követelmény esetében milyen jogszerű képzettségi-végzettségi előírást támaszthat az ajánlatkérő a vezető tisztségviselővel szemben, tekintettel arra, hogy egyetlen jogszabály sem ír elő ilyen követelményt, így az ajánlatkérő bármit ír elő, az túlzott követelménynek minősülhet?

Kérdés: Rendelkezésre álló fedezet hogyan igazolható keretszerződésnél vagy kétszakaszos eljárásban?