Közbeszerzési tárgy minősített adatkénti kezelése

Kérdés: Mit jelent az, hogy a beszerzés tárgyát minősített adatként kell kezelni? Mi a minősített adat?
Részlet a válaszából: […] A minősített adat fogalmát a minősített adat védelmérőlszóló 2009. évi CLV. törvény határozza meg. E szerint a törvény alkalmazásábankétféle minősített adat van: a nemzeti minősített és a külföldi minősített.Nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.

Szolgálati titok a közbeszerzésben

Kérdés: Mely esetek azok a gyakorlatban, amikor a beszerzés tárgya szolgálati titoknak minősül? Mi határozza ezt meg? Külön jogszabály vagy a Kbt.?
Részlet a válaszából: […] Az államtitokról, szolgálati titokról az 1995. évi LXV.törvény rendelkezett. Ezt a törvényt 2010. április 1-jével hatályon kívülhelyezte a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény. Így azállamtitok, szolgálati titok minősítés már nem alkalmazandó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Formai követelmények meghatározásának korlátja

Kérdés: Megítélésünk szerint az ajánlatkérő eltúlzott formai követelményeket írt elő. Mit lehet ez ellen tenni? Van-e valamilyen korlátja a formai követelmények meghatározásának?
Részlet a válaszából: […] A 2010. szeptember 15-ét megelőzően hatályban lévő szabályokértelmében a megfelelő ajánlattételhez szükséges mértékig írhatott elő azajánlatkérő formai követelményeket a Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése szerint,azaz az ajánlattevőnek az ajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Ajánlati biztosítékkal kapcsolatos DB-határozat

Kérdés: 2008-ban az 1591. számú kérdésre adott válaszban (ajánlati biztosíték mint pótoltatható hiány) hivatkoznak rá, hogy a Döntőbizottság határozatában kifejtette, hiánypótlás esetén az ajánlati biztosíték befizetése pótlólapon is lehetséges. Sőt kiegészítése is lehetséges. Milyen számon található(k) a határozatok? (Az adatbázisban ilyen tárgykörű határozatot nem találtunk.)
Részlet a válaszából: […] A vonatkozó válaszban nem pótlap benyújtását tettüklehetővé, továbbá egyértelművé tettük, hogy nincs helye hiánypótlásnak azajánlati biztosíték tekintetében. A válasz ugyanakkor kitért arra a rendkívülérdekes D.557/14/2007. iktatószámú határozatra, mely a Kipszer Zrt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 7.

Felvilágosítás elmulasztása

Kérdés: Mi a teendő, ha az ajánlattevő nem válaszol az ajánlatkérő tisztázó kérdésére – Kbt. 85. §? Érvénytelen az ajánlat? Milyen okból?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 85. §-a értelmében az ajánlatok elbírálása során azajánlatkérő írásban és a többi ajánlattevő egyidejű értesítése mellettfelvilágosítást kérhet az ajánlattevőtől a kizáró okokkal, az alkalmassággal,illetőleg az ajánlati felhívásban vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Érvénytelen dokumentum pótlása kétlépcsős eljárásban

Kérdés: A részvételi szakaszban benyújtottuk a cégkivonatot, melynek érvényessége – a kiírás figyelembevételével – az ajánlatételi szakaszra már nem fog fennállni. Újra be kell azt nyújtanunk? (Ajánlatkérő a részvételi szakaszban megkövetelte a benyújtást.)
Részlet a válaszából: […] 2009. április 1-jétől az ajánlatkérő nem kérheti acégkivonatot, tekintettel arra, hogy tartalma nyilvános, elektronikus, ingyenesadatbázisban elérhető. Amennyiben ennek ellenére be kívánja nyújtani azajánlattevő, elegendő mindezt a részvételi szakaszban megtennie. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Dokumentáció átvételi időpontja kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban jogszerű-e az az ajánlatkérői eljárás, miszerint az ajánlati dokumentáció legkorábban a részvételi szakasz eredményhirdetését követően vehető át?
Részlet a válaszából: […] Mivel a második, ajánlattételi szakasz megkezdésénekfeltétele, hogy az első szakasz eredményhirdetéssel záruljon, addig nincslehetőség az ajánlattételi dokumentáció átadására, míg hivatalosan meg nemkezdődik az eljárás második szakasza. Még abban az esetben sincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Ajánlat üres oldalainak számozása

Kérdés: Mi az értelme annak, hogy az ajánlat üres oldalait is szignálni és számozni kell?
Részlet a válaszából: […] Annak érdekében, hogy a későbbiekben ne lehessen azzalvádolni ajánlatkérőt és ajánlattevőt, hogy további lapokat illesztett be azajánlatba, úgy a további formai követelmények mellett (az ajánlat kötése nelegyen bontható) ezen formai követelmények az ajánlat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 24.

Másolati példány eltérő leadási helye

Kérdés: Elő lehet-e írni, hogy a másolati példányt ne az ajánlattétel helyszínére vigye az ajánlattevő?
Részlet a válaszából: […] Bár fellelhető hasonló gyakorlat, erre a Kbt. nem nyújtlehetőséget. A bontás során egységesen egy ajánlat kerül felbontásra, melyetegyidejűleg tekint meg az ajánlatkérő és az ajánlattevők. A duplikáció felvetia párhuzamosan zajló bontási eljárások jogszerűségének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 22.

Kiegészítő tájékoztatások nyilvántartása

Kérdés: Kell-e és milyen sorrendben számozni a kiegészítő tájékoztatást, illetve kell-e arról az ajánlatkérőknek valamifajta nyilvántartást vezetniük? (Esetleg külön-külön vagy összesítve?)
Részlet a válaszából: […] A kiegészítő tájékoztatással kapcsolatban meglehetősenszűkszavú a törvényi szabályozás. A Kbt. 56. §-ának (1)–(6) bekezdései rendezik a kérdéskört akövetkezők szerint:– az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – azajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 21.
1
…
4
5
6
7