Fedezetkezelői feladatok ellátása

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet 17/B. §-a szerint az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében a forrást rendelkezésre bocsátó szervezet köt a kincstárral fedezetbiztosítási számlát? Mikor?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szolgáltatólátja el.Ha az építőipari kivitelezési tevékenység az államháztartásközponti alrendszereiből biztosított forrás felhasználásával valósul meg, azépíttetői fedezetkezelő a feladatait a forrást rendelkezésre bocsátó szervezetbevonásával látja el....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatási szerződés fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezése

Kérdés: A pályázati forrásból megvalósuló beruházás fedezetéül szolgáló támogatói döntést, támogatási szerződést hogyan lehet az építtetői fedezetkezelő kizárólagos rendelkezése alá helyezni? [18. § (3) bekezdés.]
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fedezetkezelő az Európai RegionálisFejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból vagy a Kohéziós Alapbólszármazó támogatás felhasználása esetén a kijelölt közreműködő szervezettelettől eltérő határidőben állapodik meg – a fedezetkezelői...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

281/2006. Korm. rendelet 20. § (2) bekezdése szerinti értékhatár alkalmazása

Kérdés: A 281/2006. Korm. rendelet 20. §-ának (2) bekezdése szerint a 250 millió forintot meghaladó támogatással megvalósuló építési beruházás esetén a kedvezményezett köteles független mérnök nyilatkozatát is benyújtani a közreműködő szervezethez. A független mérnökkel kapcsolatos követelményeket a pályázati felhívásban rögzíteni kell. A független mérnök nyilatkozatának igazolnia kell, hogy az építés a terveknek megfelelően halad, és tartalmaznia kell a munka készültségi fokát. Kérdésem, hogy a 250 milliós értékhatárt a projekttámogatással megvalósuló részhez kell érteni, vagy a projekttámogatással megvalósuló részt nem nézve, csak az építési beruházás (vélelmezem, hogy bruttó) költségéhez kell érteni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hatálya a 2007-2013. programozási időszakban azEurópai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatásokfelhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő, azállamháztartás működési rendjéről szóló 292/2009...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 9.

Számlanyitás és szerződéskötés uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projekteknél

Kérdés: Az uniós és hazai társfinanszírozással megvalósuló projektek esetében az építtetői fedezetkezelő szerződést az ajánlatkérő a szerződés hatálybalépéséig köti meg. A közreműködő szervezet mikor nyitja meg a fedezetbiztosítási számlát, erre mikor köt szerződést? Időben ez meg kell, hogy előzze a fedezetkezelő szerződéskötést? Erről mikor kell, hogy tájékoztatást adjon az ajánlatkérő részére a közreműködő szervezet?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...aKincstárnál építtetői fedezetbiztosítási számlát nyit.A közreműködő szervezet szerződéskötésére mindig az adottforrás felhasználásának projektdokumentációja vonatkozik, és a kérdésre a191/2009. Korm. rendelet 18. §-a adja meg a választ – lásd az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. augusztus 9.

Ajánlatok felhasználása

Kérdés: Az ajánlatkérő az ajánlatokat azok elbírálásán túl még mire használhatja fel? Kérdezem ezt azért, mert találkoztam olyan kitétellel, hogy ha a felhasználás célja az előzőtől eltér, arról meg kell állapodnia az ajánlattevőnek az ajánlatkérővel.
Részlet az állásfoglalásából: […]

Az ajánlatkérő nem használhatja fel az ajánlatokat. Amennyiben azokat hasznosítani kívánja, természetesen polgári jogi szerződés keretében megállapodhatnak erről a felek.

 

[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. május 17.
Kapcsolódó címke:

Beszedési megbízások jogszerűsége a hatályos szabályozás tükrében

Kérdés: A Kbt. november 1-jei változásához kapcsolódóan kérdeznék. A Kbt. 305. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérőként szerződő fél által igazolt szerződésszerű teljesítés esetén "...az ajánlattevőként szerződő fél...az ajánlatkérőként szerződő fél által adott hozzájárulás, felhatalmazó nyilatkozat alapján beszedési megbízást nyújthat be a 22. § (1) bekezdése szerinti ajánlatkérő fizetési számlája terhére". Értelmezésbeli problémák adódtak azonban a felhatalmazó nyilatkozat ki­adásával kapcsolatosan: egyrészt a törvény 54. §-a a szerződéstervezet kötelező tartalmi elemeként, a 99. §-a a szerződés kötelező tartalmi elemeként határozza meg a nyilatkozat meglétét. Azonban mindkét esetben úgy szerepel, hogy "az ajánlatkérő részéről a pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulását, nyilatkozatát". A szerződés megkötésekor, amikor már tudjuk, hogy ki a nyertes, lehet ilyet produkálni, azonban az ajánlati szakaszban nem tartjuk értelmezhetőnek az "adott" szót, legfeljebb az "adandó"-t, mivel ekkor akár több ajánlattevőről is beszélhetünk. Tehát igazából a törvény szövegéből – az azonos megfogalmazás miatt – nem derül ki egyértelműen, hogy mikor is kell ezt a pénzforgalmi szolgáltatóhoz benyújtani. (Véleményünk szerint legfeljebb csak a nyertes ajánlattevőre kellene kiállítani.) Másrészt kérdés, hogy fogalmilag a felhatalmazó nyilatkozat megegyezik-e a Magyar Államkincstár által alkalmazott, a MÁK honlapján megjelenő "felhatalmazó levél"-lel. Amennyiben igen, úgy komoly aggályok merülnek fel a felhatalmazó levél kiadásával kapcsolatosan, mivel a januártól hatályos, a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/2009. MNB rendelet 3. számú mellékletének 4. számú mintája szerinti felhatalmazó levelet a Kincstár a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről szóló 46/2009. PM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján semmilyen feltétel teljesülése szempontjából nem vizsgálja, és okirat csatolása nélkül kéri annak benyújtását, az ennek alapján benyújtott megbízást vizsgálat nélkül teljesíti. Megítélésünk szerint ez alapot adhat a jogosulatlan beszedési megbízások benyújtására. Jól gondoljuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] Véleményünk szerint a Kbt.-ben hivatkozott törvényirendelkezések szinkronban vannak egymással és alkalmazhatóak. Az 54. §rendelkezését a teljes szövegkörnyezetében érdemes vizsgálni. A törvény 54.§-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő – a megfelelő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Kizáró okok vizsgálatának időintervalluma

Kérdés: Az ajánlatkérő – a dokumentáció szerint – a kizáró okok bekövetkezését az eljárás befejezéséig vizsgálja. Mi a helyzet, ha a kizáró ok a szerződéskötést megelőzően vagy a szerződés teljesítése ideje alatt következik be? És: mi tekinthető az eljárás befejezésének?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ügyintézési határidőt nem hosszabbíthatja meg. A hatóságiigazolásban azt kell megjelölni, hogy "közbeszerzési eljárásban valófelhasználás céljára" állították ki, a közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének,tárgyának megjelölése nélkül.Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címke:

Fedezetkezelés az építési beruházásoknál

Kérdés: Kérem, foglalják össze röviden, mit jelent a "fedezetkezelés" építési beruházások esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fél általi teljesítésétsegíti elő.Annak érdekében, hogy az építőipari kivitelezési tevékenységfedezete célhoz kötötten kerüljön felhasználásra, az építőipari kivitelezésitevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet (Rendelet) 17. §-ának...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címkék:  

Szerződések ellenjegyzéséről ismételten

Kérdés: Önök a "2235. Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése" kérdésben az alábbiakat írják: "Az építőipari kiviteli tevékenységről szóló 191/2009. Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a 17. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben jogtanácsosi vagy ügyvédi ellenjegyzés szükséges az építési szerződéshez... A hivatkozott jogszabályhely szerint 90 millió forint vagy a fölötti értéket képviselő, nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződés teljesítése során fedezetkezelőnek kell közreműködnie, és az ilyen szerződést jogtanácsosnak vagy ügyvédnek kell ellenjegyeznie." A hivatkozott Korm. rendelet 3. § (1) bekezdésének b) pontja kimondja, hogy a szerződésnek "a 17. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben ügyvéd vagy jogtanácsos általi ellenjegyzése szükséges", azaz a Kbt. hatálya alá tartozó, 90 millió forint értékhatárt elérő vagy meghaladó építési beruházás esetén. Én úgy értelmeztem, hogy sem a 3. § (2) bekezdése, sem más rendelkezés nem mondja ki, hogy a nem közbeszerzési eljárásban kötött építőipari-kivitelezési tevékenységre szóló szerződést ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie, és azt sem mondja ki, hogy az ilyen fedezetkezeléssel érintett szerződést így kéne ellenjegyezni. Melyik értelmezés a helyes? Kérem a jogszabályi hivatkozások pontos megjelölése mellett szíveskedjenek megjelölni, hogy miért lenne alaki hibás az a nem közbeszerzési eljárás alapján kötött építési-kivitelezési szerződés, amelyen nem szerepel ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzés?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...A (2) bekezdés értelmében az építőipari kivitelezésitevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötöttfelhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közre a) – a (16) bekezdés kivételével – a Kbt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. április 26.
Kapcsolódó címkék:    

Építőipari kivitelezésre kötött szerződések ellenjegyzése

Kérdés: A 191/2009. Korm. rendelet (az építőipari kiviteli tevékenységről) előírja az építőipari kivitelezési tevékenységre megkötött szerződések ügyvédi vagy jogtanácsosi ellenjegyzését. Véleményünk szerint a Korm. rendelet e pontja alapján a 2009. október 1. napja után megkötött, 90 M Ft-ot elérő vagy meghaladó építési beruházások szerződését kell ellenjegyezni, amennyiben azok közbeszerzés útján kerültek vállalkozásba adásba. Fenti álláspontunkkal a kiíróknak és a lebonyolítóknak csak egy része ért egyet, ezért kérjük szíves álláspontjukat arra vonatkozóan, hogy mely szerződéseket kell ügyvédnek vagy jogtanácsosnak ellenjegyezni, és milyen időpontoktól, illetve az ellenjegyzést kinek kell biztosítani? Továbbá ha az ellenjegyzés elmarad, az milyen jog­következ­ményekkel jár?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(2) bekezdés értelmében az építőipari kivitelezésitevékenység fedezete és a kivitelező által nyújtott biztosíték célhoz kötöttfelhasználásának biztosítása érdekében építtetői fedezetkezelő működik közrea) – a (16) bekezdés kivételével – a Kbt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
18
19
20
…
33